Ugrás a tartalomhoz

Csatka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csatka
Kisboldogasszony római katolikus templom
Kisboldogasszony római katolikus templom
Csatka címere
Csatka címere		 Csatka zászlaja
Csatka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállásközség
PolgármesterPaukó Péter Zoltán (független)[1]
JegyzőVeress Gyula
Irányítószám2888
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség232 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 49″, k. h. 17° 58′ 35″47.380319°N 17.976289°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 49″, k. h. 17° 58′ 35″47.380319°N 17.976289°E
Csatka (Komárom-Esztergom vármegye)
Csatka
Csatka
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Csatka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatka témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk Csatkáról szól. Hasonló címmel lásd még: Csát (egyértelműsítő lap).

Csatka (németül: Tschatkau) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Komárom-Esztergom vármegye déli részén, Ácsteszértől délre található a Bakonyalján. Zsáktelepülés, közúton csak a 4 kilométer hosszú 82 117-es úton érhető el, amely Ácsteszér déli szélén ágazik ki a 8208-as útból, annak 10+450-es kilométerszelvényénél. [A bekötőút érdekessége, hogy egy helyütt (a 900-as méterszelvénye közelében) egy négyeshatár közvetlen közelében halad el: Ácsteszér, Súr, Csatka és Réde határvonalai találkoznak itt egy pontban.]

Különálló településrészei: Vadaspuszta az ácsterészi országút közelében, a központtól bő 2 kilométerre észak-északkeletre és Koromla puszta, hasonló távolságra délnyugatra.

Ácsteszér 5 kilométer, Súr 6 kilométer, Réde 9 kilométer, Csesznek 10 kilométer távolságra található; közeli települések még: Bakonyoszlop, Csetény és Szápár. A környék városai közül Kisbér 17 kilométer, Zirc 19 kilométer, Mór pedig 21 kilométer távolságra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Csatka nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben.

1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort, a pálos szerzeteseknek. Csatka az itt épített kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor mezővárossá fejlődött település és az itt épített kolostor is elpusztult. 1724-ben az elnéptelenedett, gazdátlan települést a pápai pálosok szerezték meg, Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be,[3][4] akik a mai Suttony helyén telepedtek le, majd erdőirtással szereztek földeket. 1747-ben már 226 lakosa volt. 1782 körül, II. József alatt a település a Kamara kezelésébe került. 1784-1787-es népszámláláskor 529, 1920-ban 853, 1960-ban 800, 2007-ben 340 fő lakosa volt a településnek.

A 19. század közepe táján hg. Liechtenstein Alajos volt a falu birtokosa. Csatka lakosságának megélhetése főleg a mező- és erdőgazdaságra épül, de viszonylag nagyarányú az elvándorlás is a településről.

A helyi Termelőszövetkezet 1960. február 9-én alakult, majd 1977-ben egyesült az ácsteszérivel. 1990 után ismét különvált, 1999-ig működött.

A település híres búcsújáró hely, minden év szeptember 8-án megrendezik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak -ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka.

Címerének leírása

[szerkesztés]

Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel megrakott arany mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében arannyal gyűrűzött és arany kereszttel megtűzött forrás, melyből ezüst víz ömlik a pajzs aljába. A középső halom feletti kék mezőben pásztorbotot tartó, cölöpösen felnyúló kar arannyal. A szélső arany mezőkben egy-egy lebegő helyzetű kis pajzs: a jobb oldali kerektalpú pajzs vörös mezejében jobbra fordult, ágaskodó ezüst oroszlán. A bal oldali keréktalpú pajzs vörös mezejében három ezüst cölöp. A nagypajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSATKA felirat.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hanig Antal (független)[5]
  • 1994–1998: Hanig Antal (független)[6]
  • 1998–2002: Hanig Antal (független)[7]
  • 2002–2006: Hanig Antal (független)[8]
  • 2006–2010: Hanig Antal (független)[9]
  • 2010–2014: Tűz András (független)[10]
  • 2014–2019: Tűz András (független)[11]
  • 2019–2024: Bognár Tímea (független)[12]
  • 2024–2026: Bognár Tímea (független)[13]
  • 2026– : Paukó Péter Zoltán (független)[1]

A településen 2026. február 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző faluvezető 2025 őszén bejelentett lemondása miatt. A választáson négy független jelölt indult, akik közül a végső győztes egymaga megszerezte az érvényesen leadott szavazatok majdnem pontosan 50 százalékát.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
237
228
220
231
241
236
234
232
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 5,4%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (13,8% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,2% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,4% ukránnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 4,6% református, 2,1% evangélikus, 0,4% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szentkút[16]
  • Mária napi búcsú
A Szentkút légi felvételen

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csatka települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2026. február 8. (Hozzáférés: 2026. február 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Weisz János: Csatka Története. Római Katolikus Plébánia, Csatka, 1999. [2004. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 27.)
  4. ↑ Fekete József. IV.4. Sur és Csatka plébániák átvétele és a csatkai kegyhely rövid története, A SZERVITA REND MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE 1867-től 1950-ig – Doktori (PhD) disszertáció, 98. o. (2009) 
  5. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2026. január 1.)
  11. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2026. január 1.)
  12. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2026. január 1.)
  14. ↑ Csatka Helységnévtár
  15. ↑ Csatka Helységnévtár
  16. ↑ https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/csatka/csatkai-szentkut

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csatka&oldid=28774901”