Szent Özséb-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent Özséb-barlang
Az Eső-terem
Az Eső-terem
Hossz900[1] m
Mélység82[1] m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés82 m
Tengerszint feletti magasság692 m
Ország Magyarország
Település Pilisszentkereszt[1]
Földrajzi táj Pilis
Típus keveredési korróziós
Barlangkataszteri szám 4840-208[1]
Elhelyezkedése
Szent Özséb-barlang (Magyarország)
Szent Özséb-barlang
Szent Özséb-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 18° 51′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 18° 51′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Özséb-barlang témájú médiaállományokat.

A Szent Özséb-barlang egy fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pilisszentkereszten található. A Pilis harmadik leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer és az Ajándék-barlang után.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

A Szent Özséb-barlang a Pilis fennsíkján lévő Nagy-Szoplák csúcs közelében, 692 méter tengerszint feletti magasságban, a Kétbükkfa-nyeregtől másfél kilométerre, a Duna–Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett területén, Pilisszentkereszt külterületén nyílik. A bejárat a karsztvízszint felett körülbelül 570 méter magasságban található. Ez alapján Magyarországnak a legmélyebb, még ismeretlen barlangrendszere lehet itt. A csévi-szirti Ariadne-barlangrendszer innen délnyugati irányban, másfél kilométerre található.

Leírása[szerkesztés]

Dachsteini mészkőben alakult ki. A hossza 900 méter, a mélysége 82 méter. Jelenleg is aktívan kutatott barlang. A barlang egy ajtóval van lezárva. A szűk, függőleges, csőszerű bejárati része 10 méter mélységben egy nagy terem tetejébe torkollik. A barlang bejárásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.

Kialakulása[szerkesztés]

A barlang dachsteini mészkőben keletkezett körülbelül fél-egymillió éve, és a nagy termek helyét valószínűleg a meredek vetősíkok jelölték ki. A pleisztocénben a környék feltöltődéséből Pilis hegynek csak a teteje emelkedett ki. A Dunántúli-középhegység felől a mélykarsztban áramló víz itt (is) talált magának utat a felszínre. A termálvízben a keveredési korrózióval kioldódott járatok a hegy kiemelkedése során légteressé váltak, ekkor a felszín közelsége miatt a légteres járatok mennyezetén a páralecsapódás során gömbfülke-füzérek indultak növekedésnek. A jégkorszak során az átmenő huzat hatására a falak sok helyen szétfagytak, járatok nyíltak össze, és az omladék álfenekeket képezve járatokat zárt el. A korábban képződött cseppkövek valamint a hévizes eredetű kiválások nagy része megsemmisült. A minden barlangban jellemző agyagdombokat kőtörmelék takarta be. A jégkorszak óta helyenként kicsi, fiatal cseppkövek növekedtek, máshol viszont a lecsorgó, oldóképes víz csipkésre korrodálta a falakat.

Kutatástörténete[szerkesztés]

2003 januárjában, egy hideg szombaton a Szent Özséb Barlangkutató Csoport tagjai, akiket Slíz György vezetett, felmentek a havas Pilis hegyre, hogy új barlangot keressenek. Valószerűtlenül gyorsan találtak is egy kis foltot, ahol elolvadt hó, ami egy ismeretlen barlang legbiztosabb jele. A barlang a magyar Pálos rend alapítójáról, Boldog Özsébről lett elnevezve, megelőlegezve a szentté avatását, Szent Özséb-barlang névre. Rögtön kikapartak egy lyukat, és az abba bedobott kő visszhangozva pattogott le a mélybe. Később szerszámokkal mentek vissza és egy nagy kő leemelése után meg is nyílt a barlang. Szűk csőjárat vezetett lefelé, ami egy hatalmas terem tetejébe torkollt. Ekkor tárult fel az Eső-terem és a Meander. Következő alkalommal egy nagy kőomlás keretében jutottak le a Pele-lejtőn a Kókusz-bányáig 60 méter mélységbe.

Ezek után a barlang további részei célzott kutatásnak köszönhetően lettek feltárva. 2005-ben komoly omlasztások árán a Csapolt-terembe sikerült feljutni, 2008-ban pedig 15 méternyi ásást követően az alsó szintet, a Pentenáriumi-szakaszt fedezték fel. 2012 augusztusában egy megérzést követve sikerült a Vastyúk-ágat feltárni. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Szent Özséb-barlang (magyar nyelven). A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2013. február 25.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
  • Slíz György: Szent Özséb-barlang. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Bp. 2014. 106–121. old. ISBN 9789630884730

További információk[szerkesztés]