Vértestolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vértestolna
Katolikus templom
Katolikus templom
Vértestolna címere
Vértestolna címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásTatai
Jogállás község
Polgármester Dr. Zigó Tamás (független)[1]
Irányítószám 2833
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség474 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség28,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vértestolna (Magyarország)
Vértestolna
Vértestolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 42″, k. h. 18° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 42″, k. h. 18° 27′ 23″
Vértestolna (Komárom-Esztergom megye)
Vértestolna
Vértestolna
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Vértestolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértestolna témájú médiaállományokat.

Vértestolna (németül Tolnau) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban. Mai elnevezése némileg megtévesztő, hiszen nem a Vértes, hanem a Gerecse területén fekszik. A településen ma is jelentős számú német nemzetiségi lakos él, gazdag a falu nemzetiségi kulturális élete is.

Fekvése[szerkesztés]

Vértestolna a Gerecse hegység nyugati részének kis völgyében található, alig 500 lakosú község. Központján a Süttőtől idáig húzódó 1127-es út halad végig, de a területét érinti a Tarján-Tata közt húzódó 1128-as út is.

A településtől Tata közúton mintegy 12, Tatabánya 16 kilométernyi utazással érhető el (légvonalban Tatabánya valójában közelebb fekszik hozzá, mint Tata). A két legközelebbi szomszédos település Tarján 4 kilométerre délkeletre és Tardos 5 kilométerre északra; Héreg 8 kilométer távolságra található. A település határos Vértesszőlős és Baj községek közigazgatási területeivel is, ezekkel azonban közvetlen közúti összeköttetése nincsen.[3] Autóbusszal elérhető a 786-os, 8406-os és 8481-es buszjáratokkal.[4][5]

Története[szerkesztés]

A község múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorig, bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában, az úgynevezett malomföldeken is találtak már bronz-, és vaskori tárgyakat.

Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat, ekkor Tolma néven írták. Nevét feltehetőleg a Koppán-(Katapán-)nemzetség őséről, Alaptolmáról (Tulma SRH.I. 55), Ketel vezér fiáró nyerhette, akinek itt nyári szállása lehetett.[6] Régi iratok alapján egy tolmai nemes 1247 után Kava megosztása ügyében tanúskodott Koppán nemzetségbeliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt. Egyháza 1334-ben a budai főesperességhez tartozott, papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.

A törökök pusztításai miatt valószínűleg elnéptelenedett a falu, erre utal az akkori Tolmapuszta vagy Tolnapuszta elnevezés, még a 18. században is csak puszta volt a helyén. Ekkor már az Esterházyak birtoka volt, akik 1733 őszén kötöttek települési szerződést az első német telepesekkel. A legelső német lakosok Baden-Württemberg tartományból érkeztek ide, később települtek a községbe würzburgi és elzászi lakosok is. A település elnevezése a Tolma forma irányából egyre inkább a Tolna névváltozat felé tolódott el, ezt mutatja a község pecsétje is, amely 1755-ből való, és amelyen a Torffs Tulnau felirat szerepel.

A 18. században egy tűzvész következtében leégett a falu jelentős része, de a megsemmisült házakat később újraépítették. 1945-ig a települést szinte kizárólag német nemzetiségi családok lakták, ennek ellenére Vértestolna elkerülte a kitelepítést, viszont a második világháború után mintegy 40 magyar családot betelepítettek a községbe, részben a Heves megyei Apcról, részben a Felvidékről. Az új telepesek betelepítéséhez egyes sváb családokat kiköltöztettek a házaikból – ők kénytelenek voltak rokonoknál meghúzni magukat –, de később az ide telepített "idegen" családok szinte mindegyike elköltözött, a nemzetiségi lakosok pedig az elvett házak túlnyomó többségét visszavásárolhatták.

A falu a 20. század elején, pontosan nem ismert körülmények között kapta a kissé megtévesztő Vértestolna elnevezést; a helyi lakosok jobbára ma is csak Tolna néven említik lakhelyüket. A német anyanyelvű lakosság régebben a Taunau néven nevezte saját faluját, a jelenleg használatos német név Tolnau.

