Siófok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Siófok
A Víztorony a Kele utca felől
A Víztorony a Kele utca felől
Siófok címere
Siófok címere
Siófok zászlaja
Siófok zászlaja
Becenév: a Balaton fővárosa,
a nyár fővárosa

Mottó: Itt kezdődik a Balaton
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás város
Alapítás éve11. század
Polgármester Dr. Lengyel Róbert (Becsülettel Siófokért Egyesület)[1]
Irányítószám 8600
Körzethívószám 84
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség25 461 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség203,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület124,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siófok (Magyarország)
Siófok
Siófok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 21″, k. h. 18° 03′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 21″, k. h. 18° 03′ 09″
Siófok (Somogy megye)
Siófok
Siófok
Pozíció Somogy megye térképén
Siófok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siófok témájú médiaállományokat.

Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy megye északkeleti részén. A Siófoki járás székhelye, a Balaton-part legnépesebb és legnagyobb területű, Somogy megye második legnépesebb települése. Területe 124,66 km², a Balaton.medence, a Mezőföld és a Külső-Somogy határán fekszik. A Balaton és a Duna közötti áruk legfontosabb logisztikai állomása. Az 1950-es megyerendezésig a város a Siótól nyugatra elterülő része Somogy, a keletre fekvő terület pedig Veszprém vármegyéhez tartozott. Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyek 2019-es összesített vendégéjszakaszáma alapján a hatodik legnépszerűbb üdülőtelepülés. A közeli Ságvár település révén a Balaton környékének egyik legrégebben lakott területén fekszik.

A település nevezetes emblematikus épületeiről, remek strandjairól és éjszakai életéről. 17 kilométer hosszú partjának, szállodáinak, valamint számos bárjának, éttermének és éjszakai klubjának köszönhetően belföldi úticélok szempontjából a város a második legnépszerűbb Magyarországon (közvetlenül Budapest után).[3] A turizmusnak köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb települése.

Gyakran nevezik a várost „a Balaton fővárosának”, mivel a tópart legnagyobb városa, továbbá Somogy megye északi részének és a Balaton déli partjának pénzügyi, kulturális, média-, kereskedelmi és turisztikai központja.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város nevének első említése a tihanyi apátság 1055-ben keletkezett alapítóleveléből ismert, mint helységnév, majd az 1528 előtt készült Tabula Hungariae térképén is szerepelt Fok néven. A Siófok szóösszetétel 1790-ben jelent meg először, és azóta használatos. Az előnevet a rajta átfolyt, ma már nem létező Sió-patakról kapta, amelynek helyén épült meg a Sió csatorna.

Környezete[szerkesztés]

Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ágazik ki a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző, szelíd lejtésű dombsorai határolják.

Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 kilométeres szakaszából 17 kilométer tartozik hozzá.

Éghajlata[szerkesztés]

Az éghajlat Siófok környékén enyhe különbségeket mutat a maximumok és negatívumok között, továbbá megfelelő mennyiségű csapadék esik egész évben. Siófok sokévi átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb a július.

Siófok éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,03,09,014,020,023,025,024,021,014,07,03,013,8
Átlaghőmérséklet (°C)0,01,06,011,016,019,021,021,017,011,05,02,010,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,0−2,03,07,012,016,017,017,013,08,03,0−1,07,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)413336385861335843334846528
Havi napsütéses órák száma6510114619925926929927720115376482093
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)


Vízpartja[szerkesztés]

A város partvonala két szakaszra osztható. A Sió csatornától nyugatra fekvő szakasz Ezüstpart néven ismert, keletre pedig az Aranypart található. A szállodák nagy része és a város szórakoztatóközpontja, a Petőfi sétány az Aranyparton található. A sétány mentén helyezkedik el a fizetős Nagystrand, amely 2016 óta a Plázs Siófok[4] nevet viseli. Kicsit tovább haladva, keletre található a szabadstrand, amely kilométereken keresztül egészen Szabadifürdőig húzódik. Az Ezüstpartot inkább egy-két szintes nyaralók és panziók uralják, ott végig szabadstrand van a partvonal mentén.

Parti fenyvesei[szerkesztés]

A Siófok és Balatonvilágos között 10 kilométeren húzódó villanegyedek kertjeit a Balaton környékén egyedülállónak számító, telepített feketefenyvesek uralják.

