Ugrás a tartalomhoz

Óbudai-sziget (városrész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Óbudaisziget szócikkből átirányítva)
Óbudai-sziget
Az egykori Óbudai Hajógyár épületei jelenleg irodaként, raktárként, illetve yachtklubként üzemelnek
Az egykori Óbudai Hajógyár épületei jelenleg irodaként, raktárként, illetve yachtklubként üzemelnek
Közigazgatás
TelepülésBudapest III. kerülete
KerületBudapest III. kerülete
Népesség
Teljes népesség0 fő (2022. okt. 1.)[1]
Elhelyezkedése
Óbudai-sziget (Budapest)
Óbudai-sziget
Óbudai-sziget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 01″, k. h. 19° 03′ 12″47.550278°N 19.053333°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 01″, k. h. 19° 03′ 12″47.550278°N 19.053333°E
Térkép

Az Óbudai-sziget[2] (2012. december 12-ig[3] egybeírva: Óbudaisziget) Budapest III. kerületének egyik városrésze. Területe megegyezik a névadó Óbudai-szigettel. Kedvelt kirándulóhely, ám nagyobb ismertségre nem ezért, hanem az itt 1993 óta minden évben megrendezett Sziget Fesztivál miatt tett szert. A városrész 2001-ben egyetlen személy kivételével nem rendelkezett állandó lakossággal.[4]

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna hordalékából létrejött sziget az óbudai part mentén, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között fekszik. Területe 108 hektár, hossza 2750 m, legnagyobb szélessége az 1653-as folyamkilométer vonalában 500–500 m. Óbudától 70–80 m széles Duna-ág választja el, déli végén áthalad az Árpád híd. Eredetileg zátonysziget volt és két közeli részből állt. A vízügyi szempontból hullámtérbe sorolt szigetet két oldalról megerősített nyári gátak védik, a nagyobb árvizek alkalmanként elöntik.[5]

Megközelíthetősége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugati oldalán a Hajógyári híd és a K-híd köti össze Óbudával, ez utóbbin közlekedik április végétől október közepéig, hétvégente a BKV Zrt. 226-os jelzésű autóbuszjárata, aminek a végállomása a sziget belsejében található.

A Sziget Fesztivál idején

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sziget Fesztivál ideje alatt a szigetet a 226-os busz nem tudja megközelíteni. A BKV Zrt. a fesztivál első napjaiban kizárólag a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es termináljától a fesztiválhoz, majd a fesztivál utáni első napon a repülőtér felé SZIGET jelzéssel expresszjáratot üzemeltet, ami igénybe vehető a Sziget Budapest CITYPASS karszalaggal is.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fénykorát a II. században élte. A 106-ban itt épült helytartói palota Pannónia legimpozánsabb lakóépületeinek egyike volt. Építettek hozzá kikötőt is. A Hadrianus-palota és a katonai tábor 9000 m² nagyságú területen helyezkedett el. 409 után a sziget elhagyatottá vált. Mátyás király korában erdő borította vadászterület volt. Később a Zichyek tulajdonába került.

Igazán fontossá csak az 1800-as években vált, amikor a déli végén gróf Széchenyi István megalapította az Óbudai Hajógyárat. (Ő volt a magyar evezős sport megalapítója is.) Római falmaradványokra először 1836-ban bukkantak, amikor a Vidra kotróhajó a hajógyári öblöt mélyítette. 1836-ban bocsátották vízre az itt készült első hajót, az Árpád gőzöst. A sziget területéből 28 hektárt foglalt el a hajógyár. A többi részen az erdőt nagyrészt kiirtották és a helyén mezőgazdasági művelést folytattak.

Az 1955-ben épített K-híd

1858-ban építették a Hajógyári híd elődjét, az első állandó hidat a Duna-ágban, ami fából készült tolóhíd volt. 1884-ben épült helyére vasból az emelőhíd, majd 1968-ban a mai vasbeton híd. 1955-ben készült el a K-híd és rajta keresztül az iparvágány a Hajógyárhoz, valamint a Hídépítő Vállalat itt lévő telephelyéhez.

Az 1960-as évek elején a sziget keleti partján üdülőtábor létesült bungalókkal, úszómedencékkel, sportpályával; később kibővült és úttörőtáborként üzemelt. A hajógyár közvetlen szomszédságában, elsősorban az ott dolgozók részére sporttelepet létesítettek. A sporttelepen gondnoki lakás, medencék, kabinok, csónakház, saját stég, büfé, hajókölcsönző (az egykori Ezermester Vállalat üzemeltetésében), valamint teniszpályák, salakos és füves focipálya is volt. A hajógyárnak saját focicsapata volt. A gyár megszűnése után halászcsárda és lovarda üzemelt (saját hajókikötővel) az egykori csónakház és kabinok épületeiben. 2006-2007 telén régészeti feltárás kezdődött a területen[6] Emiatt az itt működő vállalkozások bezárni-költözni kényszerültek. A területet fém kerítéssel lezárták, ami azóta is látható. A régészeti munkálatok végeztével a terület gondozatlan, a régi épületek romjai és az egykori focipálya helye kivehető a műholdképen[7]

A sziget nagyobbik részén továbbra is kukorica- és répaföldek voltak, sőt rózsatermesztés is folyt, egészen 1972 végéig. Ekkor megszűnt a mezőgazdasági művelés, majd a következő évben sor került a 34 hektáros szabadidőközpont kialakítására, amelyet Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára adtak át és Május 9. parknak neveztek el. Parkolót és közutat építettek hozzá, valamint 1975 és 1995 között a 142-es autóbuszjárat is összekötötte az óbudai Szentlélek térrel. Több játszóteret létesítettek a szigeten, a leghíresebb a ródlidomb és a csúszdás játszótér volt. Ehhez 18 000 m³ törmeléket, földet használtak fel. A játszótér 1999-ben leégett, helyén az újat 2004-ben adták át.