Kovács(i)[szerkesztés]

Kovácsi régi, már elpusztult Árpád-kori település volt, amely a mai Vértestolna nyugati határán feküdt. Neve 1364-ben tűnt fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében. 1366-ban olyan faluként említik amely Tardostól délre, Tardos és Tolna közt feküdt, mint Agostyán keleti szomszédja. Az egykori település nevét dűlőnevek, illetve az Öreg Kovács-hegy elnevezése őrzi.

A falu élete a II. világháború óta[szerkesztés]

A vértestolnai lakosság főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, de a 20. század közepétől egyre többen jártak dolgozni (férfiak és nők egyaránt) Tatabányára, a szénbányákba, a cementgyárba vagy a karbidgyárba.

A község közigazgatási szempontból sokáig Tardos körjegyzőségéhez tartozott, önállósodása után alakították ki az önálló polgármesteri hivatalt, amely közös épületben található az orvosi rendelővel és a postával. Önálló óvodáját is 1992-ben szervezték meg, kultúrotthona viszont már az 1960-as évek óta működik. 2004 és 2013 között Héreggel együtt alkotott körjegyzőséget Héreg-Vértestolna Önkormányzati Képviselőtestületeinek Körjegyzősége néven; 2013 óta Tardos és Vértestolna községek önkormányzatai ismét közös önkormányzati hivatalt tartanak fent, tardosi székhellyel.

Vallási szempontból a lakosság túlnyomó többsége római katolikus, a település az egyházi közigazgatás szempontjából a Győri egyházmegye tatai espereskerületéhez tartozik, s mint ilyen, az egész egyházmegye legkeletibb fekvésű települése.[7] A település határában található a győri, a székesfehérvári és az esztergom-budapesti egyházmegyék hármashatára, a Vértestolna környéki települések közül ugyanis Tata és Baj a győri, Vértesszőlős és Tatabánya a fehérvári, a környéken található többi település (Tardos, Héreg, Tarján, stb.) pedig az esztergomi egyházi főhatóság alá tartozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tisch József (Vértestolna Önkéntes Tűzoltó Egyesület)[8]
  • 1994–1998: Tisch József (független német kisebbségi)[9]
  • 1998–2002: Tisch József (független német kisebbségi)[10]
  • 2002–2006: Harmados Oszkár (független német kisebbségi)[11]
  • 2006–2010: Harmados Oszkár (független)[12]
  • 2010–2014: Harmados Oszkár (független)[13]
  • 2014–2019: Harmados Oszkár (független)[14]
  • 2019-től: Dr. Zigó Tamás (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 38,1% németnek, 0,8% szlováknak mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76%, református 1,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,8% (12,4% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal nevére szentelt, barokk stílusú műemlék római katolikus temploma (Petőfi Sándor u. 54.), amely a 18. században épült.
  • A tardosi úton álló Mária-kápolna, amely 1812-ben épült; oltárképe 20. századi eredetű.[16]
  • A község tájháza (Petőfi Sándor u. 88.), amelyet egy, mára műemlékké nyilvánított egykori parasztházban alakítottak ki, gyűjteménye a helyi lakosok felajánlásaiból állt össze.[17]

Képtár[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [Fejér megye térképe. Nyír-Karta & Topográf. ISBN 963-003636-3 CM]
  4. https://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/volanbusz-menetrend-kereso/V#horgony
  5. http://www.knykk.hu/images/m_kem_2016/a_kem_helysegnev.pdf
  6. Vértestolna története a település honlapján. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
  7. Vértestolna a Győri Egyházmegye térképén. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
  8. Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  10. Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  11. Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  12. Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  13. Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  14. Vértestolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  15. Vértestolna Helységnévtár
  16. A Mária-kápolna a Műemlékek.hu honlapon.
  17. A vértestolnai tájház a Műemlékek.hu honlapon

Külső hivatkozások[szerkesztés]