Kesztölc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kesztölc
Kesztölc és a szőlők látképe
Kesztölc és a szőlők látképe
Kesztölc címere
Kesztölc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Jogállás község
Polgármester Vöröskői István[1]
Irányítószám 2517
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 2526 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 114,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kesztölc (Magyarország)
Kesztölc
Kesztölc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 43″, k. h. 18° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 43″, k. h. 18° 47′ 45″
Kesztölc (Komárom-Esztergom megye)
Kesztölc
Kesztölc
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kesztölc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesztölc témájú médiaállományokat.

Kesztölc község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Pilis hegység délnyugati lábánál található település.

Budapesttől 39, Esztergomtól 9, Dorogtól 6 km-re fekszik.
A község közelében halad el a 10-es és a 117-es főút.

Története[szerkesztés]

A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban.

Ekkor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adott itt 2 eke földet, 7 szőlőt, valamint 5 vincellért.

1333-ban az oklevelekben már mint az esztergomi káptalan faluját említik, s elhatárolják a szomszédos Nyirtől.

1512-ben ismét a garamszentbenedeki apátságot említik birtokosának.

Kesztölc a török időkben sem néptelenedett el teljesen, mivel az irásos adatok szerint az 1560-as években kétfelé, a királynak és a töröknek is adót fizet.

A környék híres szőlő- és bortermeléséről. Hangulatos pincesorai, melyek nagy része a hegyoldalba vájt pincéből áll, különösen érdemes említésre.

A második világháborúig a falu lakóinak többsége szlovák volt. A háború után azonban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében számos szlovák család Csehszlovákiába települt át, a megállapodás értelmében helyükre felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben már csak a lakosság 9,7%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek.

Egy legenda szerint az 1956-os forradalom idején a község lakói kikiáltották a „Kesztölci Köztársaságot”, amely Magyarországból kiválva kérte volna felvételét az ENSZ-be, vagy más változat szerint Csehszlovákiához csatlakoztak volna.[3]

1971-ben nyitották meg a község legjelentősebb ipari létesítményét, a lencsehegyi bányát, majd később a második lencsehegyi bányaüzemet. Az 1980-as években Lencsehegy volt a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat legjelentősebb bányája, amely 2004-ig termelt.[4]

A falu területéhez tartozik még a közeli Klastrompuszta is. A pálosok itt építették fel Boldog Özséb vezetésével első, Szent Kereszt tiszteletére emelt monostorukat 1250 táján. A Klastrompuszta fölé magasodó Kéményszikláról gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

Nevezetességei[szerkesztés]

Salamon barlang
Kémény szikla

Klastrompuszta[szerkesztés]

Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta, a csendes üdülőhely, melynek romkertje történelmi időket idéz (Szent Kereszt monostor). Az egyetlen magyar alapítású rend klastromában itt, Klastrompusztán éltek a remete pálosok.

Klastrompuszta története[szerkesztés]

A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja.

A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A kesztölci köztársaság legendája
  4. (lásd: A Dorogi-medence szénbányászatának története)

Irodalom[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 186.
  • Petrik József: Kesztölc története. Rövid történeti áttekintés. Kesztölc, 1997. Szerző–Kesztölc Község Önkormányzata
  • Radovics Istvánné: Kesztölc története. Forrásfeldolgozás és bibliográfia. Kesztölc, é. n. Kesztölc Község Önkormányzata stb.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó oldalak[szerkesztés]