A csöndes Aliga szemérmesen húzódik meg az őspart akácai alatt, pár perc múlva Világos uj villái kacagnak az utasokra, a rezgő nyárfák közül. A magas partról rohanva fut le a vonat a szabadi fürdőtelepen keresztül Siófok felé, ahol 12 kilométer fenyveserdő koszorúzza a Balaton ezer színben csillogó kristályos vizét” – írta Beleznay Károly a Magyarság című újságban 1927 márciusában.

Ötven évvel Beleznay cikkének megszületése előtt a fenyvesnek még nyoma sem volt, a terület ekkor még nem örvendett akkora népszerűségnek, mint manapság. A nyaralás iránti vágy a 19. század végén szökött fel, miután kiépült a déli vasút, Siófok pedig felértékelődött a gazdag fővárosi polgárság számára. Ekkoriban a déli part kinézete kopárnak hatott, az üdülőfejlesztés után kezdődtek meg igazán a parkosítások, a fák ültetése.

A Siófok-Balatonvilágos közti terület a veszprémi káptalan birtokában volt, és az 1890-es években kezdte meg a fenyők ültetését. A feketefenyő Magyarországon nem őshonos, leginkább a Balkán-félszigetre és Kis-Ázsiára jellemző. Jól bírja a szárazságot és a gyengébb talajt, ez okból is lett idetelepítve, hogy Siófok környékének homokját megkössék vele, továbbá védelmet biztosított az erős északi és északnyugati szelektől. Ugyanakkor helyet kapott sok erdeifenyő is, mely azonban őshonos hazánkban, de ez sem a vízpartok tipikus növénye. Tűri a magasabb vízállást és a meszesebb homokot is.

A 20. század elején a káptalan birtoka feldarabolódott, a befektetők pedig villatelkeket alakítottak ki a későbbi Sóstó és Szabadifürdő városrészben. 1915 és 1919 között 150-1000 négyszögletes telket parcellázott ki a káptalan, majd ezeket orvosok, művészek, tisztviselők vásárolták meg. Az első világháború következtében erősen visszaesett az építkezések száma. Ezért a Balatonszabadi Fürdőegyesület felszólította az ottlakókat, hogy 800 m²-es telkük felét adják el, majd az ebből nyert pénzből kezdjenek bele az építkezésekbe. Később a terület telkei népszerűek lettek, az 1930-as években a lapokat elárasztották az ingatlanhirdetések. Az egykori fenyőerdőben egyre több nyaraló jelent meg, az 1930-as években pedig a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára több száz fenyves telket adott el a középosztály számára.

A Nemzeti Ujság 1940-es beszámolójában arról írt cikket, hogy villák népesítették be a fenyőerdőt, emellett pedig az egész déli parton folytatni kellene a partot megkötő fásítást: „Lám, mily okos volt a veszprémi Káptalannak fenyősitése, mely egész Siófokig huzódik. Partfogó mivolta mellett most már a bájos villák egész tábora húzódik meg benne. Ezt okos lenne fenyővel folytatni Siófokon tul is.”

Az elég széles sávban létesült fenyves száz év alatt sem pusztult le nagyon. Sok utcát uralnak a fák, több tucat fa helyezkedik el kicsiny telkeken. Mára viszont ide is elért a fapusztítás. A városi önkormányzat próbálja megóvni bármiféle veszélytől ezt a tájidegen látképet, 2003 óta helyi védelem alatt állnak a fenyő- és platánfák. Engedélyhez kötött kivágásuk, akár közterületről, akár magánterületekről beszélünk. Engedély nélküli fakivágás esetén természetvédelmi eljárás indul az elkövető ellen. Azonban a fákat a természeti károk sem kímélik. Az intenzívebb viharok, és a délről benyomuló atkafertőzések komoly károkat okoznak.

„Mivel a fák az évtizedek alatt meghatározóvá, majdnem jelképévé váltak Siófok és Balatonvilágos partvonalának, ezért az engedélyező fakivágás pótlási kötelezettséggel jár, így próbáljuk meg az állományt fenntartani és fiatalítani” – önkormányzat.

Története[szerkesztés]

Az ókortól a török megszállásig[szerkesztés]

Siófok környéke már a rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sextus Aurelius Victor 4. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a Lacus Pelso (a Balaton latin neve) ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett és erdőket irtatott ki.

A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk a hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”.

Fuk mint falunév először 1137-ben szerepelt írásban az adózó helységek között, az 1528-ban megjelent Tabula Hungariae térkép Fok néven tüntette fel. A Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes.

