Csatka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csatka
Légifelvétel
Légifelvétel
Csatka címere
Csatka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Tűz András[1]
Jegyző Klupácsné Somogyi Éva
Irányítószám 2888
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 220 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 12,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csatka (Magyarország)
Csatka
Csatka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 46″, k. h. 17° 58′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 46″, k. h. 17° 58′ 38″
Csatka (Komárom-Esztergom megye)
Csatka
Csatka
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Csatka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatka témájú médiaállományokat.

Csatka (németül Tschatkau) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom megye déli részén, Ácsteszértől délre található bakonyaljai település.

Ácsteszér 5 km, Mór 21 km, Réde 9 km, Súr 6 km, Zirc 19 km, Kisbér 17 km, Csesznek 10 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak -ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka.

Története[szerkesztés]

Csatka nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben.

1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort, a pálos szerzeteseknek. Csatka az itt épített kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor mezővárossá fejlődött település és az itt épített kolostor is elpusztult. 1724-ben az elnéptelenedett, gazdátlan települést a pápai pálosok szerezték meg, Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be, akik a mai Suttony helyén telepedtek le, majd erdőirtással szereztek földeket. 1747-ben már 226 lakosa volt. 1782 körül, II. József alatt a település a Kamara kezelésébe került. 1784-1787-es népszámláláskor 529, 1920-ban 853, 1960-ban 800, 2007-ben 340 fő lakosa volt a településnek.

A 19. század közepe táján hg. Liechtenstein Alajos volt a falu birtokosa. Csatka lakosságának megélhetése főleg a mező- és erdőgazdaságra épül, de viszonylag nagyarányú az elvándorlás is a településről.

A helyi Termelőszövetkezet 1960. február 9-én alakult, majd 1977-ben egyesült az ácsteszérivel. 1990 után ismét különvált, 1999-ig működött.

A település híres búcsújáró hely, minden év szeptember 8-án megrendezik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál.

Címer leírása[szerkesztés]

Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel megrakott arany mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében arannyal gyűrűzött és arany kereszttel megtűzött forrás, melyből ezüst víz ömlik a pajzs aljába. A középső halom feletti kék mezőben pásztorbotot tartó, cölöpösen felnyúló kar arannyal. A szélső arany mezőkben egy-egy lebegő helyzetű kis pajzs: a jobb oldali kerektalpú pajzs vörös mezejében jobbra fordult, ágaskodó ezüst oroszlán. A bal oldali keréktalpú pajzs vörös mezejében három ezüst cölöp. A nagypajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSATKA felirat.

Nevezetességei[szerkesztés]

Csatka1.jpg
  • Szentkút
  • Mária napi búcsú
A Szentkút légi felvételen

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]