10-es főút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
10-es főút
10 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
A 10-es főút nyomvonala
A 10-es főút nyomvonala
Úttípus Elsőrendű főút
Építkezés 1920-as évek
Hossza 75 km
Ország  Magyarország
Megyék Pest megye Komárom-Esztergom megye
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Budapest III. kerülete
Az út vége Almásfüzitő 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
A főút piliscsabai szakasza
A 10-es főút Dorogon
A 10-es főút Nyergesújfaluban
Dunaalmás, felülnézetben a 10-es út

A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Almásfüzitőig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó Duna-menti iparvidéken, megtartva az idők folyamán kialakult, hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát. A 10-es főutat Bécsi útnak is nevezik, mivel régebben Bécsig haladt, de ma már az Almásfüzitő utáni szakasz az 1-es főút része.

Fekvése[szerkesztés]

A főút Budapest III. kerületéből indul az óbudai Flórián tértől kezdődő Vörösvári út, majd Bécsi út formájában, utána a főváros, Üröm és Solymár hármashatára közelében belép Pest megye területére, melynek északnyugati részén, a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó Aranyhegyi-patak völgyében halad, egészen a Kopárosi-hágóig, ahol eléri nyomvonala legmagasabb pontját. Onnan továbbhaladva északnyugati irányba, belép a Kenyérmezői-patak vízgyűjtő területére, és egészen Tokodaltáróig annak völgyében halad. A hágót elhagyva rövidesen átlép Komárom-Esztergom megye területére, ahol északról még továbbra is a Pilis, dél felől viszont már a Gerecse hegység legkeletibb nyúlványai határolják. Táttól kezdve a Duna vonalával párhuzamosan, annak partján halad, többnyire csak néhány száz méternyire tőle, mígnem Almásfüzitő térségében, az 1-es főútba becsatlakozva ér véget.

A főút általában igen nagy forgalmú, dacára annak, hogy a hosszú távú, nemzetközi forgalom alól nagyrészt mentesíti a vele párhuzamosan, néhány tíz kilométerrel délebbre húzódó M1-es autópálya, az 1-es főút és a Budapest-Bécs vasúti fővonal is. A főútra a Flórián tértől az Árpád hídról, a Pacsirtamező útról vagy a Szentendrei útról, azaz a 11-es főútról lehet a Vörösvári úton át, illetve feljebb a Bécsi útról lehet közvetlenül ráhajtani. A 10-es főúttal párhuzamosan, annak közvetlen közelében húzódik még a Budapest–Esztergom-vasútvonal, illetve a jelenleg felújítása miatt szünetelő forgalmú Esztergom–Almásfüzitő–Komárom vasútvonal is.

Története[szerkesztés]

Nyomvonalával közel azonos útvonalon haladt keresztül a római hadiút, amely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze. Az 1700-as években a Bécs és Buda közti forgalom növekedésével párhuzamosan ismét közlekedési csomópont lett Dorog, a postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor olyan jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Miklós.

Települések az út mentén[szerkesztés]

Budapesten, (Óbudán)[1] a Flórián tértől az Árpád hídnál[2] kezdődik az útvonal.[3] Budapesttől északnyugati irányban halad egészen Tátig, ahol eléri a Dunát. Ezután a Duna jobb partját követve halad egészen Almásfüzitőig, ahol becsatlakozik az 1-es főútba. Budapestet elhagyva az út először Üröm, majd Pilisborosjenő és Solymár külterületét érinti (ezek a települések leágazó mellékutakon elérhetőek), majd nem sokkal a 14-es kilométerkő után elhalad a solymári katonai temető (hivatalos angol nyelvű elnevezése szerint Budapest War Cemetery) mellett. Keresztülszeli Pilisvörösvár városközpontját, ahol jobbra lefordulva Csobánkán át Pomázra illetve Szentendrére is el lehet jutni (ezen az úton könnyen megközelíthető a Kis- és Nagy-Kevély), majd a településről kifelé haladva, egy, a 20. század elején megnyitott dolomitbánya közelében keresztezi a Budapest–Esztergom-vasútvonalat. (Korábban szintben keresztezte, de a vasútvonal 2012-2015 között végrehajtott rekonstrukciója óta „átbújik” alatta.) Jobbra Pilisszántón át Pilisszentkereszt (és a Dobogó-kő valamint a Pilis-tető) felé lehet letérni, majd miután kiért az út a városból, balra Pilisszentiván-Solymár érintésével vissza lehet menni a fővárosba, a BAH-csomóponthoz. Mielőtt beér az út Piliscsabára, elhalad a település két egykori laktanyája mellett, melyekbe 1956-ban a megszálló Vörös Hadsereg katonái költöztek, majd a rendszerváltás után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara vette birtokba a területet. Piliscsabát a szomszédos Tinnyével is összeköti egy alsórendű út.