A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt, az erődítmény a mai kórház közelében lévő Granárium dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, amely telepesekkel népesítette be, és 1693-ban fatemplomot építtetett a lakosság számára.

A víztorony zenélése közben

18–19. század[szerkesztés]

Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső pontja volt a siófoki erősség. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak, majd 1736-ban épült fel Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére a barokk stílusú plébániatemplom.

Jelentősebb fejlődés a 19. században indult el a településen. 1810-től az ErdélyAdria gyorspostakocsi-járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban. Később Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján kitisztogatták a Sió medrét, újra malmokat üzemeltettek. A Balaton vízszintje 1 métert apadt, így 51 000 hold terület vált szabaddá a víztől, a Sió szabályozásával 6000 hold szabad telek alakult ki.

A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak, a részvénytársaság örökös elnökének. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgőzöst.

1861-ben adták át a forgalomnak a Buda–Nagykanizsa közötti vasutat. 1863-ban elkészült a vasútállomás (bár már 1861-ben megállt itt a vonat), egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszintszabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip váltotta fel 1893-ban. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok.

Siófokon, vagy ahogy akkoriban többen nevezték: Zsidófokon (a források alapján ez inkább leíró jellegű, mint pejoratív kifejezés volt[5]) egykoron nagyszámú zsidó vallású lakos élt. Az 1860-as évek elején a létszámuk 347-re tehető, közte 70 kereskedő élt itt, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy a város Európa egyik vonzó üdülőhelyévé vált.[6]

1866-ban jelent meg az első hirdetés „Balatontavi Fürdő Siófok” címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjogbérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készítette el a „Magyar Tenger” feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építőcég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, százszemélyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal.

1888-ban Baross Gábor nyújtott állami támogatást a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság újjászervezéséhez. 1889-ben vízre bocsátották az új utasszállító hajót, a Kelént, aztán 1891-ben elkészült a Helka és az új Kelén.

A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni, ezzel megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. 1891 áprilisában Glatz Henrik kezdeményezésére, gróf Batthyány Géza elnökletével Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel. Fia, a festő Glatz Oszkár révén az első villatulajdonosok jó része festőművész volt: 1892-ben már Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje), Tölgyessy Artúr és Aggházy Gyula rendelkezett siófoki villával. A társaság vezetője 1905-ben bekövetkezett haláláig Glatz maradt.[7] Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi szálló építése. Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, s ekkor jelentették be, hogy a belügyminiszter a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is.

Légi felvétel a városról

20. század[szerkesztés]

1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. Ugyanebben az évben épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai, s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. (Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, ifj. Latabár Árpád, Kabos Gyula).

1904-ben elkészült az új vasútállomási épület, melyet 1989 óta ismét az eredetihez hasonló pompájában csodálhatunk meg. A régi épületet, amely a mostani épület és a felüljáró között helyezkedett el, lebontották.

1906. október 23-án létrejött a vasúti kapcsolat Kaposvárral: megkezdte működését a Mocsolád-Tab-Siófok Helyiérdekű Vasút. (A vasútvonal ma a MÁV menetrendjében a 35. számot viseli.)

1919 augusztusában a település egy időre a nagypolitika középpontjába került, miután Horthy Miklós a Tanácsköztársaság leverésére készülve, az antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult csapataival, főhadiszállását pedig itt alakította ki.[8]

A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. Újjáépült üdülőházai, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetőleg a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legnagyobb, legjelentősebb, nagy tömegeket befogadó helyévé tette Siófokot.

A második világháború alatt, 1944-ben a nagyközségből közel 500 zsidót hurcoltak el, közülük 72-en tértek vissza a második világháború után.[9]

1947-ben a Sió-csatorna építési munkálatainak keretén belül elkészült az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé tette. 1950-től Somogy megyéhez tartozik a település és ugyanebben az évben járási székhellyé is vált. 1958-tól indultak meg újból a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, melyek hatására újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is.

1968. december 31. volt Siófok várossá válásának időpontja. Ez előtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár.[10] 1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. 1975-től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé, de a teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni. A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta 18, 2010 óta 11 tagú képviselő-testület irányítja a várost. A lehetőségeket kihasználva helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban.

