Ugrás a tartalomhoz

Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja
A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjához vezető táró bejárata
A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjához vezető táró bejárata
Hossz6 m
Mélység0,3 m
Magasság0,5 m
Függőleges kiterjedés0,8 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájPilis hegység
Típushévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám4810-16
Elhelyezkedése
Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja (Magyarország)
Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja
Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694°N 19.034611°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694°N 19.034611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.

Leírás

[szerkesztés]

A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegyének, a Róka-hegynek egyik, már nem művelt kőfejtőjében, természetvédelmi területen, sziklafal aljában található mesterséges táróból, amely vasráccsal van lezárva, nyílik a barlang bejárata. A kőfejtő DK-i oldalában van a táró. A barlangbejárathoz eljutni tehát csak a vasrács nyílásain keresztülbújva lehet, de ezt csak vékony testalkatúak tehetik meg.

A vízszintes barlang vízszintes tengelyirányú bejárata a táró talpszintjén, a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjával szemben, bal oldalon van. A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja triász mészkőben hévizes oldódással keletkezett. Kis mértékben rongált borsókövek figyelhetők meg benne. Az engedély nélkül megtekinthető barlang bejárásához barlangjáró alapfelszerelés szükséges.

A barlang térképlapja szerint a barlang másik neve Táró 1. sz. barlang (Sásdi 1997).

Kutatástörténet

[szerkesztés]

Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve.

A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László és Kovács Richárd mérték fel, majd Sásdi László a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és keresztmetszet térképét. Az alaprajz térképen látható a keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. Ekkor készült egy olyan hosszmetszet térkép is, amelyen a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja és a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja együtt vannak ábrázolva. A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjának és a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjának alaprajz térképén megfigyelhető ennek a hosszmetszetnek az elhelyezkedése a két barlangban. A Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjának három térképén 1:100 méretarányban van bemutatva a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 228. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (Nincs említve a könyvben a barlang.)
  • –: Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

[szerkesztés]