Az egymással szinte összeépült agglomerációs településeket elhagyva a főút által érintett következő település Pilisjászfalu, mely közigazgatásilag korábban Piliscsabához tartozott, de 1994-ben önállósult. Itt ágazik el a 102-es út Tinnye-Zsámbék-Biatorbágy irányába. A Piliscsévre vezető leágazásnál lép át a főútvonal Komárom-Esztergom megyébe, ahol először Leányvár keleti felén halad keresztül, majd Dorog határába ér, ahol a várost elkerülő 117-es főút elágazása található; ugyanitt lehet letérni Kesztölc felé is. Dorog város központjában ágazik ki a 10-esből a 111-es főút, amely Esztergom gyors összeköttetését biztosítja Budapesttel; jóllehet Esztergom és a főváros távolsága erre – kicsivel – kisebb, mint a közvetlen Budapest-Esztergom főútvonalon, a Dunakanyarban haladó 11-es úton. Ugyancsak a dorogi szakasz egy leágazásától érhető el Csolnok is. Ez az út tovább Dág-Úny érintésével éri el Tinnyét, amely Pilisjászfalu szomszéda a 102-es úton, de az utóbb említett két faluból (Dág, Úny) Komárom-Esztergom megye belső települései (Bajna, Nagysáp) is könnyedén megközelíthetők.

Dorog után a főút Tokodaltáró községen halad keresztül, amely 1992-ig Tokod része volt. A barnaszén bányászatáról híres települést elhagyva Tátra ér az út.[4] Tokodon 1839 óta bányásztak szenet. Jelentős volt a megszűnt üveggyára is, amely öblösüveget, üvegcsöveket, vákuumtechnikai üvegalkatrészeket gyártott.

Az útvonal Tát végénél éri el ismét a Duna vonalát, ugyanitt csatlakozik vissza hozzá a 117-es főút is (ez az út a 11-es út része volt a 117-es út átadása előtt); szintén Tátról érhető el egy rövid mellékúton a közeli Mogyorósbánya. Itt érdemes megemlíteni a táti Halászcsárdát, mely a halételek szerelmeseinek szerezhet felejthetetlen estéket. Nyergesújfalu a főút által érintett következő település, ahol az 1125. számú mellékúton lehet Bajót-Bajna érintésével Zsámbék illetve Fejér megye északkeleti csücskében található települései felé letérni. A település helyén egyébként a római időkben Crumerum nevű kisvároska állt; castrumának csekély maradványai ma is láthatók. A város ma fontos ipari központ, legjelentősebb az 1940-es évek elején épült Viscosa gyára, ahol műselymet, celofánt, műanyag szivacsokat gyártanak. Az Eternit művekben betiltásáig azbesztcement tetőfedő lemezeket gyártottak, ma burkolóanyagokat és csöveket készítenek. Lábatlanon működik az ország legnagyobb cementgyárainak egyike,[5] ahol a Gerecse-hegység márgájából és mészkövéből állítanak elő cementet. A 19. századi első cementgyár kemencéinek maradványait ipari műemlékként őrzik. Lábatlan egy része régi nevét vette fel. Piszkén működik az ország egyik legnagyobb, s legkorszerűbb papírgyára, ahol papírvattát, vécépapírt, vékony csomagolópapírt gyártanak. A tőle 1 km-re lévő Süttőn, illetve a falutól nem messze lévő Haraszt-hegy kőfejtőjében bányásszák a messze földön híres, süttői fehér mészkövet, amit 12. századtól kezdve szobrászati célokra is, de alapvetően lakások és intézmények burkolásra használnak. Szintén Süttőnél letérve lehet eljutni Vértestolnára; ezen az úton érhető el a Nagy-Gerecse is, amely a Gerecse-hegységnek és egyben Komárom-Esztergom megyének is a legmagasabb pontja.