21. század[szerkesztés]

A 2006-os nyári szezonra egyszerre több nagy jelentőségű területrendezési-fejlesztési program is befejeződött. A Petőfi sétány fejlesztése során az addig a hetvenes évek színvonalát idéző sétálóutca képe jelentősen megváltozott: elegáns térburkolatot, árnyékolástechnikai elemeket, utcabútorokat, hangulatos teraszokat, szökőkutakat, állandó térfigyelő rendszert kapott. A megújult sétálóutcát a nyári szezonban megnövelt rendőri jelenlét és külső biztonsági cégek is felügyelik, melynek jótékony hatása azóta is érezhető. A fejlesztések a helyi vállalkozók kezdeményezésére és részvételével zajlottak. A Jókai park elhelyezkedése és mérete miatt mindig is kiemelt turisztikai helyszín volt Siófokon. A 2006-os átépítését követően azonban a város ékszerévé lépett elő. Modern játszóterével, tetszetős tavával, az öreg fák között kanyargó sétálóútjaival a családi kikapcsolódás egyik legjobb helyszínévé lépett elő. A Szent Miklós park szintén új külsőt kapott.

Ez a dinamikusan fejlődő, vonzó, innovatív város 2011-ben a parttól a belvárosig megújult. A városközpontban több mint 6 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. A belváros revitalizációja során megtörtént a víztorony felújítása, a tér burkolatának és növényzetének teljes cseréje, felépült az Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár épülete valamint a Sió Pláza bevásárlóközpont. Az eredmény egy új belváros képe, amely mediterrán hangulatával illeszkedik az üdülővárosi hangulathoz.[11]

Napjainkra a minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferenciaközpontjává lépett elő, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket.

Közigazgatás és politika[szerkesztés]

Siófok önkormányzatát a (2010-es önkormányzati választás óta 11 tagú) városi képviselő-testület vezeti, élén a polgármesterrel. Ez utóbbi posztot hosszú időn át dr. Balázs Árpád töltötte be, aki többnyire a FideszKDNP jelöltjeként indult a választásokon, és alkalmanként más pártok is támogatták. A 2014-es magyarországi önkormányzati választást követően a független jelöltként induló dr. Lengyel Róbert legyőzte Balázs Árpádot és ő maradt a polgármester a 2019-es választást követően is, ezúttal már egy helyi civil szervezet jelöltjeként.

A 11 tagú képviselő-testület tagjai közül nyolcat egyéni választókerületekben, közvetlenül választ meg a lakosság, hárman pedig kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz. A 2014-2019-es ciklusban a képviselők közül 7 volt Fidesz-KDNP-s, 1 független, 1 jobbikos, 1 MSZP-DK-s, 1 pedig az Együtt Siófokért Egyesület jelöltje volt a választásokon.[12] (Az előző ciklusban, 2010-2014 között majdnem ugyanezek voltak az erőviszonyok a testületben, de az egyetlen baloldali ellenzéki képviselő tisztán MSZP-s színekben szerzett mandátumot.)

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Molnár Árpád (független)[13]
  • 1994–1998: Dr. Balázs Árpád (Fidesz-KDNP-SZDSZ-MDF)[14]
  • 1998–2002: Dr. Balázs Árpád (Fidesz)[15]
  • 2002–2006: Dr. Balázs Árpád (Fidesz-MDF-MKDSZ-1215-SPKE-KPE)[16]
  • 2006–2010: Dr. Balázs Árpád (Fidesz)[17]
  • 2010–2014: Dr. Balázs Árpád (Fidesz-KDNP)[18]
  • 2014–2019: Dr. Lengyel Róbert (független)[19]
  • 2019- : Dr. Lengyel Róbert (Becsülettel Siófokért Egyesület)[1]

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[20]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 3 897 —    
1880 4 367 1,14%
1890 4 533 0,37%
1900 4 643 0,24%
1910 5 216 1,16%
1920 5 671 0,84%
1930 7 158 2,33%
1941 8 556 1,62%
1949 10 009 1,96%
1960 13 189 2,51%
1970 16 974 2,52%
1980 20 125 1,70%
1990 22 627 1,17%
2001 22 684 0,02%
2011 25 045 0,99%
2021 26 451 0,55%

Siófok lakónépessége 2011. január 1-jén 25045 fő volt, ami Somogy megye össznépességének 14,9%-át tette ki. A város Somogy megye második legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy négyzetkilométeren lakók száma, átlagosan 200,9 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 18%, a 60 éven felülieké 26% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1160 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,7, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[21] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 1264 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Siófok lakossága fokozatosan növekszik. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. Az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, többek közt ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 25045-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Siófokon, mint 2011-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló siófokiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel[szerkesztés]

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján[22]
Etnikai hovatartozás
Nemzetiség Népesség %-ban (2011)
Magyar magyar 77,6
Német német 1,9
Romani roma 1,7
nem nyilatkozott 22,2

A kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál.