A sziget fő feltáró útja mentén hat, észak-déli tájolású teniszpálya épült. Állapotuk meglehetősen leromlott az évek alatt, ezért elbontásuk után 2019-ben szabadtéri sportparkot építettek[8] A sziget északi csúcsán régebben szivattyútelep működött, és az Óbudai Gázgyár zagyot tárolt. Az 1-1,5 m magasan felhalmozott zagyra termőföldet terítettek. A terep rendezésekor terephullámokat, dombokat alakítottak ki, amelyekről jó kilátás nyílik a parkra.

Nevének eredete és a hajógyár

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A park egy része

Az 1900-as évek környékén Nagy-szigetnek hívták. Később (máig is) Hajógyári-sziget néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár. Ennek épületeibe az ipari tevékenység megszűnése után különböző cégek költöztek. Az ezredforduló és a 2013 között Vizoviczki László vállalkozó több szórakozóhelyből álló hírhedt vigalmi negyedet működtetett.[9][10] A sziget kikötőjében működik a Magyar Yacht Klub. A volt hajógyár területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó palotáját, amely még feltárásra és bemutatásra vár.

A mintegy 30 hektáros területet a kormány a Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) ajándékozta a túlparton álló Zichy-kastéllyal együtt. Ezen a területen található Hadrianus palotájának romja is.[11] Demeter Szilárd (a PIM vezetője) itt tervez 2026-ra megvalósítani egy popkulturális-összművészeti központot, benne 3000 fős rendezvényhelyszínt, kiállítóteremmel, Rockmúzeummal, próbatermekkel, közösségi terekkel, amelyet megosztanának a társművészetekkel is, valamint 2021-ben ide tervezték átköltöztetni az A38 rendezvényhajót is, kb. 23 milliárd forintból.[12] Bár elvileg a Sziget Fesztivál területét ez a terv nem érinti, Demeter mégis úgy nyilatkozott: az „nagyon könnyen megszűnhet, ha mi […] úgy döntünk. […] Onnantól kezdve nemhogy Sziget Fesztivál, hanem semmilyen fesztivál nincs a Hajógyári-szigeten”, hozzátéve, hogy nekik nem érdekük, hogy a fesztivál amerikai tulajdonosa megrendezze a fesztivált, bár egyelőre nem tervezik azt megakadályozni, de évenként kötnek rá majd együttműködési szerződést.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Magyarország helységnévtára". Hozzáférés: 2026. február 19.
  2. ↑ Ezt hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Óbudaisziget. Indoklás: AkH.12 172.
  3. ↑ "Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete - 1.oldal - Önkormányzati rendelettár". net.jogtar.hu. Hozzáférés: 2026. február 19.
  4. ↑ "MAGYARORSZÁG HELYSÉGNÉVTÁRA, 2012". www.ksh.hu. Hozzáférés: 2026. február 19.
  5. ↑ „AZ ELŐZETES ÁRVÍZI KOCKÁZATBECSLÉS, VESZÉLY- ÉS KOCKÁZATI TÉRKÉPEK, A KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEK ELSŐ FELÜLVIZSGÁLATA” / Összefoglaló tanulmány BUDAPEST FŐVÁROS - VIZITERV Environ Kft. 2021 / vizeink.hu
  6. ↑ "Régészeti feltárás kezdődött a Hajógyári-szigeten". Hozzáférés: 2024. április 12.
  7. ↑ "47°32'37.4"N 19°03'10.6"E". 47°32'37.4"N 19°03'10.6"E. Hozzáférés: 2024. április 12.
  8. ↑ Paszkál, Fehér (2020. június 29.). "Megnéztük a Hajógyári sziget új sportparkját". Free Sport Parks. Hozzáférés: 2024. április 12.
  9. ↑ Dezső András - Maffiózok mackónadrágban (21. Század Kiadó, 2019) ISBN 9786155955365
  10. ↑ Sajó Dávid - Épp most alakul át a fővárosi éjszakai élet, de ez hosszabb távon még jót is tehet (Telex.hu, 2021.08.10.)
  11. ↑ Vizoviczki "öröksége" Demeter Szilárdra szállt (Népszava, 2021. április 7.
  12. ↑ Gőzerővel készül a Hajógyári-sziget mesterterve (Népszava, 2021. április 28.)
  13. ↑ Demeter Szilárd: ha nagyon akarnánk, akkor a Sziget Fesztivál nem a Hajógyári-szigeten lenne (Vg.hu, 2023. március 31.)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Mesél Óbuda földje – Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány (Budapest, 1998)
  • Kaiser Anna – Varró József: Volt egyszer egy hajógyár (Budapest, Óbuda – Helytörténeti füzetek, 1999)
  • H. Kérdő Katalin, Schweitzer Ferenc: Aquincum. Ókori táj – ókori város. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2010
  • Salamon Ferenc: Budapest története I. köt. Budapest az ókorban, 1878
  • Szendy Károly (szerk.): Budapest az ókorban I-II. köt., 1942
  • Bél Mátyás: Buda város leírása a kezdetektől Mohácsig (Fejezetek Budapest múltjából I.), 1987
  • Zsidi Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában. Budapest régiségei XLI., 2007
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Óbudai-sziget_(városrész)&oldid=28820824”