Dunaalmás

	Dunaalmás
	Látkép
	; Dunaalmás címere
	; Dunaalmás címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatai
Jogállás	község
Polgármester	Ollé Árpád
Irányítószám	2545
Körzethívószám	34
	Népesség
Teljes népesség	1547 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	104,25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Dunaalmás Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″
	Dunaalmás Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
	Dunaalmás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat.

Dunaalmás község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványainál, a 10-es főút és az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mellett található (Dunaalmás megállóhely) 1500 lakosú Dunaparti település.
Tatabánya 17 km, Komárom 16 km, Tata 9, Almásfüzitő 4 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.

Története[szerkesztés]

Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.

A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.

1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.

1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.

A tatárjárás alatt elnéptelenedett

1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.

1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor neve Rév-Almás . A zsámbéki basától a törökök idejében egy malmot kapott adományba a település.

1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.

1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.

1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.

1848-ban Klapka György seregei itt ütköztek meg a császári csapatokkal, s közben a község területén is heves utcai harcok folytak.

A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigettio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta űzemelő kőbányát azonban mára már bezárták.

A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszmélylyel. A két település 1991-ben szétvált.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.

Ismert emberek[szerkesztés]

Itt élt 1798-tól haláláig, 1855. február 15-éig Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály Lillája. Sírja a község temetőjében található.
Itt született Nagy Géza, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának matematika-fizika tanára 1911. január 26-án.
A község temetőjében nyugszik Petri György (1943-2000) költő.
Itt élt Lenhardt György festőművész.^[4]

Képtár[szerkesztés]

Dunaalmás katolikus temploma
A katolikus templomban
A református templom
Csokonai Vitéz Mihály mellszobra
Vajda Julianna síremléke
18. századi műemlék uradalmi pince
Polgármesteri hivatal
A régi dunaalmási malom
Útmenti feszület 1937-ből
Temetői nagykereszt
Csokonai Művelődési Ház
A Duna-parton
Az almási csata emlékműve
A második világháború áldozatainak emlékműve

Irodalom[szerkesztés]

Torkos Justus János 1746: Thermae Almasienses. Posonii.

↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. november 12.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Dunaalmás Helységnévtár
↑ Lenhardt György. artportal.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 30.)