Róka-hegyi Poros-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Róka-hegyi Poros-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz32 m
Mélység8 m
Magasság7 m
Függőleges kiterjedés15 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Pilis
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4810-20
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Poros-barlang témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi Poros-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budapest III. kerületében található barlang. A Róka-hegyen lévő kőfejtőnek a leghosszabb barlangja.

Leírás[szerkesztés]

A róka-hegyi már nem művelt középső kőfejtőben, természetvédelmi területen, a Bástya nevű sziklafal oldalában, a kőbánya peremére felvezető lépcsősortól balra, turisták által gyakran látogatott helyen, a Róka-hegyi kőfejtő 5. sz. barlangjával szemben nyílik. Bejárata nagy, 2,5 méter magas és 0,6 méter széles és a középső kőfejtőből mindenhonnan jól látható.

Triász mészkőben és eocén kavicskőben karsztvízszint alatti oldódás hatására alakult ki. A többszintes barlangban kürtők, gömbfülkék és gömbüstök figyelhetők meg. Változatos ásványok és ásványkiválások, kalcit, gipsz, barit, borsókő, valamint limonitos lefolyások képződtek benne. Lehet, hogy kapcsolatban van a Róka-hegyi Pillér-barlanggal. A bejárásához engedély és barlangjáró alapfelszerelés szükséges.

Nevét az alján található sok por miatt kapta. A Róka-hegyi Poros-barlang név 1989-ben jelent meg irodalmában. Irodalmában előfordul Poros-barlang (Csulák 1982) és Poros-lyuk (Csulák 1982) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Kőbányászat következtében tárult fel. 1982-ben a Metró Barlangkutató Csoport két tagja, Nohl György és Sós Antal felmérte a barlangot. Ebben az évben a felmérés alapján rajzolva lett alaprajz térkép, valamint oldalnézet térkép, amelyek 1:100 méretarányban lettek szerkesztve. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban megjelentek a térképek. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel neve.

1989-ben Göröcs D., Kárpátné Fehér Katalin és Kárpát József felmérték a barlangot és a felmérés alapján szerkesztve lett hossz-szelvény térkép, amely 1:100 méretarányban készült. Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1989. évi jelentésében megtalálható a térkép és a Róka-hegyi kőfejtőt ábrázoló helyszínrajzon meg van jelölve a barlang bejáratának helye.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]