Réde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réde
Réde légi fotó.jpg
Réde címere
Réde címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Pölöskei József[1]
Irányítószám 2886
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1356 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 29,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Réde (Magyarország)
Réde
Réde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 17° 55′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 17° 55′ 04″
Réde (Komárom-Esztergom megye)
Réde
Réde
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Réde weboldala

Réde egy község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Réde, a Bakony erdői mellett fekvő mintegy 1500 lakosú település Pannonhalmától 22 km-re délkeletre, Kisbértől 15, Bakonyszombathelytől 8, Bakonybánktól 5 km-re található.

Élővilága[szerkesztés]

Rédén van gólyafészek, amelyben csak fehér gólyák vannak.

Története[szerkesztés]

Ez a vidék már a római korban is lakott terület volt, erre utalnak a földmunkák során előkerült feliratos kövek.

A honfoglalás után Öcsök és Öse vezérek foglalták el a települést. Sokáig Csesznek várának tartozékaként említették okiratokban, így a 14. század elején a várral együtt a Cseszneky család birtoka volt. A falu neve 1234-ben tűnt fel el először egy korabeli okiratban Ráde alakban. Birtokosai a 14. században a Garaiak voltak, majd a 15. században a Szapolyai család birtoka lett.

A történelem során az ország hódítói több alkalommal is végigsöpörtek a falun, nagy károkat hagyva maguk után: 1529-ben a törököknek esett áldozatul a település a környező falvakkal együtt, 1679-ben ismét a törökök rombolták le a Fülegóriánál álló várat. A törökök kiűzése után 1636-ban a királytól kapta gróf Esterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt. A Rákóczi-szabadságharc idején a település is sok viszontagságnak volt kitéve, fejlődése megállt. A rédei grófi uradalom a 18-19. században alakult ki, a lassú fejlődésnek indult településen a 18. században az Esterházy család épített kastélyt magának. A település lakói ma főként földműveléssel, fakitermeléssel foglalkoznak.

A faluhoz tartozott Tót Réde, pár házból álló település, amelyet a török vész után idetelepített tót származásúak laktak. Ma 2-3 házában élnek még lakók.

Nevezetességei[szerkesztés]

Műemlékek[szerkesztés]

Esterházy-kastély[szerkesztés]

Az Esterházy-kastélyt 1436-ban a királytól kapta gróf Eszterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt. Fia, Eszterházy János 1683-ban kapta meg a grófi címet. Utódaik a 19. század közepén építették a rédei barokk–romantikus kastélyt, amelynek bejárata felett ott díszelgett a család címere, a kardot tartó griff. A kastély építéséhez – régi elmesélések szerint – a gróf a pannonhalmi apátság építését végző, Csehországból áthozatott – végül áttelepült – mesterembereket, kőműveseket, építészeket fogadta fel.

Az egykori kastélypark területén álló úgynevezett Nagykastély középrizalitjának földszinti maradványán a fal középtengelyében egy kosáríves záradékú kapunyílás látható, amit copf díszítésű kettősoszlopok által tartott, gazdag tagolású párkány zár le. Mellette kétoldalt egy-egy félköríves záradékú szoborfülke kapott helyt. Ettől keletre áll egy megközelítőleg téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kontytetős, 19. század közepén épült melléképület, az úgynevezett Kiskastély. Az épület északi homlokzatán timpanonos lezárású középrizalit, keleti végében rizalitszerűen kiugró bővítmény látható. A kiskastély kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, belső terei síkmennyezetesek. Ez volt a cselédszállás, innen látták el a kastélyt.

A nagykastély emeletes, zsalugáteres ablakú, hatalmas épület volt, 32 szobával. Bejárata, homlokzata a park felé nézett, de ma már csak ez a bejárat áll, mivel 1947 szeptemberében a kastély padlástűz miatt leégett. Ekkor az alsó szint még lakható maradt, de 1951–1952-ben a tanács szétbontatta, az építőanyagot pedig széthordták a falubeliek. A romokon kívül megmaradtak még a kastélypark kovácsoltvas bejárati kapuja és az egykori angolpark padjai is. A településen megtalálható még az úgynevezett grófi temető is, ahová a család temetkezett.

Egykori uradalmi magtár[szerkesztés]

Többszintes épülete Réde közelében áll.

Szentháromság-templom[szerkesztés]

A kastélykertben álló barokk templom (egykor a kastély kápolnája) 1767-ben épült. Szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, keleti homlokzata előtt toronnyal, melynek bejárata felett, félköríves fülkében Szent Péter-szobor látható. A szentély délnyugati oldalához csatlakozik a sekrestye, a torony és a hajó délnyugati találkozásánál félnyeregtetős toldalék épült. Csehsüvegboltozatú hajója van, szentélye félgömbkupolás a hajó bejárati oldalán karzat látható. Berendezése jellemzően barokk és késő barokk, főoltárképét 1768-ban készítette Anton Schunko. Bent látható gróf Esterházy Imre síremléke, amely 1792-ből származik.

Nevezetes lakói[szerkesztés]

  • Itt született Kuncz Ignác (1841–1903) jogtudós, az MTA tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Réde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]