Római-part

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Római-part Óbuda Duna felőli részének északi fele. Hossza mintegy 10 km (a Barát-patak torkolatától az Aranyhegyi-patak torkolatáig).

Fekvése[szerkesztés]

A Római-part fái 2016 őszén

Az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő hajóállomásig terjed, illetve a Kossuth Lajos üdülőpart, valamint a Királyok útja – Nánási út közötti területet nevezik Római-partnak. Az Újpesti vasúti hídtól északra fekvő, a Szentendrei út és a Duna közötti városrészt az 1830-as években – a 19. század elején a rómaifürdői források mellett működő malmokról – még Lőpormalomnak nevezték.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel: A Szentendrei HÉV Aquincum, Rómaifürdő, Csillaghegy és Békásmegyer megállóitól, vagy a MÁV esztergomi vonalának Aquincum vasúti megállójától lehet megközelíteni kb. 10-15 perces gyaloglással. A 34-es busszal a Királyok útján közlekedik. Bármelyik Királyok útjai megállónál leszállva pár percre van a part. A 106-os busz Nánási úti megállójától két perc alatt elérhető a part. A nyári időszakban a BKV hajójáratával is megközelíthető.

Autóval: Szentendrei út felől a Duna felé haladva.

Kerékpár: Szentendre felé tartó kerékpárúton.

A Római-part története[szerkesztés]

A Római-part jellege más volt a 19. században

19. század[szerkesztés]

A Római-part a budai vízi élet felkapott központja volt, szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely.

Magyarországon az evezősport meghonosítói Széchenyi István és Wesselényi Miklós voltak.

Az első hazai evezősversenyt 1842-ben rendezték, amelyet Clark Ádám (a Lánchíd építője) nyert meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. Ekkor a Római-parton 23 csónakház működött; pl. Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt, Burgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére stb.

Öt csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak), két vendéglő (Lieb, Burgermeister), három szabad strand (Hungária, Duna, TUNGSRAM) volt benne.

A vendéglők közül a legrégebbi és mai is működő a Bivalyos. A csárdát 1798-ban a gázlónál kialakult vásártér mellé építették. A bivalykereskedők itt vásárolták meg a gazdáktól az állatokat. A csárda köré gyűltek a kézművesek is: kirakodóvásáraik a szórakozás sajátos színterét jelentették. A Bivalyos csárda az 1930-as évektől a fejlődő római-parti élet és a vadevezősök kedvelt szórakozóhelyévé vált.

20. század[szerkesztés]

Bíbic csónakház 2012-ben
Bibic I. csónakház

A Római-part Óbuda és a főváros lakosságának egyet jelentett a Dunával és a csónakházakkal.

Az 1953-as elöntés után épült meg a Nánási út és a Királyok útja mentén futó ún. nyúlgát.

A Római-part folyamatosan fejlődött, a főváros vízisport-paradicsomává vált. Vállalati, egyesületi és magán csónakházak tucatjait építették fel. A vízisport iránti tömeges érdeklődés a 70-es évek végétől kezdett csökkenni. A Duna máig érvényesülő dinamikája, állandóan változó vízszintje minden természetkedvelő, sportolni vágyó városlakót vonz. Az 1970-es1980-as években még sikk volt hétvégéket a vállalati csónakházakban tölteni, illetve kielboattal, kajakkal, kenuval vízre szállni. Kitűnő cél volt a Lupa-sziget, Szentendre stb.

A vízminőség romlása miatt a kijelölt fürdőhelyeket 1973-ban megszüntették.

1981-re készült el a Duna mellett futó Békásmegyeri lakótelepet is védő gát a Barát-patak torkolata és a Pünkösdfürdő utca között.

1990 után[szerkesztés]

A rendszerváltást követően a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat a vállalatokkal együtt privatizálták. Az üdülők nagy része ezután bezárt, sokukat lebontották, az ártérnek minősülő megüresedett telkeken a szabályozási terveket és árvízvédelmet figyelmen kívül hagyva lakópark építések kezdődtek.

A csónakházak jó részére is a bezárás, lebontás, vagy a szórakozóhellyé átépítés várt. Mindezek mellett a parton is egyre több szórakozóhely és étterem nyílt. Az 1990-es évek elején megépült a Nyárfás, az Evezős Sörkert, Platán söröző és a többi. A part csónakházakból és vállalati üdülőkből álló korábbi csendes arculata gyors ütemben megváltozott, nyári hétvégeken egy vigalmi negyed képét öltötte magára, de a természeti értékek, az igen öreg fák megmaradtak.

