Bajna (Magyarország)

	Bajna
	; Bajna címere
	; Bajna címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Pallagi Tibor (független)
Irányítószám	2525
Körzethívószám	33 (447)
Testvértelepülései	Lista Bart
	Népesség
Teljes népesség	1861 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	50,95 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bajna Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″
	Bajna Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
	Bajna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bajna (egyértelműsítő lap).

Bajna község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban. A vármegye egyik legnagyobb faluja.

Fekvése[szerkesztés]

A település Budapesttől nyugati irányban körülbelül 45 kilométerre fekszik, az Esztergomot és Tatabányát összekötő képzeletbeli vonalnak majdnem pontosan a közepénél, a Gerecse keleti szélén.

Központjának északnyugati részén áthalad északkelet-délnyugati irányban a Tát-Tatabánya közti 1119-es út, amibe itt torkollik bele a Zsámbéktól Szomoron át idáig húzódó 1105-ös út. Szintén a község területén ér véget a Nyergesújfalutól idáig húzódó 1125-ös út, valamint itt indul az Epölön és Máriahalomon át Únyig tartó 1122-es út.

A legközelebbi települések: Epöl 3,5, Nagysáp 5, Szomor és Gyermely 9-9, Héreg 10, Bajót 10-10, Tarján, Tát és Tokod egyaránt 14-14, Nyergesújfalu és Lábatlan pedig 15-15 kilométerre.

Története[szerkesztés]

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zoárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került.

1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a bajnai Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885–1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor–Metternich-kastély, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Pallagi Béla (független)^[3]
1994-1998: Pallagi Béla (független)^[4]
1998-2002: Pallagi Béla (FKgP)^[5]
2002-2006: Kalmár Zoltánné (független)^[6]
2006-2010: Pallagi Tibor (független)^[7]
2010-2014: Pallagi Tibor (független)^[8]
2014-2019: Pallagi Tibor (független)^[9]
2019-től: Pallagi Tibor (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	1937	1937	1856	1861
	2013	2014	2018	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Adalbert római katolikus templom
Sándor–Metternich-kastély
csimai kálvária
Bajnai Öreg-lyuk
1778-ból származik a műemlék jellegű barokk kőkereszt

A Sándor–Metternich-kastély a magasból
A kastély
Templom

Légifotók a kastélyról[szerkesztés]

Híres személyek[szerkesztés]

1805. május 23-án gróf Sándor Móric, az Ördöglovas.
Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, 1842. július 14.–1846. július 20. közt a falu plébánosa.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bajna Helységnévtár

Források[szerkesztés]

1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
Tóth Krisztina: Bajna; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)