Dunaalmás
| Dunaalmás | |||
 | |||
| Látkép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatai | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 2545 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1547 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 104,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dunaalmás
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″ | |||
Dunaalmás
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
| |||
| Dunaalmás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat. | |||
Dunaalmás község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványainál, a 10-es főút és az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mellett található (Dunaalmás megállóhely) 1500 lakosú Dunaparti település.
Tatabánya 17 km, Komárom 16 km, Tata 9, Almásfüzitő 4 km távolságra található.
Nevének eredete[szerkesztés]
A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.
Története[szerkesztés]
Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.
A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.
1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.
1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.
A tatárjárás alatt a falu elnéptelenedett.
1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.
1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor a Rév-Almás nevet nyeri. A zsámbéki basától a török hódoltság idejében egy malmot kapott adományba a település.
1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.
1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zsuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.
1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.
A híres szerelmespár[szerkesztés]
Vajda Julianna, akit a források gyakran Lilla néven említenek, Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője volt. Nem maradt teljesen közömbös a költő iránt, aki rajongását szebbnél szebb versekkel fejezte ki. A Vajda házaspár azonban bár kedvelte a költőt, de egyáltalán nem szánta neki lányát. Lilla szülei kényszer hatására 1798-ban férjhez ment egy Lévai István nevű gazdag dunaalmási kereskedőhöz.[2] 1805-ben Csokonai halálakor hozzátartozói elküldték neki a búcsúlevelét, és a kinyomtatott Lilla-dalok egy kötetét, melyet haláláig megőrzött. 1840-ben Lévai Istán meghalt; Vajda Julianna ekkor másodszor is férjhez ment, Végh Mihály, dunaalmási református lelkipásztorhoz.[3] Lilla 1855-ben, 79 éves korában halt meg,[2] utolsó kívánsága szerint vele temették a költő búcsúlevelét. Ágya mellett tartotta a Lilla-dalok első kötetét, valamint Csokonai eljegyzési gyűrűjét, melyet egészen a haláláig viselt.[3]
Az 1848-as szabadságharcban[szerkesztés]
Pontban éjfélkor indultak el a Csillagsánc mellett gyülekezett csapatok, pedig Rakovszky csapatai csak néhány órája érkeztek vissza a Duna balpartjáról. A kora reggeli órákban rohanták meg Almást, s a rohamot az élen haladó 25. zászlóalj hajtotta végre. Az első rohamot a meglepő erővel védekező ellenség visszaverte, azonban a szétbontakozó 48. honvédzászlóalj rohamát már nem tudták megállítani. A peredi és királyrévi utcai harcokban magát már kitüntetett zászlóalj a faluból kiverte az ellenséget, s Neszmélyen túl üldözte.”
- Petheő Attila, Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története, in: Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben: Tudományos konferencia a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén.[4]
1849. augusztus 2-án Klapka György tábornok csapatai megpróbáltak kitörtek a körbezárt Komáromi várból. Augusztus 3-án Aschermann Ferenc ezredes vezette balszárny csapatai elfoglalták Dunaalmást. A falut védő osztrák helyőrség létszáma pár századra tehető, a község területén heves utcai harcok folytak. Aschermann teljes sikert aratott és utána továbbhaladt a lovadi hadihíd és Mocsa, Tömörd és Igmánd elfoglalása felé. Augusztus 3-án késő délután a több oszlopból egyesülő magyar erők döntő győzelmet arattak Anton Csorich csapatai fölött. A komáromi vár ostroma ezzel megtört, a vár ideiglenesen felszabadult.[5]
Modernkori történet[szerkesztés]
A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigettio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát mára már bezárták.
A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.
A Csokonai Művelődési Ház Lilla lebontott lakóháza helyén épült 1933-ban. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. A kutatás közben felgyűlt felbecsülhetetlen értékű tárgyi és írásos emlékek az 1971-ben felavatott emlékszobában leltek otthonra.[6]
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszméllyel. A két település 1991-ben szétvált.[7]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1991–1994:
- 1994–1998: Maár András (független)[8]
- 1998–2002: Lévai Péter (független)[9]
- 2002–2006: Lévai Péter (független)[10]
- 2006–2010: Lévai Péter (független)[11]
- 2010–2014: Czeglédi Zoltán (független)[12]
- 2014–2016: Czeglédi Zoltán (független)[13]
- 2016–2019: Ollé Árpád (független)[14]
- 2019–2022: Ollé Árpád (független)[15]
Az egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[16] Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.
2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Dunaalmáson,[14] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17]
2022. október 2-án ugyancsak időközi polgármester-választást kell majd tartani Dunaalmáson, mert a korábbi polgármester 2022 június végi hatállyal lemondott posztjáról.[18]
Sportélete[szerkesztés]
Labdarúgó csapata a DMAC Dunaalmás. 2022-ben a Komárom-Eszergom megyei III. osztályban játszott.[19]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).[20]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt élt 1798-tól haláláig, 1855. február 15-éig Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály Lillája. Sírja a község temetőjében található.
- Itt született Nagy Géza, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának matematika-fizika tanára 1911. január 26-án.
- A község temetőjében nyugszik Petri György (1943-2000) költő.
- Itt élt Lenhardt György festőművész.[21]
- Az itteni Dunaalmási Csokonai Általános Iskolában tanít Barcsa Pál festőművész.
Képtár[szerkesztés]
Dunaalmás katolikus temploma
A katolikus templomban
A református templom
Csokonai Vitéz Mihály mellszobra
Vajda Julianna síremléke
18. századi műemlék uradalmi pince
Polgármesteri hivatal
A régi dunaalmási malom
Útmenti feszület 1937-ből
Temetői nagykereszt
Csokonai Művelődési Ház
A Duna-parton
Az almási csata emlékműve
A második világháború áldozatainak emlékműve
Irodalom[szerkesztés]
- Torkos Justus János 1746: Thermae Almasienses. Posonii
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b visittata.com
- ↑ a b chotin.sk
- ↑ Petheő 118-119. o.
- ↑ Petheő 118-119. o.
- ↑ visittata.hu
- ↑ etata.hu
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ a b Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Dunaalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
- ↑ Almásneszmély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ index.hu
- ↑ magyarfutball.hu
- ↑ Dunaalmás Helységnévtár
- ↑ Lenhardt György. artportal.hu. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 30.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Petheő: Petheő, Attila. Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története. In: Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben: Tudományos konferencia a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén (magyar nyelven), 111-123. o. (1999)
- ↑ etata.hu: Archivált másolat (magyar nyelven). [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- ↑ index.hu: Virág Sára: Lemondott a dunaalmási polgármester. index.hu, 2022. június 22. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
- ↑ magyarfutball.hu: Dunaalmás, DMAC Dunaalmás (angol nyelven). magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ visittata.com: TATA ÉS KÖRNYÉKE TURISZTIKAI EGYESÜLET: LILLA EMLÉKSZOBA ÉS LILLA SÍRJA (magyar nyelven). visittata.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ chotin.sk: Vass Laura: Földiekkel játszó Égi tünemény - Lilla kiállítás (magyar nyelven), 2017. november 13. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
További információk[szerkesztés]
|
