Róka-hegyi Füstös-barlang
| Róka-hegyi Füstös-barlang | |
 | |
| A Róka-hegyi Füstös-barlang bejárata | |
| Hossz | 3,6 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 2 m |
| Függőleges kiterjedés | 2 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | hévizes eredetű, inaktív |
| Barlangkataszteri szám | 4810-21 |
| Elhelyezkedése | |
 Róka-hegyi Füstös-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Füstös-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Róka-hegyi Füstös-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budapest III. kerületében, a Budai Tájvédelmi Körzetben található egyik barlang.
Leírás[szerkesztés]
A Róka-hegyen lévő középső, felhagyott kőfejtőben, természetvédelmi területen, a feljárati lépcsőtől jobbra, sziklafal aljában van a barlang É-ra néző, szabálytalan alakú, vízszintes tengelyirányú és viszonylag nagy méretű bejárata. A bejárat körül látható korom miatt könnyen észrevehető a barlangbejárat.
Felső triász dachsteini mészkőben létrejött kis barlang. A hévizes eredetű, inaktív barlang freatikus körülmények között alakult ki a kőbányában lévő többi barlanghoz hasonlóan. A bejárati nyíláson bebújva lehet a barlang egyetlen, kb. 1,5×4×2 m-es termébe jutni. A terem nagyon átalakult eredeti állapotához viszonyítva, mert majdnem mindenhol vastag korom fedi a falakat és a mennyezetet. A barlangban napjainkban is raknak tüzet, melyet a terem alján található friss hamurétegek jeleznek. Nagyon rongálódtak a barlangban megfigyelhető barlangi képződmények. A barlang tág bejáratának könnyű megközelítése és a barlangba történő egyszerű bejutás miatt került ilyen állapotba a barlang. Az engedély nélkül megtekinthető barlang barlangjáró alapfelszerelés nélkül járható. A bejárásához csak világítóeszköz szükséges.
A barlang kormos falai miatt kapta nevét. Előfordul a barlang az irodalmában, a Sásdi László által 1997-ben szerkesztett térképlapon Füstös-barlang néven is.
Kutatástörténet[szerkesztés]
Kőfejtés következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László és Babay Rita mérték fel, majd Sásdi László a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és hosszmetszet térképét. A két térképen 1:100 méretarányban van bemutatva a barlang. Az alaprajz térképen látható a hosszmetszet elhelyezkedése a barlangban.
Irodalom[szerkesztés]
- Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 228. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
- –: Róka-hegyi Füstös-barlang leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
