Bajna (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bajna
Bajna látképe.JPG
Bajna címere
Bajna címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállás község
Polgármester Pallagi Tibor[1]
Irányítószám 2525
Körzethívószám 33 (447)
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 1856 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bajna (Magyarország)
Bajna
Bajna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 18° 35′ 41″
Bajna (Komárom-Esztergom megye)
Bajna
Bajna
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Bajna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna témájú médiaállományokat.

Bajna község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban. A megye egyik legnagyobb faluja.

Fekvése[szerkesztés]

A település Budapesttől nyugati irányban kb. 45 km-re, egy képzeletbeli észak-dél vonalon Esztergom és Tatabánya között, a Gerecse keleti szélén található.

Legközelebbi települések[szerkesztés]

Epöl 3,5 km, Nagysáp 5 km, Szomor 9 km, Gyermely 9 km, Héreg 10 km, Bajót 10 km, Tarján 14 km, Tát 14 km, Tokod 14 km, Lábatlan 15 km.

Története[szerkesztés]

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor–Metternich-kastély, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Sándor–Metternich-kastély (Ördöglovas kastély) légi fotókon[szerkesztés]

Híres személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Bajna Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
  • Száz magyar falu könyvesháza: Bajna

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna (Magyarország) témájú médiaállományokat.