Amfiteátrum 7. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amfiteátrum 7. sz. barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz3,5 m
Mélység2 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés2 m
Tengerszint feletti magasság179,3 m
Ország Magyarország
Település Üröm
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4810-34
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amfiteátrum 7. sz. barlang témájú médiaállományokat.

Az Amfiteátrum 7. sz. barlang Ürömön, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található barlang. Az Amfiteátrum-kőfejtőnek a hét barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Üröm szélén, a település központjától délre, a Péter-hegynek a nyugati oldalán, a már nem művelt Amfiteátrum-kőfejtőnek, amelynek a másik neve Csókavári-kőfejtő, a bejárata után, a bejárathoz közel, a felső szint jobb oldalán, sziklafal tövében, 179,3 méter tengerszint feletti magasságban nyílik a barlangnak, a mesterségesen, véletlenül megnyílt, szabálytalan alakú, vízszintes tengelyirányú, keletre néző, egy méter széles és 90 centiméter magas bejárata. A lezárt magánterületen lévő bejárat nehezen látható, mert előtte sűrű növényzet nőtt. Az Amfiteátrum-barlanggal szemben található a bejárata. Az Ürömi Tanösvénynek az egyik állomása a kőfejtő.

A barlang triász mészkőben jött létre. A hévizes eredetű barlang inaktív és karsztvízszint alatti oldódással alakult ki. Nem jellemző az előkészítő tevékenység nyoma benne. Egyszerű térformájú, száraz, lejtő, kis barlang. A jellemző szelvénytípusa a szabálytalan szelvénytípus. Gömbfülke, gömbüst, kalcittelér és kevés, kondenz borsókő található benne. A gömbüstök tagolják a falait. A vízszintes kiterjedése három méter. Könnyen, barlangjáró alapfelszereléssel bejárható. A megtekintéséhez engedély szükséges.

Az Amfiteátrum 7. sz. barlang név 2003-ban bukkant fel az irodalmában, a Kovács Richárd által szerkesztett barlangtérképen. A Csókavári-barlang egyik részének, a Porhintő-barlangnak az egyik neve az Amfiteátrum 7. sz.-barlang (Sásdi 1997) név.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A kőbányászat során tárult fel. A Horváth János által, 1967-ben készített, az Amfiteátrum kőfejtőt és a barlangjait bemutató térképlapon nincs rajta a barlang. Az 1991-ben Kárpát József által rajzolt, az Amfiteátrum kőfejtőt ábrázoló helyszínrajzon nincs rajta a barlang. Az 1997. januári állapotot bemutató, a Csókavárat ábrázoló helyszínrajzon, amelyet Regős József rajzolt meg van jelölve a helye egy barlangjellel és bontott lyuk felirattal.

2003-ban Kovács Richárd szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet és egy keresztmetszetet, amelyek 1:100 méretarányban készültek. A barlangtérkép-lap szerint 3,5 méter hosszú és két méter mély. A 2003-ban írt nyilvántartólapján az olvasható, hogy a részletesen felmért barlang 3,5 méter hosszú, két méter függőleges kiterjedésű és két méter mély. A vízszintes kiterjedése három méter és szabadon látogatható. A barlangban felhalmozódott szemetet fontos lenne eltávolítani.

A 2011. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban az van írva, hogy a kőbányában a kőfejtéskor megnyílt barlangok közül a legtöbb triász mészkőben keletkezett. A valószínűleg a miocénban történt, vulkáni tevékenységkor elkezdődött, hidrotermális folyamatok miatt üregesedés és kalcitkiválás történt a hasadékok mentén. Ezt tektonikai mozgások követték, amelyeknek a nyomai sok barlangban megtalálhatók. Majd megint hévizes feláramlások történtek, amelyeknek a következménye megint üregesedés lett és emiatt jött létre a kőfejtő sok ürege. A kőbányában hét barlang található.

A 2013. évi Karsztfejlődésben publikált tanulmány szerint a Csókavári-kőfejtő oldalában tucatnyi, kis barlangot tárt fel a kőbányászat. Mindegyik barlang termálkarsztos, azaz hipogén barlang, ezért a szerteágazó járataikra semmi nem utal a felszínen. A bányászat előtt nem volt senkinek tudomása egyik barlangról sem. A barlangoknak a felfedezés, a feltárás sorrendjében adtak sorszámot. A kőfejtő összes barlangjának van barlangkataszteri száma. A kőfejtőnek a kisebb barlangjai általában csak néhány méter hosszúak és belül szűkek. A kis barlangok közül néhány csak kötéllel közelíthető meg és néhányban borsóköves kiválás és gömbfülke van.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]