Kecskéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kecskéd
Kecskéd látképe légifelvételen
Kecskéd látképe légifelvételen
Kecskéd címere
Kecskéd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásOroszlányi
Jogállás község
Polgármester Gruber Zoltán (független)[1]
Irányítószám 2852
Körzethívószám 34
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1990 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség179,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecskéd (Magyarország)
Kecskéd
Kecskéd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 23″, k. h. 18° 18′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 23″, k. h. 18° 18′ 25″
Kecskéd (Komárom-Esztergom megye)
Kecskéd
Kecskéd
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kecskéd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskéd témájú médiaállományokat.

Kecskéd (németül Kätschka) község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő település. A szomszédos Környe 4, Kömlőd 6, Tatabánya 11, míg Tata 17 km távolságra található a falutól. A legközelebbi város Oroszlány, amely 5 km-re található.

Vonattal megközelíthető a Tatabánya–Oroszlány-vasútvonalon (Kecskéd alsó megállóhely) (Korábban a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon is volt a falunak megállója (Kecskéd megállóhely), de 2007. március 4. óta itt nincs személyforgalom).

Kecskéd közelében fekszik egy kisgépes repülőtér (ICAO-kód: LHKD), amely jelenlegi üzembentartója a Tatabányai Oldtimer Aero Club. A repülőtéren vitorlázó-, motoros,- és sárkányrepülő tevékenység zajlik.

Története[szerkesztés]

Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora és késő bronzkori, római kori leletek kerültek itt elő a földből.

Itt, és a szomszédos Környén keresztül húzódott egy ókor-i római erődvonal, és valahol Kecskéd és Környe közelében állt a Quirinium nevű római erőd (vár).

A település nevére középkori adat nem maradt, illetve Dad és Ondód (Pusztavám) között említik a korabeli adatok Csetke (Csetkéd) települést, melynek nevét az 1238-as oklevelek Chetke néven írták.

Csetke (Csetkéd) A Csák nemzetség alapította Vérteskeresztúr-i (Vértesszentkereszt) monostor birtoka volt.

1326-ban a Csák nemzetségbeli István fiai Péter és István cserébe átadták Károly Róbert királynak. E Csetke települést Dad és Ondód között sorolták fel. Ma Dad mellett Kecskéd falut találjuk, így lehet, hogy nevét népetimológiai torzulás hozta létre Csetkéd-ből.

A települést a királyi pásztorok lakóhelyeként említik, a gesztesi vár tartozékaként tartják számon.

1379-ben Zsigmond király birtoka a terület.

A török időkben a környező településekhez hasonlóan hosszú ideig elhagyott puszta volt, mindaddig, amíg az Esterházyak birtokába került.

A községet és a környező településeket az Esterházy család vásárolta meg. Kecskédet gróf Esterházy József telepítette be német telepesekkel.

A korabeli (1700-as évek) feljegyzések a környék több mint tízezer kiváló gyümölcsfájáról és híres juhtenyészetéről írnak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Haász György (független)[3]
  • 1994–1998: Haász György (független)[4]
  • 1998–2002: Gruber Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Grúber Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Grúber Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Grúber Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Gruber Zoltán János (független)[9]
  • 2019-től: Gruber Zoltán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 20,6% németnek mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 4,3%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,6% (24,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1990-ben Kecskéden helyezték forgalomba – az országban másodikként – a BHG által fejlesztett, ER256 típusjelű, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot. A központ teljes kapacitása 400 előfizető volt.
  • Római katolikus temploma - 1764-ben épült fel a környék híres építészének, Fellner Jakabnak tervei szerint, tornyában három harang található.

Fotó galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  5. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Kecskéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. Kecskéd Helységnévtár

További információk[szerkesztés]