Süttő
Süttő | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Esztergomi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nothartné Viszked Georgina (független)[1] | ||
Irányítószám | 2543 | ||
Körzethívószám | 33 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1986 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 18° 26′ 29″47.756750°N 18.441450°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 18° 26′ 29″47.756750°N 18.441450°E | |||
Süttő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Süttő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Süttő (németül Schitte vagy Schüttern) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Komárom-Esztergom vármegye északi részén, a Gerecse nyúlványai mellett fekvő Duna-menti település. Lábatlan és Neszmély között helyezkedik el a 10-es főút, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mentén; előbbiből itt ágazik ki Tardos és Vértestolna felé az 1127-es út.
A legközelebbi települések Lábatlan 4, valamint Nyergesújfalu és Neszmély egyaránt nagyjából 9,5 kilométerre; Tardostól 13,5 kilométer, Komáromtól 26 kilométer távolságra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét az itt a Dunába ömlő patakról kapta, ugyanis a régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket sédnek nevezték: a séd torkolata, azaz séd-tő szókapcsolatból alakult ki a Süttő név. (A vízfolyás neve korábban Bikol-séd volt, ma Bikol-patak.)
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ifj. Szakmáry László (független)[3]
- 1994–1998: Áprily László (független)[4]
- 1998–2002: Nagy Endre (független)[5]
- 2002–2006: Nagy Endre (független)[6]
- 2006–2010: Czermann János (független)[7]
- 2010–2014: Czermann János (független)[8]
- 2014–2019: Czermann János (független)[9]
- 2019–2024: Czermann János (független)[10]
- 2024– : Nothartné Viszked Georgina (független)[1]
Története
[szerkesztés]Süttő és környéke ősidők óta lakott hely. Területén kora kőkori, bronzkori és vaskori leleteket, kora vaskori halomsírokat (tumulusokat) tártak fel.
Az oklevelek először 1295-ben említették, nevét ekkor Sedthw (Sédtő), 1335-ben Sed (tu) alakban írták. Ekkor a Szák nemzetség-beli Süttői András és fiai a Békés vármegye Murony birtokosai voltak; közülük János 1335-ben királyi ember volt Barancsföldén (Komárom vármegye). Károly Róbert király elveszett oklevele szerint András fia János Süttőt a Csór nemzetség-beli Péter fia Tamásnak adta zálogba, majd Tamás megszerezvén, határait megjáratta.
A török uralom alatt is lakott hely maradt, de kevés lakosa miatt Süttőt is újratelepítették.
A lakosság egyik érdekes, régi foglalkozása a kőfaragás és a kőfejtés volt: itt fejtették a híres süttői díszítőkövet.[11] A süttői bányákat a 18. század vége óta egy ideig olasz kőfaragók (marmorari) bérelték. A lakosságnak a kőfejtésen, kőfaragáson kívül további munkát adott még a Nagy-Gerecséig lenyúló határ hatalmas erdőinek művelése is.
A süttő környéki szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű. A szőlőkben még helyenként láthatók a régi bálványprések: ezek közül némelyik a 18. századból származik.
A süttői római katolikus egyházközség 1716-ban alakult, első plébánosa a német Wilhelm Welche volt. 1732-ben gróf Esterházy Imre bővíttette a kápolnát templommá, megépíttetve a harangtornyot is. Ezt a templomot állaga miatt 1778-ban lebontották, és helyére Batthyány József hercegprímás építtetett késő barokk templomot 1777–79 között. Berendezése is 18. századi. Ez áll ma is, bár 1944. december 22-én (angolszász) szövetséges gyújtóbombák felgyújtották és a tetőszerkezet leégett, sőt egy bombatalálattól a főoltár is felrobbant.
A településen csak római katolikus egyházközség van a mai napig is. A község közigazgatási területén két római katolikus temető volt, az egyik Süttő faluban, a másik a közeli Bikolpusztán. Bikolpuszta közigazgatásilag Süttőhöz tartozó mezőgazdasági övezet, egyfajta tanyavilág volt. Az ottani Reviczky-kúriát 1760-ban építették barokk ízlésben, majd a 19. században klasszicista stílusban átépítették.
A Vásártér 17. szám alatt áll az olasz Giacinto Jakab (Giacomo) kőfaragó háza a 19. század közepéről. Udvarán a barokk „Királykút” áll, amely a 18. században épült.
Népessége
[szerkesztés]2008. január 1-jei adat szerint lakossága 2024 fő. A település a legnagyobb lakosságszámot éppen 1900-ban érte el, amikor 2231 főt számláltak. Az első világháborús időszak után, 1930-ra ez leesett 1504 főre.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2061 | 2047 | 2023 | 2007 | 1956 | 1948 | 1986 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 2,8% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 8,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,9% (31,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, bolgárnak, románnak és ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 7,8% református, 0,7% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]-
Az iskola
-
A községháza
-
Szent István-szobor
-
Kőkereszt a templomnál
-
Káldor Antal emléktáblája
-
A bikolpusztai Reviczky-kastély
- Rákóczi-hárs (törzskerülete 7 m körüli)
- Süttői díszmészkő (nemzedékek óta helyi családok bányásszák és dolgozzák fel)
- Reviczky-kastély
- Demény-kúria
Testvértelepülések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Süttő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Süttői mészkő[halott link]
- ↑ Süttő Helységnévtár
- ↑ Süttő Helységnévtár
További információ
[szerkesztés]