Dunaalmás
Dunaalmás | |||
Látkép | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Tatai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ollé Árpád (független)[1] | ||
Irányítószám | 2545 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1547 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 104,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,83 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″ | |||
Dunaalmás weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat. |
Dunaalmás (szlovákul Dunajské Jablko) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványainál, a 10-es főút és az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mellett található (Dunaalmás megállóhely) 1500 lakosú Dunaparti település.
Tatabánya 17 km, Komárom 16 km, Tata 9, Almásfüzitő 4 km távolságra található.
Nevének eredete[szerkesztés]
A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.
Története[szerkesztés]
Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.
A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.
1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.
1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.
A tatárjárás alatt elnéptelenedett
1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.
1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor neve Rév-Almás . A zsámbéki basától a törökök idejében egy malmot kapott adományba a település.
1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.
1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.
1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.
1848-ban Klapka György seregei itt ütköztek meg a császári csapatokkal, s közben a község területén is heves utcai harcok folytak.
A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigettio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát azonban mára már bezárták.
A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszméllyel. A két település 1991-ben szétvált.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1991–1994:
- 1994–1998: Maár András (független)[4]
- 1998–2002: Lévai Péter (független)[5]
- 2002–2006: Lévai Péter (független)[6]
- 2006–2010: Lévai Péter (független)[7]
- 2010–2014: Czeglédi Zoltán (független)[8]
- 2014–2016: Czeglédi Zoltán (független)[9]
- 2016–2019: Ollé Árpád (független)[10]
- 2019-től: Ollé Árpád (független)[1]
Az egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[11] Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.
2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Dunaalmáson,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12]
Sportélete[szerkesztés]
Labdarúgó csapata van. [1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt élt 1798-tól haláláig, 1855. február 15-éig Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály Lillája. Sírja a község temetőjében található.
- Itt született Nagy Géza, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának matematika-fizika tanára 1911. január 26-án.
- A község temetőjében nyugszik Petri György (1943-2000) költő.
- Itt élt Lenhardt György festőművész.[14]
- Az itteni Dunaalmási Csokonai Általános Iskolában tanít Barcsa Pál festőművész.
Képtár[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Torkos Justus János 1746: Thermae Almasienses. Posonii
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ http://magyaryterv.etata.hu/telepulesrendezes/kisterseg/neszmely/09_telepulesfejlesztesi_koncepcio/neszmely_telepulesfejlesztesi_koncepcio.pdf
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ a b Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Almásneszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Dunaalmás Helységnévtár
- ↑ Lenhardt György. artportal.hu. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 30.)
További információk[szerkesztés]
|