Ugrás a tartalomhoz

Esztergomi járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztergomi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeKomárom-Esztergom vármegye
Járási székhelyEsztergom
Települések száma24
városok5
Népesség
Teljes népesség92 337 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség173 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület537,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Az Esztergomi járás elhelyezkedése Magyarországon
Az Esztergomi járás elhelyezkedése Magyarországon

Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom. Területe 537,26 km², népessége 92 902 fő, népsűrűsége pedig 173 fő/km² volt 2013 elején, létrejöttekor. Huszonnégy település tartozik hozzá, közülük egy megyei jogú város (Esztergom), négy egyéb város (Dorog, Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát), egy nagyközség (Tokod) és 18 község, melyek az Esztergomi és a Dorogi kistérséghez tartoztak.

Az Esztergomi járás az 1950-es járásrendezésig is létezett. Ekkor székhelyét Dorogra helyezték, nevét pedig Dorogi járásra változtatták.

Települései

[szerkesztés]
Az Esztergomi járás az egykori Esztergom vármegye dunántúli területét öleli fel
Település Rang Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Esztergom járásszékhely,
megyei jogú város
Esztergom Esztergomi
28 550
99,95
Dorog város Dorogi
11 905
11,54
Lábatlan város Esztergomi
4 968
26,35
Nyergesújfalu város Esztergomi
7 550
39,5
Tát város Tát Esztergomi
5 327
12,18
Tokod nagyközség Dorogi
4 137
14,91
Annavölgy község Csolnok Dorogi
931
4,83
Bajna község Bajna Dorogi
1 937
37,28
Bajót község Bajót Esztergomi
1 607
16,44
Csolnok község Csolnok Dorogi
3 166
18,7
Dág község Dág Dorogi
948
11,89
Dömös község Esztergom Esztergomi
1 144
23,99
Epöl község Bajna Dorogi
647
12,52
Kesztölc község Dorogi
2 606
22
Leányvár község Piliscsév Dorogi
1 744
7,26
Máriahalom község Dág Dorogi
643
10,85
Mogyorósbánya község Tát Esztergomi
853
7,32
Nagysáp község Bajót Dorogi
1 531
24,78
Piliscsév község Piliscsév Dorogi
2 321
24,91
Pilismarót község Esztergomi
1 991
44,6
Sárisáp község Dorogi
2 740
14,25
Süttő község Esztergomi
2 061
34,36
Tokodaltáró község Dorogi
2 922
5,27
Úny község Dág Dorogi
673
11,58

Története

[szerkesztés]

Települései 1869-ben

[szerkesztés]
Az 1903-ban átadott járásbíróság az esztergomi Széchenyi téren
Település Népesség Megjegyzés
Bajna
2 010
Bajót
1 090
Csév
1 130
Csolnok
1 103
Dágh
602
Dorog
1 161
Dömös
1 124
Epöl
609
Esztergom-Szent-Györgymező
2 294
1895-től Esztergom része
Esztergom-Szent-Tamás
2 274
1895-től Esztergom része
Esztergom-Víziváros
1 164
1895-től Esztergom része
Kesztölc
1 175
Kirva
514
1936-tól a neve Máriahalom
Leányvár
562
Mogyorós
718
Nagy-Sáp
1 406
Nyergesújfalu
1 603
Pilis-Maróth
1 611
Sárisáp
1 077
Süttő
1 315
(Huta-)Szent-Lélek
285
1985-től Esztergom része
Tát
861
Tokod
1 361
Úny
510

A most önálló Annavölgy Sárisáp része, Tokodaltáró Tokod része volt ekkor. Lábatlan és Piszke Komárom vármegye Tatai járásához tartozott, és az 1876. évi XXXIII. törvénycikk értelmében került Esztergom vármegye Esztergomi járásába. Piszkét 1950-ben Lábatlanhoz csatolták.

Esztergomi járás helyett Dorogi járás

[szerkesztés]

Az Esztergomi járás székhelyét az 1950-es járásrendezés során Dorogra helyezték, így ez a (lényegében azonos) terület a tanácsrendszer alatt Dorogi járás névet viselt egészen 1983-ig. Az 1950-es járásrendezés rendelkezéseinek nagy részét tartalmazzó 144/1950. (V.20.) M.T. számú minisztertanácsi rendelet így fogalmazott: "1. §. (2) Át kell helyezni [...] 2. az esztergomi járás székhelyét Esztergomból Dorogra (Komárom megye) [...]". A rendeletnek az új járási beosztást részletesen tartalmazó I. számú mellékletében pedig ez a kitétel található: "Dorogi (az eddigi esztergomi) járás". Így területi és szervezeti értelemben egyaránt utóda a Dorogi járás az Esztergominak.

Dorogi járás területe először azonos volt az Esztergomiéval, azután hamarosan besorolták ide magát Esztergomot, de ez az állapot csak 1954-ig tartott. A következő 20 évben megint azonos volt a területe a korábbival, végül 1974 végétől 1983 végéig, kilenc évig hozzá tartozott Gyermely és Szomor a megszűnő Tatai járásból.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)

Források

[szerkesztés]