Réde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Réde
Réde légi fotó.jpg
Réde címere
Réde címere
Réde zászlaja
Réde zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállás község
Polgármester Farkas Lajos (független)[1]
Irányítószám 2886
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1356 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Réde (Magyarország)
Réde
Réde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 50″, k. h. 17° 55′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 50″, k. h. 17° 55′ 07″
Réde (Komárom-Esztergom megye)
Réde
Réde
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Réde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Réde témájú médiaállományokat.


Réde község a Bakony északi lábánál a Cuhai-Bakonyér völgyében, Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban, vadregényes erdők védelmező ölelésében helyezkedik el. Ezt az ideális földrajzi fekvésű vidéket már a magyar írásbeliség kezdeténél régebbi idők óta lakják, és az itt élők számára mindig biztos megélhetést és barátságos otthont adott. A

Az idelátogatók számára a tiszta erdei levegő a tavakkal, patakokkal, tarka vadvirágos rétekkel gazdagon díszített természeti környezet felüdítő helyszín a túrázásra. Tamási Áron így ír: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Réde egy ilyen hely, itt mindenkinek megadatik, hogy otthon érezhesse magát.

Fekvése[szerkesztés]

Réde Komárom-Esztergom megye délnyugati részén, a Bakony erdői mellett fekvő szűk 1300 fő lakosú település Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyék határához közel. Pannonhalmától 22, Győrtől 38 kilométerre délkeletre, Kisbértől 15, Bakonyszombathelytől 8, Bakonybánktól 5, Zirctől 24 kilométerre található. Közeli település még: Ácsteszér, Bakonyszentkirály, Csatka és Sikátor is. Ugyanakkor Ácsteszér, Csatka vagy Sikátor távolsága közúton többszöröse a légvonalban mért távolságnak, mivel a domborzati viszonyok miatt nehéz lenne közvetlen összeköttetést biztosítani közöttük. De a cseszneki vár sincs messze a falutól.

Közlekedés[szerkesztés]

A településen átvezet a Bakonyszentkirályt (82-es utat) Bakonyszombathellyel összekötő mellékút. Autóbusszal megközelíthető a 8623-as és a 8636-os járatokkal.[3]

A településen nincs vasútállomás, legközelebb a Győr–Veszprém-vasútvonal veszprémvarsányi állomása található. Az egykori Tatabánya–Pápa-vasútvonalnak Bakonybánkon volt a településhez legközelebbi állomása, itt azonban 2007. március 4. óta szünetel a személyforgalom.

Története[szerkesztés]

Ez a vidék már a római korban is lakott terület volt, erre utalnak a földmunkák során előkerült feliratos kövek.

A honfoglalás után Öcsök és Öse vezérek foglalták el a települést. Sokáig Csesznek várának tartozékaként említették okiratokban, így a 14. század elején a várral együtt a Cseszneky család birtoka volt. A falu neve 1234-ben tűnt fel el először egy korabeli okiratban Ráde alakban. Birtokosai a 14. században a Garaiak voltak, majd a 15. században a Szapolyai család birtoka lett.

A történelem során az ország hódítói több alkalommal is végigsöpörtek a falun, nagy károkat hagyva maguk után: 1529-ben a törököknek esett áldozatul a település a környező falvakkal együtt, 1679-ben ismét a törökök rombolták le a Fülegóriánál álló várat. A törökök kiűzése után 1636-ban a királytól kapta gróf Esterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt. A Rákóczi-szabadságharc idején a település is sok viszontagságnak volt kitéve, fejlődése megállt. A rédei grófi uradalom a 18-19. században alakult ki, a lassú fejlődésnek indult településen a 18. században az Esterházy család épített kastélyt magának. A település lakói ma főként földműveléssel, fakitermeléssel foglalkoznak.

