Tarján (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarján
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tarján címere
Tarján címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Tatabányai
Jogállás község
Polgármester Marx Ernő[1]
Irányítószám 2831
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 2565 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 60,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarján (Magyarország)
Tarján
Tarján
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 18° 30′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 18° 30′ 30″
Tarján (Komárom-Esztergom megye)
Tarján
Tarján
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Tarján weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján témájú médiaállományokat.

Tarján (németül Tarian[3]) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban. A lakosság harmada sváb származású, akik őrzik hagyományaikat.

Fekvése[szerkesztés]

Tatabányától 9 km-re fekszik északkeleti irányban, a Gerecse dombjai között. Hozzá tartozik a tőle délre kb. 4 km-re található Tornyópuszta is.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.

A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.

A 17. századig magyarok éltek a településen.

1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.

1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.

A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.

2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).[4]

Külkapcsolatok[szerkesztés]

A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.

Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom
  • Református templom
  • Pincesor
  • A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.[5]
  • A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
  • A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza.
  • 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
  • Hohenlóhe-kastély

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Győry Sándor (1795–1870) építőmérnök, matematikus, az MTA tagja
  • Somogyi István (1907–1965) református lelkész
  • Mikonya József (1928-2006) német népi író és költő
  • Tressel (Treszl) Antal (1937) gimnáziumi főtanár, tarjáni falu történész
  • Lunczer Teréz (1943-2011) gimnáziumi tanár
  • Stark András (1949) Európa-bajnok súlyemelő, edző
  • Izsó Ignác (1956) válogatott labdarúgó
  • Hegedűs Ferenc (1959) olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó
  • Hernádi Zsolt (1960) üzletember

Állandó programok[szerkesztés]

  • Zenei fesztivál (augusztus)
  • Tarjáni búcsú (április és október)
  • Svábbál és kórustalálkozó (február)

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tarján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tarján község hivatalos oldala - német nyelvű verzió (HTML). (Hozzáférés: 2013. október 16.)
  4. KSH Népszámlálás 2011 - Komárom-Esztergom megye (A népesség nemzetiség szerint) (XLS). (Hozzáférés: 2013. október 16.)
  5. Várrom - Somlyóvár sáncmaradványai, muemlekem.hu

További információk[szerkesztés]