Vallási összetétel[szerkesztés]

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján[22]





Circle frame.svg

Siófok lakóinak vallási összetétele 2011-ben

  Római katolikusok (39,9%)
  Reformátusok (7,7%)
  Evangélikusok (1,9%)
  Egyéb (1%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (13,3%)
  Nem válaszolt (35,8%)

Gazdaság[szerkesztés]

Habár Siófok gazdasága főleg a turisztikai és szolgáltatási szektorra épül, vannak vállalatok, melyek a termelésben dolgoznak. Számos kisebb vállalkozás és mezőgazdasági termelő foglalkozik a mezőgazdasággal, különösen a gyümölcstermeléssel. A város talán leghíresebb terméke a Sió gyümölcslé, mely több ízesítésben kapható szerte az országban. Gyártójuk a Sió-Eckes vállalat.

Siófok a székhelye a Somogy Rehabnak (magyar írószergyártó), a magyar alumínium sátorgyártónak, az Alutentnek, a TBG Interbetonnak (a mexikói Cemex része) és a magyar műanyaggyártónak. A norvég kábelgyártó Kongsberg Automotive és a magyar gázszállító (OT Industries) gyártóüzemekkel tart fent. A vállalatok többsége a város ipari parkjában, az Adria Ipari Parkban található.

Siófok a központja a Balatoni Hajózási Zrt-nek, a Bahartnak, amely a Balaton körüli 11 vitorlás kikötő (Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Szigliget, Badacsony, Balatonfüred, Csopak, Alsóörs és Siófok) tulajdonosa és üzemeltetője, valamint menetrend szerinti hajóutak, kompok, vízi taxik szolgáltatója és regatták szervezője.

# Cég Bevétel Foglalkoztatottak
1 FGSZ Földgázszállító 326 millió Euró 719
2 DRV 62 millió Euró 1,932
3 Sió ECKES 34 millió Euró 165
4 SIÓMENTE KERESKEDŐHÁZ 24 millió Euró 123
5 OT Industries 23 millió Euró 365

Közlekedés[szerkesztés]

Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú főútvonalon, Tamási és Szekszárd felől pedig a 65-ös számú főútvonalon. Balatonszabadival és Enyinggel a 6401-es út köti össze, ez utóbbi részben burkolatlan földút. A megyeszékhely Kaposvárral nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése.

Vasúti csomópontként három irányból (a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon, és a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- és teherforgalmat. Siófokon 1863 óta van vasút. A jelenlegi vasútállomás az 1900-as évek elején épült.

A vasútállomás épülete a Millenium park felől
Az épület, a nagy átépítése előtt...
.....és átépításe után

Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése.

A város Balatonkiliti városrészének közelében található a Siófok-Kiliti repülőtér. Ennek területe átnyúlik Ságvár településre is.

A siófoki BAHART-kikötő[szerkesztés]

A Balaton legforgalmasabb kikötője. Rendszeres hajóforgalmat 1864 óta bonyolít le. Indul innen hajójárat Balatonfüredre, Tihanyra és Balatonalmádira is, tehát folyamatos az északi és déli part közötti hajóforgalom. A 19. századi nosztalgiahajók mellett a vitorlások és a mai korszerű katamaránok is jelen vannak. Nem messze innen megtalálhatjuk a Rózsaligetet és a balatoni gőzhajózás jubileumi emlékműveit is. Továbbá rögtön a város kikötője mellett helyezkedik el a Jókai park, amely 2006-os felújítása óta Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja. Ezáltal a város kikötője inkább nyújt zöldövezeti, parkos jelleget, mintsem iparit. Délre rögtön megtalálhatjuk a Sió-zsilipet, amely 2019 óta teljes felújítás alatt áll. A kikötő közelében három sétány is található. Mind közül talán leghíresebb a Petőfi sétány. Az Isztria sétányon több híres Siófokon megfordult, vagy a balatoni hajózással szorosan összefüggő személy szobrát láthatjuk. A Krúdy sétány északi része mólóként nyúlik be a Balatonba a dokk mellett. Ez a Balaton egyik leghosszabb mólója. A végén áll a Béke jóságos angyala szobor, amelyet Pjotr Tyimofejevics Sztronszkij orosz szobrászművész alkotott 2012 szeptember 5-e és 7-e között a Siófokon megrendezett Finnugor Népek VI. Világtalálkozójának alkalmából. A szobor több orosz szervezet közös ajándéka Siófok városa számára.

