Kis-Kevély
| Kis-Kevély | |
 | |
| A Kis-Kevély látképe a Csobánkai-nyeregből | |
| Magasság | 488 m |
| Hely |  Magyarország,Pest vármegye, Csobánka |
| Hegység | Pilis |
| Elhelyezkedése | |
 Kis-Kevély
Pozíció a Pilis térképén
| |
 é. sz. 47° 37′ 49″, k. h. 18° 58′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 49″, k. h. 18° 58′ 16″ | |
A Kis-Kevély 488 méter magas sasbérc a Pilis hegységben, a vele közös hegytömböt alkotó Nagy-Kevélytől északnyugatra. A két hegycsúcsot a turisták körében rendkívül népszerű túracélpontnak számító Kevély-nyereg kapcsolja össze. Közvetlen szomszédságában található északnyugati irányban Csobánka, míg kissé távolabb északkeleti irányban Pomáz, dél-délkeleti irányban Pilisborosjenő, délnyugat felé pedig Pilisvörösvár. A Kevélyek vonulatán számos barlang található, és egy rövid túrával elérhető innen déli irányban az Egri csillagok filmváltozatának forgatási helyszínéül felépített vár is, míg észak felé pedig a sziklamászók körében különösen népszerű Oszoly-csúcs tekinthető a legközelebbi turistacélpontnak. Délnyugati irányban elhelyezkedő előhegye, a Kerekes-hegy, és annak déli lankái a Magyar Honvédség csobánkai harcászati gyakorlóterének részét képezik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Kevélyek lejtőit a török hódoltság után letelepedett szerb lakosság „kovily”-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik azokat a hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhajas sziklagyep nő rajtuk.[1] A „kevély” szó állítólag Faludi Ferenc nyelvújító leleménye, s a „kovily” névből ily módon lett kevély, a 19. század folyamán.
Barlangja[szerkesztés]
A Nagy-Kevély hegytömbjében számos barlang van (Arany-lyuk, Gyopáros-barlang (Szódás-barlang), Hodály-barlang, Kevély-nyergi-rókalyuk, Kevély-nyergi-zsomboly, Kápolna-barlang, Kristály-barlang, Lapos-üreg, Ördöglépcső-sziklaüreg, Zöld-barlang), a Kis-Kevélyen azonban a Mackó-barlang (Kis-kevélyi-barlang) az egyetlen barlang.
Élővilág[szerkesztés]
A Kis-Kevély növény- és állatvilága jelentős hasonlóságot mutat a Pilis, és tágabb értelemben a Kárpát-medencei mészkőhegységek élővilágával, de említést érdemel néhány fokozottan védett faj előfordulása. Kifejezetten ilyen a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana), melynek a szakirodalomban addig ismeretlennek tartott lelőhelyét 2006 nyarán fedezte fel a Kis-Kevély délnyugati sziklaletörésén, a sziklagyep, sziklai cserjés és karsztbokorerdő által alkotott mozaikos vegetációban Somlyai Lajos botanikus kutató.[2] Korabeli leírása szerint az általa itt "felfedezett" élőhely a legtöbb paraméterét illetően igen hasonló a növényfaj Pilis-tetői állományának légvonalban kevesebb, mint 10 kilométerre található élőhelyéhez. Érdekesség, hogy – amint ugyanezen cikkből kiderül – a szerző telepített állományt fedezett fel, melynek egyedeit a vácrátóti botanikus kert munkatársai ültették a Kis-Kevélyre, tisztázatlan körülmények között, valamikor 1978 és 1985 között, annak érdekében, hogy a bányászat által kipusztítással veszélyeztetett bél-kői (Bükk-vidék) populáció magoncainak egy részét megmenthessék.
Turizmus[szerkesztés]
A Nagy-Kevéllyel ellentétben a Kis-Kevély csúcsát elkerülik a jelzett turistautak, bár egy jól járható turistaútvonal végigfut a Kevélyek hegysorának gerincén, így a Kis-Kevély csúcsán is áthalad. A csúcshoz képest északra, különböző magasságban halad – egymással csaknem párhuzamosan – az 1990-es években leégett Kevély-nyergi turistaház romjait, a Mackó-barlangot és az Oszolyt Pomázzal összekötő sárga, lejjebb a nyereg irányából Pilisszentkereszt felé haladó kék, illetve legalul a Nagy-Kevély irányából Csobánka, majd a Holdvilág-árok felé vezető piros jelzésű turistaút.
Ugyancsak érinti a Kis-Kevélyt (de elkerüli annak csúcsát) a Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény, amely a Kevély-nyeregtől a Mackó-barlangig vezet, majd onnan visszafelé a Nagy-Kevély irányában halad tovább.[3]
Források[szerkesztés]
- ↑ Az árvalányhaj különféle fajai jelenleg is nőnek, l.: Selmeczi Anna: Dolomitsziklagyep vizsgálata a Nagy-Kevélyen
- ↑ http://www.nhmus.hu/modules/Tar-Noveny/pdf/somlyay/ferulasadleriana2007.pdf[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2009. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
