Indikációs-barlang
| Indikációs-barlang | |
| Hossz | 1050 m |
| Mélység | 52,7 m |
| Magasság | 0 m |
| Függőleges kiterjedés | 52,7 m |
| Tengerszint feletti magasság | 501 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Esztergom |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | karsztvízszint alatt kioldott |
| Barlangkataszteri szám | 4840-68 |
| Elhelyezkedése | |
 Indikációs-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 18° 50′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 18° 50′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Indikációs-barlang témájú médiaállományokat. | |
Az Indikációs-barlang fokozottan védett barlang volt. Jelenleg az Ariadne-barlangrendszer része. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilis hegységben, a Csévi-szirteken található. A Pilis hegység harmadik leghosszabb barlangja is volt az Ajándék-barlang és az Ariadne-barlangrendszer után.
Leírás[szerkesztés]
Pilisszentlélek külterületén, természetvédelmi területen elhelyezkedő erdőben, a Pilis hegy sziklás Ny-i oldalán lévő Csévi-szirteken, 501 m tszf. magasságban van a kicsi, rókalyukszerű és lezárt bejárata. A Leány-barlang bejáratától ÉNy-ra kb. 100 m-re, magasabban nyílik.
A barlang szűkületeiről és agyagos hasadékairól nevezetes. Triász dachsteini mészkőben rétegdőlés mentén és karsztvízszint alatti oldással keletkezett. Légnyomjelzéses vizsgálattal megállapították, hogy az Indikációs-barlang az Ajándék-barlang legrövidebb (jelenleg ismeretlen) úton elérhető bejárata. Hossza 1050 m és mélysége 52,7 m. Engedély és barlangjáró gyakorlat szükséges bejárásához.
Kutatástörténet[szerkesztés]
1998-ban az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tárta fel bontással. A 2000. évi Karsztfejlődésben meg van említve, hogy az 530 m tszf. magassági szinten (Indikációs-barlang) ugyanúgy kimutatható egy egykori vízszint, mint az Ajándék-barlangban. A tanulmányban van egy ábra, amelyen látható a Pilis hegységben található néhány barlang és édesvízi mészkő előfordulás földrajzi elhelyezkedése. Az ábrán megfigyelhető, hogy az Indikációs-barlang (a rajzon Indikáció a neve) mekkora függőleges kiterjedésű és mekkora tszf. magasságban helyezkedik el.
A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben lévő Csévi-szirt üregei szócikk szerint a Csévi-szirtek egyik legjelentősebb barlangja a 630 m hosszú Indikációs-barlang. Az Indikációs-barlang szócikk szerint a 638 m hosszú és 52 m mély barlang a Pilis hegység második leghosszabb barlangja. A Klastrompuszta felett található Csévi-szirteken, 507 m tszf. magasságban van a bejárata. Karsztvízszint alatti oldódással keletkezett triász mészkőben. 1998-ban tárta fel az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület bontással.
Nehezen járható és sáros barlangba vezet rókalyukszerű bejárata. Megtekintéséhez barlangjáró gyakorlat és engedély kell. Az egyesület egyik legjelentősebb eredménye a 630 m hosszú barlang feltárása (1998), felmérése és dokumentációjának elkészítése. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Indikációs-barlang fokozottan védett barlang. A 2007. évi Karszt és Barlangban közölt tanulmányban szó van arról, hogy a Csévi-szirteken az 1991-től megélénkülő kutatások során új, önálló barlangok is fel lettek fedezve (pl. az Indikációs-barlang). A dachsteini mészkő kibillenésekor a réteglapok mentén litoklázisok keletkeztek, amelyek mentén lehetővé vált a rétegdőlést követő barlang létrejötte.
A felszínen mért szerkezeti irányok össze lettek vetve a barlangok poligonmenetein látható fő járatirányokkal. Az összevetés alapján megállapítható lett, hogy a jellegzetes, gyakran megjelenő járatirányok melyik korábbi szerkezeti fázishoz tartozó törések mentén keletkezhettek. Ehhez kapcsolódóan publikálva lett a dolgozatban egy rajz, amelyen a Csévi-szirtek nagy barlangjainak, köztük az Indikációs-barlang térbeli, háromdimenziós elhelyezkedése figyelhető meg. A 4. ábrán (a kiadványban a 4. ábra is 3. ábraként van feltüntetve) az összevetés eredménye van ábrázolva. Ezen az ábrán szintén látható az Indikációs-barlang térbeli fekvése.
Meg van említve, hogy a Csévi-szirtek 47 barlangja 3 csoportba osztható hosszúság alapján. Az Indikációs-barlang ahhoz az 5 barlanghoz tartozik, amelyek hosszuk, képződményeik és járataik mérete alapján kiemelkedő barlangok. Ez az 5 barlang (Ajándék-barlang, Rejtekút-barlang, Leány–Legény-barlangrendszer, Ősi-barlang és Indikációs-barlang) van ábrázolva a 2. ábrán. A rajzon szerepel az Ariadne-barlang is, de ez a barlang a tanulmány írásának befejezésekor már a Leány–Legény-barlangrendszer része volt.