Hidak[szerkesztés]

Név Kép Hídon átmenő út Sávok száma Áthidalás Átadás éve Teljes hossza

(kilóméter)

Funkció Sebességkorlátozás Biciklisút Megjegyzés
Baross híd Vasúti híd és a Baross híd, a Beszédes hídról nézve, 2019 Siófok.jpg Indóház utca 2-szer 1 sáv Sió 1983 0,05 közúti híd 50 km/h van 2020. szeptember 1-én zárták le, felújítása miatt. 2021. június 21-én nyitották meg.
Beszédes híd Beszédes híd, Városközpont felé nézve, 2019 Siófok.jpg Fő út 2-szer 1 sáv Sió 1959 0,04 közúti híd 50 km/h nincs Az első Siófokon a Sión átívelő híd volt, korábbi neve Sió-hid.
Széchenyi híd Széchenyi híd, kerékpárút, 2019 Siófok.jpg Tanácsház utca 2-szer 2 sáv Sió 1981 0,09 közúti híd 50 km/h van A város legfontosabb hídja, régen neve Tanácsház úti híd volt.
M7-es autopályahíd M7-es autópálya 2-szer 2 sáv + leállósáv Sió 1971 0,1 autópályahíd 130 km/h nincs

Városrészek[szerkesztés]

Siófok városrészei: 1. Belváros; 2. Ipartelep; 3. Balatonkiliti; 4. Szabadifürdő; 5. Sóstó; 6. Balatonszéplak; 7. Balatonújhely; 8. Fokihegy; 9. Töreki

Belváros[szerkesztés]

Ezen városrész területén feküdt a középkorban Fuk falu. Itt helyezkedik el a legtöbb nevezetesség, a Fő tér, a kikötő és a város híres bulinegyede is. A 2012-es nagy fő téri átépítés következtében a főút két külön részre szakadt, a város fő tere pedig teljesen el lett zárva a forgalomtól. A Sió Pláza mellett ekkor épült meg a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár épülete is. Nem messze a Fő tértől található a Millennium park és a vasútállomás épülete, továbbá az autóbusz-állomás és a városi posta épülete is. Nagyobb forgalmat bonyolít le azonban a Tanácsház utca. A teljes egészében 4 sávos út mentén helyezkedik el a siófoki rendőrkapitányság épülete (ami 2021-től felújításon megy keresztül), a DRV és a Fgsz épülete, továbbá két fontos oktatási intézmény épülete (Perczel Mór Gimnázium, Vak Bottyán János Általános Iskola). Míg déli része kertvárosias, a vasútvonalon túl helyezkedik el az üdülőövezet. Az ellegáns villák és nyaralók mellett, sok étterem és szálloda épült ezen a helyen. 3 nevezetes sétány is helyezkedik itt el: a Krúdy sétány, az Isztria sétány, és a Petőfi sétány. Míg az előbbiek inkább a parton helyezkednek el, és céljuk a látogatók elbűvölése, a Petőfi sétány inkább beljebb található a bulinegyed szívében. A teljes egészben éttermekkel, boltokkal és diszkókkal körülvett sétány, a város egyik leglátogatottabb területe. Míg télen szabadon járhatnak itt autók, nyáron a hatalmas tömeg miatt lezárják a forgalom elől. A Rózsaliget szomszédságában helyezkedik el a Siófoki Gábor Dénes Főiskola, mely a város legfontosabb oktatási intézménye. Nincs innen messze sem a Plázs sem pedig a siófoki óriáskerék sem. Tovább haladva az üdülőövezetben kelet felé, hatalmas hotelek tornyosulnak az utcák fölé. Ezek többsége a 70-es és 80-as években épült, de népszerűségük az idő alatt sem kopott.

Balatonkiliti[szerkesztés]

A Belvárost délről határolja, a 65-ös főúton fekszik. Siófok legnagyobb kertvárosi területe, a Belváros és Sóstó után pedig a város harmadik legnagyobb városrésze. A város határaként érinti a Sió, északi részén pedig az M7-es autópálya szakítja el a Belvárostól. Északi részén épült ki Siófok bevásárlóközponti csomópontja, Park Center néven. Déli részén helyezkedik el a Siófoki Nemzetközi Repülőtér, melynek forgalma folyamatos, de leggyakrabban az ejtőernyősök használják. A település külön történelmet írt egészen 1968-ig, amikoris elrendelték Kiliti Siófokhoz csatolását.