A faluhoz tartozott Tót Réde, pár házból álló település, amelyet a török vész után idetelepített tót származásúak laktak. Ma 2-3 házában élnek még lakók.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pölöskei József (független)[4]
  • 1994–1998: Pölöskei József (független)[5]
  • 1998–2002. Pölöskei József (független)[6]
  • 2002–2006: Pölöskei József (független)[7]
  • 2006–2010: Pölöskei József (független)[8]
  • 2010–2014: Pölöskei József (független)[9]
  • 2014–2019: Pölöskei József (független)[10]
  • 2019-től: Farkas Lajos (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,3% németnek magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,5%, református 47,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3% (24,6% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

-Rédei 24 fenyő vadászati és természetrajzi gyűjtemény[12]

Bővebb információkért, galériáért látogasson az intézmény honlapjára:

Web:

www.redei24fenyo.hu

E-mail:

info@redei24fenyo.hu


- Rédei horgásztó:

Magánkézben lévő, kellemes hangulatú, szigettel, zöldövezettel megáldott, járdával, padokkal és bokrokkal határolt gyöngyszeme a falunak. A tulajdonosi önzetlenség miatt mindenki számára látogatható -e pihentető hely, melyet gazdája a kétezres évek elején hozott rendbe és gondozza a mai napig, ezzel sokaknak örömöt okozva.


- Esterházy kastély és kastélypark

A hajdani rédei Esterházy-kastély bejárati kapuja

Az Esterházy-kastélyt 1436-ban a királytól kapta gróf Eszterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt. Fia, Eszterházy János 1683-ban kapta meg a grófi címet. Utódaik a 19. század közepén építették a rédei barokk–romantikus kastélyt, amelynek bejárata felett ott díszelgett a család címere, a kardot tartó griff. A kastély építéséhez – régi elmesélések szerint – a gróf a pannonhalmi apátság építését végző, Csehországból áthozatott – végül áttelepült – mesterembereket, kőműveseket, építészeket fogadta fel.

Az egykori kastélypark területén álló úgynevezett Nagykastély középrizalitjának földszinti maradványán a fal középtengelyében egy kosáríves záradékú kapunyílás látható, amit copf díszítésű kettősoszlopok által tartott, gazdag tagolású párkány zár le. Mellette kétoldalt egy-egy félköríves záradékú szoborfülke kapott helyt. Ettől keletre áll egy megközelítőleg téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kontytetős, 19. század közepén épült melléképület, az úgynevezett Kiskastély. Az épület északi homlokzatán timpanonos lezárású középrizalit, keleti végében rizalitszerűen kiugró bővítmény látható. A kiskastély kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, belső terei síkmennyezetesek. Ez volt a cselédszállás, innen látták el a kastélyt.

A nagykastély emeletes, zsalugáteres ablakú, hatalmas épület volt, 32 szobával. Bejárata, homlokzata a park felé nézett, de ma már csak ez a bejárat áll, mivel 1947 szeptemberében a kastély padlástűz miatt leégett. Ekkor az alsó szint még lakható maradt, de 1951–1952-ben a tanács szétbontatta, az építőanyagot pedig széthordták a falubeliek. A romokon kívül megmaradtak még a kastélypark kovácsoltvas bejárati kapuja és az egykori angolpark padjai is. A településen megtalálható még az úgynevezett grófi temető is, ahová a család temetkezett.

-Egykori uradalmi magtár[szerkesztés]

Többszintes épülete Réde közelében áll.

-Szentháromság-templom[szerkesztés]

A kastélykertben álló barokk templom (egykor a kastély kápolnája) 1767-ben épült. Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, keleti homlokzata előtt toronnyal, melynek bejárata felett, félköríves fülkében Szent Péter-szobor látható. A szentély délnyugati oldalához csatlakozik a sekrestye, a torony és a hajó délnyugati találkozásánál félnyeregtetős toldalék épült. Csehsüvegboltozatú hajója van, szentélye félgömbkupolás a hajó bejárati oldalán karzat látható. Berendezése jellemzően barokk és késő barokk, főoltárképét 1768-ban készítette Anton Schunko. Bent látható gróf Esterházy Imre síremléke, amely 1792-ből származik.


- Református templom

A Rédei Református Egyházközség életéről, híreiről templomának építéséről (stb...) az alábbi linken tájékozódhat:

http://www.refdunantul.hu/lap/rede/cikk/mutat/a-templom-epitesenek-tortenete/


Nevezetes lakói[szerkesztés]

  • Itt született Kuncz Ignác (1841–1903) jogtudós, az MTA tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.knykk.hu/images/m_kem_2016/a_kem_helysegnev.pdf
  4. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. R települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. Réde Helységnévtár
  12. „Rédei 24 fenyő” vadászati és természetrajzi gyűjtemény - Főoldal. www.redei24fenyo.hu. (Hozzáférés: 2020. október 13.)

További információk[szerkesztés]