Azóta minden június első hétvégéjén megrendezték a Duna-napot is, ami egy idő után természetessé vált az ott lakóknak. Egyre több program volt, majd 2002-ben megszűnt.

1997-ben másfél évtized szünet után újjáalakult a Budapesti Evezős Szövetség (BESZ).

2000-es évek[szerkesztés]

Az egykori önkiszolgáló étterem a Római-parton

A 90-es évek vége felé a csónakházak elég rossz állapotba kerültek, felújításukra nem volt mód, így a nyaralni vágyók száma is lecsökkent. A sportlétesítményeket kezelő cég egymás után adta el – áron alul – a csónakházakat. A 2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése. Először a Vadkacsa I-II. helyére, majd jött a többi.

2008 nyarán bontották el a Vöcsök II.-t, ami műemlék is volt egyben. Csónakház alig maradt a part délebbi részén; az építkezési kedv nem hagyott alább, és elkezdődött az északi részen is. 2008-ban lebontották a Hotel Magisternt is, helyére több tömbből álló többszintes épületegyüttest emelnek.

Megmaradt és működő csónakházak: a Bíbic, Tropical, Csillag, Béke és Hattyú.

A Római-partot érintő nagyobb árvizek[szerkesztés]

A part lakossága az évek során több kisebb–nagyobb árvizet megélt. Néhányszor embereket is ki kellett költöztetni, de az „őslakosok” ezt már tudomásul vették.

1941. február: a dunai jeges ár elöntötte az egész partot, sőt Csillaghegy egy része is vízben állt. Az összekötő hídnál robbantották fel a jégtorlaszt.

195354: a Duna újra elöntötte a partot, védőtöltés épült a Nánási út - Királyok útja vonalában (nyúlgát).

1965. június közepén tetőzött a Duna Budapesten 845 centiméteren. Az árvíz alatt a római-parti üdülőterületet teljesen ki kellett üríteni, az Aranyhegyi-patak balparti töltését meg kellett erősíteni. A Nánási út - Királyok útja vonalában húzódó töltést szintén meg kellett erősíteni (a mai napig ez az egyetlen ún. nyúlgát van a part mellett ezen a területen.)

198081: elkészült a római-parti végleges védmű első szakasza, amely a Pünkösdfürdő utcától a város határáig kiváltotta a Királyok úti gátat. A békásmegyeri lakótelep árvízvédelmi töltését Pünkösdfürdő és a Barát (kis – Sing)–patak torkolata között a part mentén építették meg. A töltés fátlan, de rendszeresen kaszált, tetejéről jó a kilátás és aszfaltozott, kivilágított út vezet rajta. Napozásra, horgászatra, kocogásra, kerékpározásra, kutyasétáltatásra kiválóan alkalmas, ezért nem csoda, hogy sokan megkedvelték.

1991. augusztus: a Szentendrei-szigeten Suránynál átszakadt a gát, Surány és Szigetmonostor veszélybe került. A Duna nem kímélte a Római-partot sem, de ez az árvíz nem veszélyeztette a Nánási utat.

1997. július: Budapesten 733 centiméterrel tetőzött a Duna, a védekezés mindenhol sikeres volt.

2002. március - Az utóbbi 50 év legjelentősebb áradásainak egyike vonult le a Dunán, Kisoroszi és Tahitótfalu között utak víz alá kerültek, Leányfalun az ártérben lévő házakat öntötte el az árhullám. A Duna 767 centiméterrel tetőzött Budapestnél. A Római-part megközelíthetetlen volt.

2002. augusztus: Budapesten 848 centiméteren tetőzött a Duna. A rekord mértékű áradás miatt 2021 embert kellett kitelepíteni, ebből 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. A Római-part teljes egészében víz alatt volt, az Aranyhegyi- és a Barát-patak medréből is kiáramlott a víz. A 106-os busz is más útvonalon járt, nem érintette a Nánási utat. Mondhatni turistalátványosság kerekedett az árvízből. Mindenki „csodálta” a hatalmas vizet, megdöbbenve vették tudomásul, hogy a „víz az úr”. Ekkor újra felvetődött az új gát sürgős megépítése.

2006. április: Budapesten 860 centiméteren tetőzött a Duna, ami 12 centiméterrel haladta meg a 2002. augusztusi 848 centimétert. Az ígért gát még sehol nem volt, de szerencsére a Duna most sem öntötte el a Nánási - Királyok útját. A nyúlgát újbóli megerősítésével sikerült megoldani, hogy ne történjen nagyobb baj.