Sóstó[szerkesztés]

A város legkeletibb része, mely mára már egybeépült a szomszédos Balatonvilágossal. Nevét a parttól nem messze elhelyezkedő Sóstó nevű vízfelületről kapta, amely a tihanyi Belső-tóhoz hasonlóan itt sem táplálja a tavat egy forrás sem. A környező domboldalakról lefolyó víz élteti. A Balaton szintjénél néhány méterrel magasabban fekvő tó, fürdésre nem, de csónakázásra és horgászatra kiválóan alkalmas. Vadvilága is élénk, ugyanis a partot körben nádas övezi. Balatonparti területe nagyon népszerű, többek között a 300 m hosszú, lassan mélyülő, homokos víztalajú szabadstrandja miatt. Külön autópálya lehajtóval rendelkezik.

Fokihegy[szerkesztés]

Főleg lakóparkok tarkítják a környéket. A Belvárostól nyugatra található, parti szakasszal nem rendelkezik. Maga a kerület egy magaslatra épült, innen jött a neve is. Itt található meg a Siófoki Kórház és Rendelőintézet, amely kellemes parkosított helyen fekszik. Az 1968-ban létesült intézmény folyamatos fejlesztése eredményeként, ma meghatározó helyet foglal el a terület betegeinek gyógyításában. A Balaton-déli part, és a Siófoki járás legfontosabb egészségügyi épületegyüttese. A Fokihegy keleti részén helyezkedik el az Siófok KC sportcentruma és sportcsarnoka, valamint a Kochrobi-nak becézett lakótelep, mely a szocialista rendszernek megfelelően panellakásokkal tarkított. Emellett viszont jelenleg is népszerű lakótelep a magas arányú zöld felület miatt. Nem messze innen található a Siófoki SZC Krúdy Gyula Technikum és Gimnázium épülete is. A Fokihegy nyugati részén pedig a Sió-Eckes Kft. üzeme található meg.

Szabadifürdő[szerkesztés]

A Belváros és Sóstó között elterülő üdülőövezet. Nagy népszerűségnek örvend, ugyanis amellett hogy ez Siófok egyik legkisebb városrésze, itt található az egyik legnagyobb szabadstrand. A strand nem csak kellemes parkos jelleggel rendelkezik, de számos stéggel is. Míg északi része teljes egészében üdülőövezet, délen kertvárosi hangulatot áraszt. Az M7-es szomszédságában áll a Balatonszabadi rádióállomás, mely 146 m-es magasságával a város legmagasabb építménye. Nevétől függetlenül Siófok közigazgatásába tartozik. Szabadifürdő legdélibb sarkában helyezkedik el a Bella Állatpark Zoo. Az állatbarát környezetben tartott állatok, a park egész területén fellelhetőek.

Balatonszéplak[szerkesztés]

Siófok legnyugatibb városrésze, mely mára teljesen egybeépült a fesztiváljairól híres Zamárdival. 1938-ig Balatonkiliti része volt, ezután szakadt el. 1950-ben viszont Siófokhoz csatolták. Rendezett, tiszta és rendkívül zöld strandjai miatt nagyon népszerű hely, mára strandjait az Ezüstpart néven illetik.

Balatonújhely[szerkesztés]

Balatonszéplak és a Belváros között terül el, melynek teljes egésze üdülőövezet. Keleti részén helyezkedik el a BAHART kikötő, melyet a Vitorlás utcáról lehet megközelíteni. Nyugati részén pedig a Siófoki SZC Baross Gábor Technikum és Szakképző Iskola épülete fekszik, mely fontos oktatási intézménye Siófoknak. Déli részén a vasút halad el.

