Esztergomi kistérség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Az Esztergomi kistérség

Az Esztergomi kistérség kistérség volt Komárom-Esztergom megyében 2012-ig, a Közép-Dunántúli Régióban, Esztergom székhellyel. Lakónépessége 2009. január 1-jén 56 840 fő volt, területe 304,86 km². Három városa volt, ezek Esztergom, Nyergesújfalu és Lábatlan. 1997-ben vált ki belőle a Dorogi kistérség. 2013 óta települései a Dorogi kistérség településeivel együtt alkotják az Esztergomi járást.

Települései[szerkesztés]

Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya
Nyergesújfalu Pilismarót Süttő Tát

Fekvése, közlekedése[szerkesztés]

Esztergom vára

Komárom-Esztergom megye északkeleti részén feküdt. Északról a Duna határolta. Bajót és Mogyorósbánya kivételével a települések a 11-es és a 10-es főközlekedési utak mentén láncszerűen helyezkednek el. Ez a belterületeken nagy közúti átmenő forgalmat eredményez, a levegőminőség és a zaj szempontjából jelentős környezetterhelést okozva.

A kistérség fő vasútvonala az Esztergom-Budapesti, illetve a Almásfüzítő-Esztergomi voltak. A vasúti teher és személyszállításnak nem volt jelentős szerepe a kistérségen belül.
Hiányzik a szlovák-magyar vasúti kapcsolat, valamint szükséges lenne egy kamion forgalomra is alkalmas híd. Az 50 km-es Duna szakasz ellenére a vízi közlekedésnek nincs jelentősége a térségben. Kikötők a kirándulóhajók részére Esztergomban és Dömösön kerültek kialakításra.

Gazdasága[szerkesztés]

A Magyar Suzuki

A térség mezőgazdasági termelésének fő profilja jelenleg a szántóföldi növénytermelés, illetve jelentős a szőlőtermesztés. Az állattartás a térségre nem jellemző. Országosan kimagasló a kistérség ipari termelése. Az egy lakosra jutó külföldi tőke nagyságát tekintve, pedig az esztergomi a Közép-Dunántúli Régió első térsége. Ezt követi a Komáromi, majd a Székesfehérvári kistérség.[1] A térségben két ipari park van, az esztergomi, ahol a Suzuki gyár is működik, és a nyergesújfalui. A térség harmadik nagy ipari települése pedig Lábatlan, ahol a cementgyártás és papírgyártás folyik.

Együttműködések[szerkesztés]

Határon átnyúló együttműködésről történt megállapodás 2000-ben az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkány központú Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró között.[2]

Demográfia (2009)[szerkesztés]

Lakónépesség 56 840 fő
Népsűrűség 187 fő/km²
Településeinek átlagos népessége 6316 fő
Élveszületés 1000 lakosra (2008) 10,3 fő
Halálozás 1000 lakosra (2008) 12,8 fő
Természetes szaporodás/fogyás 1000 lakosra (2008) -2,5 fő
Belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra (2008) 5,4 fő
Nemzetközi vándorlási különbözet 1000 lakosra (2008) 1,7 fő
A 60 éves és idősebb népesség aránya 21,2%
A 14 éves és fiatalabb népesség aránya 15,2%

[3][4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Lásd még: Komárom-Esztergom megyei múzeumok listája#Esztergom.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]