Süttő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Süttő
Süttő templom 1.JPG
Süttő címere
Süttő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Jogállás község
Polgármester Czermann János[1]
Irányítószám 2543
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 2023 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 59,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Süttő (Magyarország)
Süttő
Süttő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 18° 26′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 18° 26′ 29″
Süttő (Komárom-Esztergom megye)
Süttő
Süttő
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Süttő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Süttő témájú médiaállományokat.

Süttő (németül Schitte vagy Schüttern) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komárom-Esztergom megye északi részén, a Gerecse nyúlványai mellett fekvő Duna-menti település.

Elérhető a 10-es főúton, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon. Lábatlan 4 km, Nyergesújfalu 9,5 km, Neszmély 9,5 km, Komárom 26 km, Tardos 13,5 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az itt a Dunába ömlő patak régi séd nevéről vette: Séd-tő: a séd torkolata. A régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás). A vízfolyás neve eredetileg Bikol-séd, ma Bikol-patak. Innen ered mai neve: Süttő.

Története[szerkesztés]

Süttő és környéke ősidők óta lakott hely. Területén kora kőkori, bronzkori, vaskori leleteket: kora vaskori halomsírokat (tumulusokat) tártak fel.

Az oklevelek először 1295-ben említették, nevét ekkor Sedthw, (Sédtő), 1335-ben Sed (tu) alakban írták.

1335-ben Szák nemzetség-beli Süttői András és fiai Murony (Békés vármegye) birtokosai; közülük János 1335-ben királyi ember Barancsföldén (Komárom vármegye)

Károly Róbert király elveszett oklevele szerint András fia János Süttőt Csór nemzetség-beli Péter fia Tamásnak adta zálogba, majd Tamás megszerezvén, határait megjáratta.

Süttő a török uralom alatt is lakott hely maradt, de kevés lakosa miatt Süttőt is újratelepítették.

A lakosság egyik érdekes, régi foglalkozása a kőfaragás és a kőfejtés volt. Itt fejtették a híres díszítőkövet.[3] A süttői bányákat a 18. század vége óta egy ideig olasz kőfaragók (marmorario) bérelték. A lakosságnak a kőfejtésen, kőfaragáson kívül további munkát adott még a Nagy-Gerecséig lenyúló határ hatalmas erdőinek művelése is.

A süttő környéki szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű.

A szőlőkben még helyenként láthatók az úgynevezett bálványprések. Ezek közül némelyik a 18. századból származik. Ezek a régi szőlőművelő kultúra emlékei.

A süttői római katolikus egyházközség 1716-ban alakult, első plébánosa a német Wilhelm Welche. 1732-ben gróf Esterházy Imre bővítette a kápolnát templommá, megépíttetve a harangtornyot is. Ezt a templomot állaga miatt 1778-ban lebontották, és helyére Batthyány József hercegprímás építtetett késő barokk templomot 1777-79 között. Berendezése is 18. századi. Ez áll ma is, bár 1944. december 22-én gyújtóbombák felgyújtották és a tetőszerkezet leégett, sőt bombatalálattól a főoltár is felrobbant.

A településen csak római katolikus egyházközség van a mai napig is. A településen két római katolikus temető volt, az egyiket Süttői Római Katolikus Temetőnek nevezték, a másikat Bikolpusztai Római Katolikus Temetőnek. Bikolpuszta közigazgatásilag Süttőhöz tartozó mezőgazdasági övezet, egyfajta tanyavilág volt. Az ottani Reviczky-kúriát 1760-ban építették barokk ízlésben, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átépítették, (akár az ismertebb nagycenki Széchenyi kastélyt). A Vásártér 17. alatt áll az olasz Giacinto Jakab (Giacomo) kőfaragó háza a 19. sz. közepéről. Udvarán a barokk "Királykút" áll, amely a 18. században épült.

Népessége[szerkesztés]

2008. január 1-jei adat szerint lakossága 2024 fő. A település a legnagyobb lakosságszámot éppen 1900-ban érte el, amikor 2231 főt számláltak. Az első világháborús időszak után, 1930-ra ez leesett 1504 főre.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Szlovákia Dunamocs, Szlovákia

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Süttői mészkő

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Süttő témájú médiaállományokat.