A Csévi-szirtek központi horhosának (Nagy-lejtő) szélén, 501 m tszf. magasságban van az Indikációs-barlang kicsi bejárata. A Leány-barlang bejáratától ÉNy-ra kb. 100 m-re található a bejárata. 1998-ban kezdte bontani az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület. A barlang egy nagyméretű, rétegdőlés menti ferde hasadék, amelynek első 15 métere egy poros és szűk hasadék. Ezt átbontva sikerült felfedezni a barlangot. Sok helyen cseppkövek tagolják a hasadékot. A barlangban sok üstös oldásforma megfigyelhető. A kipreparálódott Megalodontacea kagylómaradványai szépek. A hasadék felett néhány kürtő jött létre, köztük a 30 m magasba felvezető Fortuna-hasadék.
A barlang 672 m hosszú és 53 m mély. Az Ősi-barlang, az Ajándék-barlang, az Indikációs-barlang, a Leány–Legény-barlangrendszer és a Rejtekút-barlang szűk és nagyon tág járatokból állnak, valamint más-más barlangszinteken nagyon jelentős függőleges kiterjedésűek. A Csévi-szirtek barlangi kalcitlemezszintjeinek egyike az Indikációs-barlang (491, 492, 495 m tszf.) kalcitlemezszintje. A Csévi-szirtek barlangjainak jellegét a törésrendszerek alapvetően meghatározzák. A kőzetrétegek síkjaihoz igazodik az Indikációs-barlang kialakulása. A tanulmányban van egy helyszínrajz, amelyen a Csévi-szirteken elhelyezkedő barlangok bejáratainak földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A helyszínrajzon jelölve van az Indikációs-barlang bejáratának földrajzi elhelyezkedése. Az 1. képen látható a barlang bejáratának elhelyezkedése a Csévi-szirteken.
A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Pilis hegységben elhelyezkedő Indikációs-barlang fokozottan védett barlang lett. A 2008. évi MKBT Tájékoztatóban megjelent hírben meg van említve, hogy az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület a Csévi-szirteken feltárt néhány nagy barlangot, pl. a 672 m hosszú Indikációs-barlangot. A 2010. évi Karszt és Barlangban lévő tanulmány szerint gáznyomjelzéses vizsgálattal ki lett mutatva, hogy a 680 m hosszú Indikációs-barlang összeköttetésben van az Ariadne-barlangrendszerrel. A kutatás egyik fő célja a kapcsolat feltárása. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 2012. évi barlangnapján az egyik, barlangtúrázásra ajánlott barlang volt az Indikációs-barlang, amelyben csak elektromos lámpával lehetett közlekedni. A barlangnapon 11 túrázó járt benne.
2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Pilis hegységben lévő Indikációs-barlang fokozottan védett barlang. A 2016. évi barlangnapon az egyik népszerű úticél volt a barlang. A 2017. július–augusztusi MKBT Tájékoztatóban publikált közlemény szerint az elmúlt időszakban kb. 300 m új részt sikerült felfedezni a Csévi-szirteken lévő Indikációs-barlangban. Ez az a barlang, amelyet a szervezők nem ajánlottak barlangtúrázásra a barlangnapon, és mégis a második legnépszerűbb túracélpont volt. Azóta tágítva lettek szűkületei. Sikerült a denevérek útvonalát megtalálni ebben a barlangban is, ezért már csak követni kell azt. A barlang 1200 m hosszú lett. A Csévi-szirteken a Pilis hegység három legnagyobb barlangja várja, hogy egymáshoz kössék őket, és lehet, hogy most megadták az átjárók kulcsát a denevérek.
Irodalom[szerkesztés]
- Ádám Bence: 60. Barlangnap 2016 – Ariadne-barlangrendszer. MKBT Tájékoztató, 2016. szeptember–október. 9. old.
- Deák István – Leél-Őssy Szabolcs – Kövér Szilvia – Surányi Gergely: A Csévi-szirtek barlangjai. Karszt és Barlang, 2007. 1–2. félév. 17–18., 19., 20., 21., 22., 23., 25., 25–26., 29., 32., 33. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
- Kovács Richárd: Jelentős barlangfeltárás a Pilisben. Vacska-Rejtekút-barlangrendszer. MKBT Tájékoztató, 2008. november–december. 17. old.
- Kovács Richárd: Ariadne-barlangrendszer. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 97. old.
- Kovács Richárd: Kis feltárás a Pilisben. MKBT Tájékoztató, 2017. július–augusztus. 11. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 21., 90., 212. old.
- Sásdi László: A Pilis-hegység karsztjának fejlődéstörténete. Karsztfejlődés, 2000. (5. köt.) 90., 91. old.
- Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete. Kézirat. 2002. 16. oldal és a 10. ábra (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Surányi Gergely: 2012 – 56. Barlangnap. Karszt és Barlang, 2012–2014. 129. old.
- Szervezők: Barlangnap 2012. MKBT Tájékoztató, 2012. május–június. 5. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.
