Csatka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csatka
Légifelvétel
Légifelvétel
Csatka címere
Csatka címere
Csatka zászlaja
Csatka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállás község
Polgármester Bognár Tímea (független)[1]
Jegyző Varga Sándor
Irányítószám 2888
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség220 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség12,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csatka (Magyarország)
Csatka
Csatka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 46″, k. h. 17° 58′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 46″, k. h. 17° 58′ 38″
Csatka (Komárom-Esztergom megye)
Csatka
Csatka
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Csatka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatka témájú médiaállományokat.

Csatka (németül: Tschatkau) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom megye déli részén, Ácsteszértől délre található a Bakonyalján. Zsáktelepülés, közúton csak a 4 kilométer hosszú 82 117-es úton érhető el, amely Ácsteszér déli szélén ágazik ki a 8208-as útból, annak 10,450-es kilométerszelvényénél. [A bekötőút érdekessége, hogy egy helyütt (a 900-as méterszelvénye közelében) egy négyeshatár közvetlen közelében halad el: Ácsteszér, Súr, Csatka és Réde határvonalai találkoznak itt egy pontban.]

Ácsteszér 5 kilométer, Súr 6 kilométer, Réde 9 kilométer, Csesznek 10 kilométer távolságra található; közeli települések még: Bakonyoszlop, Csetény és Szápár. A környék városai közül Kisbér 17 kilométer, Zirc 19 kilométer, Mór pedig 21 kilométer távolságra fekszik.

Története[szerkesztés]

Csatka nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben.

1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort, a pálos szerzeteseknek. Csatka az itt épített kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor mezővárossá fejlődött település és az itt épített kolostor is elpusztult. 1724-ben az elnéptelenedett, gazdátlan települést a pápai pálosok szerezték meg, Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be, akik a mai Suttony helyén telepedtek le, majd erdőirtással szereztek földeket. 1747-ben már 226 lakosa volt. 1782 körül, II. József alatt a település a Kamara kezelésébe került. 1784-1787-es népszámláláskor 529, 1920-ban 853, 1960-ban 800, 2007-ben 340 fő lakosa volt a településnek.

A 19. század közepe táján hg. Liechtenstein Alajos volt a falu birtokosa. Csatka lakosságának megélhetése főleg a mező- és erdőgazdaságra épül, de viszonylag nagyarányú az elvándorlás is a településről.

A helyi Termelőszövetkezet 1960. február 9-én alakult, majd 1977-ben egyesült az ácsteszérivel. 1990 után ismét különvált, 1999-ig működött.

A település híres búcsújáró hely, minden év szeptember 8-án megrendezik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak -ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka.

Címerének leírása[szerkesztés]

Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel megrakott arany mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében arannyal gyűrűzött és arany kereszttel megtűzött forrás, melyből ezüst víz ömlik a pajzs aljába. A középső halom feletti kék mezőben pásztorbotot tartó, cölöpösen felnyúló kar arannyal. A szélső arany mezőkben egy-egy lebegő helyzetű kis pajzs: a jobb oldali kerektalpú pajzs vörös mezejében jobbra fordult, ágaskodó ezüst oroszlán. A bal oldali keréktalpú pajzs vörös mezejében három ezüst cölöp. A nagypajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSATKA felirat.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Hanig Antal (független)[3]
  • 1994-1998: Hanig Antal (független)[4]
  • 1998-2002: Hanig Antal (független)[5]
  • 2002-2006: Hanig Antal (független)[6]
  • 2006-2010: Hanig Antal (független)[7]
  • 2010-2014: Tűz András (független)[8]
  • 2014-2019: Tűz András (független)[9]
  • 2019-től: Bognár Tímea (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 5,4%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (13,8% nem nyilatkozott).[10]

Csatka-Szentkút légi felvételeken[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Csatka1.jpg
  • Szentkút
  • Mária napi búcsú
A Szentkút légi felvételen

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  9. Csatka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  10. Csatka Helységnévtár

További információk[szerkesztés]