Töreki[szerkesztés]

Siófok városának központjától távol elszakadva helyezkedik el az erdőben, Balatonszéplaktól délre. A középkorban Tureg nevezetű település mely a 20. századig Kilitihez hasonlóan külön településként létezett, ezután csatolták Siófokhoz. A Pannon-tenger levonulását követő korai pleisztocén idején kialakult lösz dombok között, a Balatonra merőlegesen húzódó völgyben helyezkedik el. Itt halad át a dél-dunántúli piros turistaútvonal is. A közel 300 hektáros föld legfontosabb értéke a Cinege-patak, mely Siófok környékének egyetlen Balatonba torkolló, élővizet szállító vízfolyása. A patak forrásvidéke úgyszintén védett. A terület jellemzője az élőhelyek nagy változatossága: tó, száraz gyep, üde kaszáló, mocsár és erdő. Ez a változatosság sok értékes élőlény életterét biztosítja. A turistáknak két pihenőhelyet is van módjuk felkeresni: a tóközi és cinegei pihenő.

Turizmus[szerkesztés]

Kereskedelmi szálláshelyek tekintetében belföldi 440 ezer és a külföldi vendégek 221 ezer a városban eltöltött vendégéjszakával 2018-ban Magyarország hatodik / nyolcadik legnépszerűbb települése lett.[23] Legnagyobb küldőpiacai Németország, Ausztria és Csehország. A siófoki Nagystrand a Balaton egyik legnagyobb és leglátogatottabb strandja. Befogadóképessége 13.500 fő, területe több, mint 8 hektár, Balaton parti szakasz hossza pedig 670 m. A város belépős strandjai mellett összesen közel 8 kilométeren szabadstrand várja a vendégeket.

Látnivalók[szerkesztés]

A Makovecz Imre által tervezett Evangélikus templom
Kálmán Imre szülőháza (ma múzeum)

Múzeumok, kiállítások[szerkesztés]

Kikapcsolódás, éjszakai élet[szerkesztés]

A nyáron igen zsúfolt Petőfi sétány, ősszel és télen teljesen üres

A város híres éjszakai életéről, amelynek a központja a kikötő közelében található Petőfi Sétány.

Orion-bár[szerkesztés]

Siófok egyik legnagyobb nevezetessége az Orion-bár volt. 1971-ben épült Márton István tervei alapján, az egykori Press Club részeként a Magyar Újságírók Országos Szövetségének területén. Nevét Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című, nyugat-német sci-fi tévésorozat űrhajójáról kapta, amelynek az alakját idézi az épület egyedi formája. A 90-es évektől diszkóként üzemelt, majd a világviszonylatban is különleges épület sokáig elhagyatottan állt. Tervek készültek az épület megmentésére és a bár újraindítására, de az épület szerkezete elhanyagoltsága miatt megmenthetetlenné vált.[24] 2014 augusztusában elbontották.[25]

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskolák[szerkesztés]

Középiskolák[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

Híres siófokiak[szerkesztés]

Díszpolgárok[26][szerkesztés]

Más hírességek[szerkesztés]

Siófok az irodalomban[szerkesztés]

  • Siófok az egyik helyszíne Gárdonyi Géza Hosszúhajú veszedelem című regényének.
  • Siófok az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Galléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Mutatjuk a magyarok kedvenc nyaralóhelyeit (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  4. Plázs Siófok Official (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  5. Schleicher Veronika: Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822−1960 között (pdf). ELTE -Történelemtudományok Doktori Iskola, 2014. december 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  6. http://www.hetek.hu/szabadido/201011/markusz_pisti_balladaja
  7. Gréczi Emőke: A siófoki fürdőtelep hat élete: Egy új kutatási eljárás születése. MúzeumCafé, XIII. évf. 5. sz. (2019) 157–192. o.
  8. [L. Nagy Zsuzsa, A fővezér = Rubicon, 2001, 1–2, 19–22.]
  9. http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/kulgazdasagi-es-kulugyi-allamtitkarsag/hirek/holokauszt-emlekmuvet-avattak-fel-siofokon
  10. A könyvtár honlapja
  11. Kft., Mimézis: Siófok város megújult főtere - rendezvény tér - (hu-HU nyelven). www.siofokportal.com. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  12. http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T175/tjk.html
  13. Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  15. Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  16. Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  17. Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  18. Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  19. Siófok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  20. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  21. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  22. a b Magyarország helységnévtára. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  23. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur18.pdf
  24. A BALATONSZÉPLAKI ORION BÁR PUSZTULÁSA. (Hozzáférés: 2014. november 20.)
  25. Megosztom, 2014 12 09 09:09: Így pusztult el a balatonszéplaki Orion bár - fotók, videó (magyar nyelven). DÉLMAGYAR. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  26. Díszpolgárok - Siófok Város Hivatalos Weboldala (magyar nyelven). Siófok Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2020. június 9.)

További információk[szerkesztés]