Dunaalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaalmás
Látkép
Látkép
Dunaalmás címere
Dunaalmás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállás község
Polgármester Makay Tibor (független)[1]
Irányítószám 2545
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1727 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség104,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″
Dunaalmás (Komárom-Esztergom vármegye)
Dunaalmás
Dunaalmás
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Dunaalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dunaalmás község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom vármegye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványai mellett fekszik, a Duna jobb partján. A környék fontosabb települései közül Komárom 16, Tata 9, Almásfüzitő 4, a megyeszékhely Tatabánya pedig 17 kilométer távolságra található.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 10-es főút, mely áthalad a központján; Szomóddal (és azon keresztül Tatával, illetve Tatabányával) az 1129-es út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Dunaalmás megállóhely.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.

Története[szerkesztés]

Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.

A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.

1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.

1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.

A tatárjárás alatt a falu elnéptelenedett.

1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.

1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor a Rév-Almás nevet nyeri. A zsámbéki basától a török hódoltság idejében egy malmot kapott adományba a település.

1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.

1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zsuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.

1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.

A híres szerelmespár[szerkesztés]

Lilla síremléke Dunaalmáson.

Vajda Julianna, akit a források gyakran Lilla néven említenek, Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője volt. Nem maradt teljesen közömbös a költő iránt, aki rajongását szebbnél szebb versekkel fejezte ki. A Vajda szülők azonban, bár kedvelték a költőt, egyáltalán nem szánták neki a lányukat. Lilla a szülői kényszer hatására 1798-ban férjhez ment egy Lévai István nevű gazdag dunaalmási kereskedőhöz.[3] 1805-ben, Csokonai halálakor a hozzátartozói elküldték Lillának a búcsúlevelét, és a kinyomtatott Lilla-dalok egy kötetét, melyet ő a haláláig megőrzött. 1840-ben Lévai István meghalt; Vajda Julianna ekkor másodszor is férjhez ment, Végh Mihály dunaalmási református lelkipásztorhoz.[4] Lilla 1855-ben, 79 éves korában halt meg,[3] utolsó kívánsága szerint vele temették a költő búcsúlevelét. Ágya mellett tartotta a Lilla-dalok első kötetét, valamint Csokonai eljegyzési gyűrűjét, melyet egészen a haláláig viselt.[4]

Az 1848-as szabadságharcban[szerkesztés]

„Az elsáncolt táborban minden zászlóaljból két század maradt őrségül.
Pontban éjfélkor indultak el a Csillagsánc mellett gyülekezett csapatok, pedig Rakovszky csapatai csak néhány órája érkeztek vissza a Duna balpartjáról. A kora reggeli órákban rohanták meg Almást, s a rohamot az élen haladó 25. zászlóalj hajtotta végre. Az első rohamot a meglepő erővel védekező ellenség visszaverte, azonban a szétbontakozó 48. honvédzászlóalj rohamát már nem tudták megállítani. A peredi és királyrévi utcai harcokban magát már kitüntetett zászlóalj a faluból kiverte az ellenséget, s Neszmélyen túl üldözte.”
- Petheő Attila, Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története, in: Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben: Tudományos konferencia a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén.[5]

1849. augusztus 2-án Klapka György tábornok csapatai megpróbáltak kitörtek a körbezárt Komáromi várból. Augusztus 3-án Aschermann Ferenc ezredes vezette balszárny csapatai elfoglalták Dunaalmást. A falut védő osztrák helyőrség létszáma pár századra tehető, a község területén heves utcai harcok folytak. Aschermann teljes sikert aratott és utána továbbhaladt a lovadi hadihíd és Mocsa, Tömörd és Igmánd elfoglalása felé. Augusztus 3-án késő délután a több oszlopból egyesülő magyar erők döntő győzelmet arattak Anton Csorich csapatai fölött. A komáromi vár ostroma ezzel megtört, a vár ideiglenesen felszabadult.[6]

Modernkori történet[szerkesztés]

A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigetio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát mára már bezárták.

A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.

A Csokonai Művelődési Ház Lilla lebontott lakóháza helyén épült 1933-ban. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. A kutatás közben felgyűlt, nagy értékű tárgyi és írásos emlékek az 1971-ben felavatott emlékszobában lettek kiállítva.[7]

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszméllyel. A két település 1991-ben szétvált.[8]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Maár András (független)[9]
  • 1998–2002: Lévai Péter (független)[10]
  • 2002–2006: Lévai Péter (független)[11]
  • 2006–2010: Lévai Péter (független)[12]
  • 2010–2014: Czeglédi Zoltán (független)[13]
  • 2014–2016: Czeglédi Zoltán (független)[14]
  • 2016–2019: Ollé Árpád (független)[15]
  • 2019–2022: Ollé Árpád (független)[16]
  • 2022-től: Makay Tibor (független)[1]

Az egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[17] Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.

2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Dunaalmáson,[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[18]

2022. október 2-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani Dunaalmáson, mert a korábbi polgármester 2022 június végi hatállyal lemondott posztjáról.[19]

Sportélete[szerkesztés]

Labdarúgó csapata a DMAC Dunaalmás. 2022-ben a Komárom-Esztergom megyei III. osztályban játszott.[20]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1542
1550
1547
1785
1804
1727
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).[21]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ismert emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dunaalmás települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. október 2. (Hozzáférés: 2022. október 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b visittata.com
  4. a b chotin.sk
  5. Petheő 118-119. o.
  6. Petheő 118-119. o.
  7. visittata.hu
  8. etata.hu
  9. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  10. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  12. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  13. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  14. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  15. a b Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  16. Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  17. Almásneszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  18. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  19. index.hu
  20. magyarfutball.hu
  21. Dunaalmás Helységnévtár
  22. Lenhardt György. artportal.hu. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]