Ugrás a tartalomhoz

Bokod (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bokod
Bokodi tó, a Lebegő falu
Bokodi tó, a Lebegő falu[2]
Bokod címere
Bokod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásOroszlányi
Jogállásközség
PolgármesterCsonka László (független)[3]
Irányítószám2855
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség2134 fő (2026. jan. 1.)[4]
Népsűrűség67,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 18° 14′ 53″47.492611°N 18.248139°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 18° 14′ 53″47.492611°N 18.248139°E
Bokod (Komárom-Esztergom megye)
Bokod
Bokod
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Bokod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokod témájú médiaállományokat.

Bokod község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.

Földrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Vértesalja kistájon, a Vértes lábától nyugatra fekszik, Oroszlánytól közúton 8,5 kilométerre nyugatra. Központján észak-déli irányban végighalad a Mór-Kocs közti 8127-es út, Oroszlány felől pedig a 8143-as út vezet oda. Környe felől a 8154-es úton érhető el. Fontos belső útja a 81 134-es út is.

Autóbusszal az 1254-es, 1256-os, 1257-es, 1628-as, 1702-es, 1784-es, 1842-es, 1843-as, 1844-es, 1845-ös, 1846-os, 1854-es, 8444-es, 8560-as, 8562-es, 8570-es és 8457-es járatokkal érhető el.[5]

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykor Bokod helyén is római telep volt, a honfoglalás idején pedig szlávok lakták a vidéket. A település első írásos említése1146-ból maradt fenn. 1326-ban Károly Róbert nyilván innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében jelent meg a község neve. Nagy Lajos királynak kedvelt vadászterülete volt a környék, amelyhez közel állt Gerecér nevű vadászkastélya, a későbbi Gerencsérvár. Ebben a várban szállt meg egy éjszakára 1440-ben az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. Kíséretében volt Kottanner Ilona is a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra.

Az egyházközség története 1624-ig visszavezethető, amikor a reformáció hatására már a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő több mint félévszázados viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, és pusztává változott a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal együtt Hont és Nyitra vármegyéből tótok és kisebb részben németek is letelepedtek, s idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án kelt „faluszálló levél”, amelyet Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet nyújtott a lakosságnak létfeltételei megteremtéséhez és a vallásgyakorláshoz is.

A lakosság pótlására később további telepítések is történtek; 1718-ban Moson vármegyéből és Bajorországból németek, 1751-ben pedig Pozsony vármegyéből tótok települtek a faluba. Vallásukat tekintve többségükben evangélikusok lehettek, bár az 1718-tól az Eszterházyak birtokába került faluban nehezebbé vált a protestánsok vallásgyakorlása. Eszterházy József 1746-ban átmenetileg el is foglalta az evangélikus templomot.[6] A gyülekezeti hitélet mégsem szakadt meg, a lelkész és a tanító folyamatosan jelenlévő szolgálattevő maradt az egyházközségben. 1758-ban a bokodiak három nyelven értő lelkészt kértek Balogh Ádám püspöktől.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Valter Alajos (független)[7]
  • 1994–1998: Valter Alajos (független)[8]
  • 1998–2002: Valter Alajos (független)[9]
  • 2002–2006: Valter Alajos (független)[10]
  • 2006–2010: Valter Alajos (független)[11]
  • 2010–2014: Szöllősi Miklós (független)[12]
  • 2014–2019: Csonka László (független)[13]
  • 2019–2024: Csonka László (független)[14]
  • 2024– : Csonka László (független)[3]

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi erőműve 1961-től 2015 végéig működött Oroszlány és Bokod között, majd 2024 telén biomassza tüzelésre átállítva újraindult a Veolia Energia Magyarország Zrt. jóvoltából.[15] Az erőmű hűtőtavát az 1960-as évek elején létesítették, és Által-ér táplálja.[16] Az erőmű által termelt hulladékhőnek köszönhetően télen sem fagy be, hanem folyamatos horgászati lehetőséget nyújt a horgászoknak; erre horgászturizmus is települt.

A községnek az erőműhöz közeli részét még az 1960-as évek elején épített, hat utcából álló, földszintes, négylakásos és távfűtéses sorházakból felépített, kiskertes lakótelep zárja, ahol az 1990-es évekig az erőműben dolgozók külön kolóniában éltek.

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M1-es és az 1-es főútról Tatabánya felől Környén át, a 81-es főútról pedig Mór-Pusztavám érintésével érhető el. Dadon keresztül Komárom, vagy Tata, Császáron át pedig Kisbér felől is megközelíthető.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
2046
2042
2064
2075
2117
2082
2138
2128
2134
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 11,3%, evangélikus 15,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (23,1% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,2% volt római katolikus, 11,3% evangélikus, 9,4% református, 0,4% görögkatolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 21,1% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Bokodtól csaknem 8 km-re, az erdőben megbújva látható a régi Vértesszentkereszti bencés apátság romja. Régi útileírások szerint Bokodhoz tartozik, de Oroszlány felől az Oroszlányi Szénbányákhoz tartozó üzemi úton könnyebben megközelíthető.
  • A Bokodi-tó, az erőmű egykori hűtőtava. Festői látványt nyújtanak a tó partja körül épült horgászházak, a bokodi „lebegő falu”.

Személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. Elzárták a híressé vált lebegő magyar falut a turista áradat elől m hir.ma
  2. ↑ Elzárták a híressé vált lebegő magyar falut a turista áradat elől m hir.ma
  3. 1 2 "Bokod települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  4. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2016. augusztus 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 23.
  6. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 106; Református Egyházi Műemlékek Leltára
  7. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  8. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  9. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 4.
  10. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 4.
  11. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 4.
  12. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 27.
  13. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. május 25.
  14. ↑ "Bokod települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  15. ↑ "Széntüzelésről biomasszára áll át az Oroszlányi Erőmű 2024-ben". hvg.hu. 2023. február 28. Hozzáférés: 2025. január 13.
  16. ↑ Holdbéli táj a Bokodi hűtőtó zagytározója - Index.hu, 2013.08.21.
  17. ↑ Bokod Helységnévtár
  18. ↑ Bokod Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bokod_(Magyarország)&oldid=29241455”