Vértesszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vértesszőlős
Vértesszőlős view from Turul.JPG
Vértesszőlős címere
Vértesszőlős címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásTatabányai
Jogállás község
Polgármester Nagy Csaba (független)[1]
Irányítószám 2837
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség2986 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség175,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vértesszőlős (Magyarország)
Vértesszőlős
Vértesszőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 18° 22′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 18° 22′ 49″
Vértesszőlős (Komárom-Esztergom megye)
Vértesszőlős
Vértesszőlős
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Vértesszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértesszőlős témájú médiaállományokat.

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km, Tata 4,5 km távolságra található. Itt halad az M1-es autópálya is, és Vértesszőlős megállóhelyen megállnak a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal személyvonatai.

Története[szerkesztés]

Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa, Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.

Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.

Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi.

Vértesszőlős: előembertelep

A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek.

A települést írásban 1244-ben említik először.

A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Az elnéptelenedett faluba Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékből katolikus szlovák telepesek érkeztek, akik ettől kezdve a lakosság többségét alkották.

1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.

Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.

A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Krenner Antalné (független)[3]
  • 1994–1998: Vida István (független)[4]
  • 1998–2002: Vida István (független)[5]
  • 2002–2006: Vida István (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Nagy Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Nagy Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy Csaba (független)[9]
  • 2019-től: Nagy Csaba (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2% németnek, 0,2% románnak, 5,2% szlováknak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 5,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 33,4% (23,6% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt szolgált sok évig Fieba József, az 1848/49-es szabadságharc mártírsorsú plébánosa
  • Klotz Ignác (1869-1940, Törzsök), egyházi szellemű oktatással foglalkozó plébános, a helyi mondák összegyűjtője, 1901-1916 között volt a település lelkipásztora [1].

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  5. Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. [Dr. Nagy Sándor f Vértesszőlős települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Vértesszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. Vértesszőlős Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]