Nagysáp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagysáp
Nagysáp a völgybe szorult falu.JPG
Nagysáp címere
Nagysáp címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Jogállás község
Polgármester Balogh Miklós[1]
Irányítószám 2524
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 1444 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 57,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagysáp (Magyarország)
Nagysáp
Nagysáp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 04″, k. h. 18° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 04″, k. h. 18° 36′ 00″
Nagysáp (Komárom-Esztergom megye)
Nagysáp
Nagysáp
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Nagysáp weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysáp témájú médiaállományokat.

Nagysáp község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A helység neve vitatott eredetű. A sápad, vagy sápaszt igéből válhatott tulajdonnévvé, vagy a Sáp helynév a német eredetű magyar sáf, dézsa, sajtár főnévből alakult át. A "Nagy" előtag különbözteti meg Nagysápot Őrisáptól. Pesty Frigyes a település nevének eredetét a következőképp magyarázta: „Régen a helység vizes, tavas volt. Tökéletes lösz medencében fekszik. Neve ezért lett Nagy Sár. (Ez változott utóbb Nagy Sáppá).” A helyi hagyomány szerint a zsellérektől sok adót, nagy sápot szedtek, s emiatt lett a falu neve Nagysáp.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Gerecse hegység északkeleti részén a bajnai völgyben helyezkedik el. Megközelíthető a Tát-Tatabánya közötti közúton. Tatabányától 30 km-re, Táttól 7 km-re, Dorogtól 13 km-re, Esztergom-tól 17 km távolságra van. Vasútállomása nincs.

A 170 m tengerszint feletti átlagos magasságban megtelepült falu határát a Keleti-Gerecse ÉNy–DK-i irányú, mindössze 160–250 m magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak és az Öreg-árok gyűjti össze. Területének döntő többségét szántóföldek foglalják el, a helyenként vízmosásokkal felszabdalt dombokon szőlőket, legelőket és kisebb erdőt találunk. A Gerecse hegység leszakadt rögei: nyugatról az Öreg hegy, a Domonkos hegy, a Som-berek, a Lukas kő, melyek kelet felé lejtenek. A teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye.

Éghajlata[szerkesztés]

Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, de már közel a mérsékelten meleg éghajlati típushoz. A napsütés éves összege: 1970–1980 óra között van. Nyáron 770 óra, télen mintegy 190 óra napfénytartamra lehet számítani. Az éves középhőmérséklet 9,7 °C körül van, a tenyészidőszaké 16 és 16,5 °C között. A csapadék évi összege általában 600 mm körüli, de nyugaton ennél több (600-650 között). Leggyakrabban északi, északnyugati irányból fúj a szél. A völgyek réti öntéstalaján szántóföldi művelést folytatnak, de a vizenyős területek rétjein szálas takarmányt termesztenek. Hagyományos gazdasági tevékenység a gabonatermelés, bortermelés, az erdőgazdálkodás, és az állattenyésztés.

Története[szerkesztés]

Már az őskor óta lakott hely, a régészeti leletek szerint. A Kerekdomb-majorban őskori cserepeket találtak. Órisápon bronzkori cserepek és urnasírok maradványai kerültek elő. Avar és kelta edénytöredékek szintén találhatók a falu határában. Római edények és , sőt római telep nyomára is bukkantak. A Gedáshegyen (Gedás-domb) Árpád-kori sáncok maradványai vannak. Írásos nyomuk nem maradt.

Megmaradt, s még a XVIII. században is látható volt a község Szent Mártonról elnevezett temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi főesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 1735 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás elpusztította. Helyét ma kereszt jelöli.

A település első okleveles említése 1248-ból való. Középkori magva Úrsáp (Órisáp) és a Gedás-dombi Baár-Kalán nemzetség megerősített szálláshelye. Királyi birtok volt. Plébániája középkori eredetű. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1701-ben 10–15 katolikus és 200 kálvinista él a faluban. Az 1755-ös visitatio canonica szerint már 237 katolikus.

A Metternich-család emeli a jelenlegi templomot 1899-ben, felhasználva a régi faragott köveit is.

Jelene[szerkesztés]

  • Legfontosabb lehetőségei

A falu határát a Keleti-Gerecse északnyugat–délkeleti irányú, mindössze 160–250 méter magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak szedi össze, a teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. A dombsorok közötti völgyben található Nagysáp, a tájegység legszebb természeti környezetű települése. A község lakossága állandónak mondható, és területe csak meghatározott népességet tud eltartani. A munkaképes lakosság a környező települések ipari üzemeiben, bányáiban illetve a termelőszövetkezetben talált munkát. A rendszerváltás után mindezek megváltoztak, mert a bányászat megszűnt, az ipari üzemek kapacitása kisebb lett. Kiútként a falusi turizmus megtelepítése látszik reális célnak. Ehhez járul hozzá az attrakciók nagy számú jelenléte és szükséges az itt élők egyetértő magatartása is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Trianon-emlékmű (2014)[4]
  • A Gerecse vonulatai, völgyei

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagysáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. 'Történet'. nagysap.hu. (Hozzáférés: 2011. április 19.)
  4. Trianon-emlékművet avattak Nagysápon. honvedelem.hu, 2014. május 31. (Hozzáférés: 2016. június 6.)

Források[szerkesztés]

  • Bárdos Dezső: Sóhivatal Győr, 1998-2000 (kézirat)
  • Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117

További információk[szerkesztés]