Bakonyszombathely
| Bakonyszombathely | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Kisbéri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Géringer Istvánné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2884 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1305 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bakonyszombathely
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 17° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 17° 57′ 30″ | |||
Bakonyszombathely
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Bakonyszombathely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszombathely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bakonyszombathely (németül Deutschmarkt) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bakonyszombathely Komárom-Esztergom vármegye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, változatos természeti környezetben fekszik, a Cuhai-Bakony-ér mentén.
Főutcája a Bakonycsernye és Mezőörs között húzódó 8208-as út, amelynek mentén a település több mint 10 kilométer hosszban nyúlik el. Érinti a községet a Kisbér-Veszprémvarsány (a 81-es és a 82-es főút) között húzódó 8218-as út is, ezen az útvonalon Kisbértől mindössze 7 kilométerre fekszik.
Korábban vasúton is elérhető volt a település, a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon, aminek itteni megállási pontja, Bakonyszombathely megállóhely a 8208-as és a 8218-as utak kereszteződésétől szűk egy kilométerre északra található [bekötőútja a 82 323-as mellékút], de 2007 márciusa óta a személyforgalom szünetel ezen a szakaszon.
Természeti környezete[szerkesztés]
Domborzata[szerkesztés]
Alacsony domblábi lejtőkre és részben síkságra települt. Magassága 190 m-200 m között váltakozik.
A forrásai a Feketevíz-ér kivételével a Cuhai-Bakony-érbe futnak. A vízbázis hiánya miatt vezetékes vize a tatabányai (táv)vezetékes karszt ivóvízhálózatról történik. Felszín alkotó kőzetei mutatják a táji átmenetet: mésztartalmú csernozjom barna erdőtalaja van.
A községbe látogatók kellemes sétákat tehetnek, botanikai ritkaságokban gyönyörködhetnek a volt Esterházy uradalom kastélyparkjában. A község külterületén elhelyezkedő Feketevízpusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. A környékre látogatók vadász, horgász, kerékpározó, túrázó szenvedélyüknek egyaránt hódolhatnak.
Időjárása[szerkesztés]
Éghajlata nedves kontinentális melegebb és szárazabb értékekkel, mint a kistáj déli felén. Éves középhőmérséklete 9,7 °C fok. Az éves csapadékátlaga 650 mm. Ezt kihasználva nagyüzemi almaültetvényeket hoztak létre. (idared, gloster)
Története[szerkesztés]
Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar kori sírokat tártak fel. Az Árpád-korban már vásáros hely volt.
Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.
A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították.
Bakonyszombathelyen már a 20. század elején volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház.
1949-ben a volt Esterházy-uradalmat állami gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak. Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát. A települést 1950-ben csatolták Veszprém vármegyétől Komárom megyéhez.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Háberfelner László (független)[3]
- 1994-1998: Háberfelner László (független)[4]
- 1998-2002: Háberfelner László (független)[5]
- 2002-2006: Pintér Lajos (független)[6]
- 2006-2010: Pintér Lajos (független)[7]
- 2010-2014: Pintér Lajos Tibor (független)[8]
- 2014-2019: Pintér Lajos Tibor (független)[9]
- 2019-től: Géringer Istvánné (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1450 | 1456 | 1453 | 1370 | 1364 | 1305 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 4,7%, evangélikus 16%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,2% (29,8% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1762-ben emelt műemlék Szent Imre római katolikus templom
- 1739-ben emelt evangélikus templom
- Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor
- Esterházy-kastély
- A volt Esterházy-uradalom angolparkja (természetvédelmi terület)
- Ritka, kétszáz évesnél is idősebb kocsányos tölgyek, nyolcvan-százhúsz éves kislevelű hárs-, magaskőris fák láthatók benne.
- A Feketevíz-puszta védett területe, növény- és állatvilága várja az ide látogatókat.
Irodalom[szerkesztés]
- Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117
- Históriás Kalendárium (Kossuth Nyomda, Budapest 1989)
- Bakonyszombathely múltja és jelene (Bakonyszombathely önkormányzata, 2008) ISBN 978-963-06-5276-6
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Bakonyszombathely Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