Neszmély a Gerecse Duna menti peremén a Dunára néző teraszos lejtőket lösztakaró takarja, s rajta kitűnő szőlők teremnek. A település a róla elnevezett Neszmélyi borvidék egyik központja is egyben. Dunaalmáson – amely Neszméllyel gyakorlatilag összeépült, korábban Almásneszmély néven egyesítve is volt a két község – sok évszázada ismerik és kedvelték a feltörő langyos vizű forrásokat. Jelentőségük mára jelentősen csökkent a tőle 15 km-re lévő komáromi termálforrások miatt. A falu temetőjében találjuk Csokonai Vitéz Mihály múzsájának, Vajda Lillának 1855-ben állított újgótikus stílusú sírkövét. A környék történelmi nevezetessége, hogy a községgel szembeni Duna-partnál és a Zsitva-folyó torkolatánál kötötték meg a zsitvatoroki békét 1606. november 11-én, ami véget vetett a 15 éves török háborúnak. Az út innen a folyóval párhuzamosan halad tovább, utoljára pedig a 7 km-re lévőn Almásfüzitőt szeli át, amely a magyar vegyipar egyik fellegvára volt. Itt torkollik az 1-es főútba, az útvonal innen 1-es számmal folytatódik az Bécs illetve az ausztriai országhatár felé; ugyanitt csatlakozik az Esztergom-Almásfüzitő (4-es) vasútvonal is a Budapest-Hegyeshalom (1-es) vasútvonalba. Innen alig tíz kilométerre található Komárom, amelyen keresztül szlovákiai célpontok is könnyen elérhetők.

Mai állapota[szerkesztés]

[6]

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
AB-Kreuzung-grün.svg (0) Budapest („0” kilométerkő)
AB-Kreuzung-grün.svg (10) Üröm
Zeichen 361-51.svg (10) Üröm
Zeichen 361-51.svg (13) Solymár
AB-Kreuzung-grün.svg (14) Solymár
Zeichen 361-51.svg (16) Pilisvörösvár
AB-Kreuzung-grün.svg (18) Csobánka-Pomáz
Sinnbild Innerorts.svg (18) Pilisvörösvár
AB-Kreuzung-grün.svg (18) Pilisszántó-Dobogókő
Zeichen 361-51.svg (20) Pilisvörösvár
AB-Kreuzung-grün.svg (21) Pilisszentiván-Solymár
Zeichen 361-51.svg (25) Piliscsaba
Sinnbild Innerorts.svg (26) Piliscsaba
AB-Kreuzung-grün.svg (26) Tinnye
Sinnbild Innerorts.svg (30) Pilisjászfalu
AB-Kreuzung-grün.svg (30) Tinnye-Biatorbágy 102 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
AS-rondo-icon.svg (33) Piliscsév
Sinnbild Innerorts.svg (34) Leányvár
AB-Kreuzung-grün.svg (36) Kesztölc, Esztergom 117 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Zeichen 361-51.svg (37) Dorog
AB-Kreuzung-grün.svg (37) Csolnok-Tinnye
Sinnbild Innerorts.svg (38) Dorog
AS-rondo-icon.svg (38) Esztergom 111 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Zeichen 361-51.svg (39) Dorog
Sinnbild Innerorts.svg (42) Tokodaltáró
AB-Kreuzung-grün.svg (43) Tokod
Sinnbild Innerorts.svg (44) Tokod
Zeichen 361-51.svg (45) Tát
AB-Kreuzung-grün.svg (45) Esztergom 11 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
AB-Kreuzung-grün.svg (45) Nagysáp
Sinnbild Innerorts.svg (46) Tát
AB-Kreuzung-grün.svg (47) Mogyorósbánya
AB-Kreuzung-grün.svg (48) Esztergom-Pilismarót 117 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg 11 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Sinnbild Innerorts.svg (52) Nyergesújfalu
Zeichen 361-51.svg (57) Nyergesújfalu
AB-Kreuzung-grün.svg (47) Bajót
Sinnbild Innerorts.svg (58) Lábatlan
AB-Kreuzung-grün.svg (47) Bajna
Sinnbild Innerorts.svg (62) Süttő
AB-Kreuzung-grün.svg (62) Tardos
AB-Kreuzung-grün.svg (67) Dunaszentmiklós
Sinnbild Innerorts.svg (69) Neszmély
Sinnbild Innerorts.svg (72) Dunaalmás
AB-Kreuzung-grün.svg (72) Tata
Sinnbild Innerorts.svg (75) Almásfüzitő
AB-Kreuzung-grün.svg (75,5) Komárom, Tatabánya 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg

Tervek az út jövőjére vonatkozóan[szerkesztés]

A 10-es főút Budapest és Dorog közötti szakaszán a szuburbanizáció és az iparosodás - a Pilis településein lezajlott népességrobbanás (Piliscsaba népessége 1990 óta közel megduplázódott), az ezzel összefüggő motorizáció, valamint a Dorog-Esztergom térségének gyáraihoz kapcsolódó teherforgalom - miatt jelentősen növekedett az út forgalomterhelése a rendszerváltás óta. Az út kiépülése, az 1920-as évek óta a Budapest határa és Dorog közötti 28 km-es szakaszon a népesség 19 945 főről (1920) 57 591 főre (2010) növekedett, lezajlott a motorizáció, ennek ellenére az út ugyanúgy kétszeregysávos maradt.

2015 május 7-étől a Magyar Közút Zrt. a Piliscsaba–Budapest szakaszról kitiltotta a mezőgazdasági gépeket, az állati erővel vont járműveket és a kerékpárokat, utóbbiakat saját biztonságukra hivatkozva, alternatív útvonal, kerékpárút biztosítása nélkül.

A statisztikai elemzések szerint az utóbbi tíz évben a legforgalmasabb szakaszon, Pilisvörösvárnál már napi tizennyolcezer gépjármű is megfordult. Egy tehermentesítő útvonal létesítése mindenképpen szükségessé vált, amely megosztja a forgalmat. Pilisvörösvár önkormányzata elkészítette a települést elkerülő út tervét, amely jól kapcsolható lenne az észak-déli nemzetközi forgalmat bonyolító M11-es gyorsforgalmi úthoz, valamint a tervezett 10-es tehermentesítő útvonalhoz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ha a belső közlekedési utakat is felsorolnánk, akkor így nézne ki: Clark Ádám tér-Fő utca-Frankel Leó utca-Bécsi út
  2. Árpád híd-Vörösvári út- becsatlakozik a Bécsi útba
  3. A belső kerületek forgalmas közútjait nem mindig lehet a Lánchídnál található „0” kilométerkőtől eredeztetni, az csak jelképes kezdete a Budapesten kezdődő főutaknak. Budapest fő közlekedési útjai a főváros közigazgatási határait átlépve országos, illetve nemzetközi jelentőségű főutakban folytatódnak.
  4. Még mielőtt beérne Tátra, elágazik egy alsórendű mellékút a bal oldalon Bajna-Tatabánya felé. 1927-ben épült meg Tát és Nyergesújfalu között az az egy kilométeres, egyenes, vízszintes betonútszakasz, amely 1-1 km hosszú kifutóival együtt – elsőként a világon – alkalmas volt sebességi autóversenyek lebonyolítására.
  5. Régebben ezeket a gyárakat „Piszkos tizenkettőnek” nevezték.
  6. Magyarország autóatlasz, Dimap, Bp. 2004, ISBN 9630375761

Források[szerkesztés]

  • Budapest kézikönyve II. kötet 70.o. - 86.o. (Szekszárd, 1997) ISBN 9639089206
  • Pest megye kézikönyve II. kötet (Szekszárd, 1997) ISBN 9639089133
  • Fürészné Molnár Anikó: Komárom-Esztergom megye kézikönyve (Szekszárd, 1997) ISBN 9639089117

Külső hivatkozások[szerkesztés]