Tűzesetek[szerkesztés]

2001. tavasz: Római Club. Az épület azóta üresen áll, állaga romlik.

2003. augusztus. Éjszaka felgyújtották a Leroy Cafe éttermet a parton, közvetlenül a Vöcsök II. csónakház szomszédságában. Még a csónakház is megégett, bent evezők és más tartozékok is károsodtak. Évekig álltak romos tartóoszlopai, de már azokat is lebontották.

2008. január Bibic. A tűz oka ez esetben az ottfelejtett étel. Nagyobb kár nem történt, az épület áll és működik.

Gátkérdés[szerkesztés]

A mobilgát megépítése esetén kivágásra ítélt öreg fák a Római-parton


A partot időről időre elöntő árvizekre hivatkozva a főváros mobilgát építését határozta el. [1] A gát terveit sokan ellenzik. Például környezetvédő civil szervezetek, mivel a part közeli gáttal valószínűleg elveszne a part varázsa, a közvetlen kapcsolat a Dunával, valamint a gát építésekor kivágnák a part növényzetét, közel 1 400 fát. Egyébként a gát helyéről két elképzelés is született: Az egyik változat szerint közvetlenül a part mentén, a másik szerint a Nánási utca–Királyok útja vonalon.
Egyúttal a mobilgát építése ellen — különösen a közvetlenül a part mentén húzódó nyomvonalival szemben — komoly szakmai érvek merültek fel: A partszakasz altalaja ugyanis túl puha, és egy esetleges ár kimossa azt a mobilgát alól. Továbbá a mobilgát tervei nem ismertek, sőt még csak nem is véglegesek. Így például sem a költségvetésről, sem a tereprendezés terveiről nem áll rendelkezésre elegendő információ. Tarlós István előzetes nyilatkozata szerint szakmai szempontok alapján fognak dönteni. A döntés viszont ennek az ellenkezőjét bizonyította. Még a kockázatelemzési tanulmány sem készült el, amikor 2017. április 5-én a fővárosi közgyűlés megszavazta a gát part menti nyomvonal változatának megépítését. [2] [3] A döntést az érintett lakossággal történő érdemi konzultáció elmaradása ellenére június 14-én a főváros önkormányzata megerősítette. [4] Az építés ellenzői szerint a döntés valódi oka sokkal inkább az, hogy egy Fidesz-közeli oligarcha, Garancsi István luxuslakóparkot akar építeni a területre, és ezt a tervét csak a mobilgát megépíttetésével valósíthatja meg. [5] [6] 2017 szeptemberében Tarlós István a tiltakozások hatására felvetette a népszavazás lehetőségét [7], majd ugyanezt néhány nap múlva visszavonta.[8]

Sport[szerkesztés]

A Duna-part a vízi sportok mellett kedvelt kerékpáros és futó hely is. Igaz, a part déli részén ez a legnehezebb, ugyanis a legtöbb sétáló, motoros, és autós is a partnak ezt a részét használja (bár utóbbiak ki vannak tiltva, de néha megjelennek). Szintén nehezíti a közlekedést a murvás, kavicsos út a part ezen területének néhány helyén. Nagyokat lehet sétálni közvetlenül a part mellett, vagy napozni. De a partnak ez a része már inkább a lakóparkokról, a zenéről, a kajáról szól inkább. Régen egy csónakház felső szintjén egy biliárdozó hely is működött. (Azóta itt is lakópark van a területén). Van egy kisebb játszótér is a hajóállomás közelében.

A part középső részén kiépített aszfaltozott kerékpárút van. Az út minősége jó, de tavasztól – őszig nagyon nehéz használni, mert a sok gyalogos és kerékpáros nehezen fér el. A partnak ez a középső része. Itt még állnak a régi házak, a közvetlen kapcsolat a Dunával megmaradt, itt is sokan napoznak. Ezen a részen lángosos is és egy étterem az üzemel egyik lakópark aljában. Van egy petanque pálya is a Golyós büfében.

A part északi része az év bármilyen szakában kiválóan alkalmas a sportolásra. A töltés mellett egy szélesebb út is található, ami szintén a gyalogosoké. Ez a rész csendesebb, más a hangulata, mint a déli résznek.

A Duna-part ettől északi folytatása már nem a Római-parthoz tartozik.

Évek óta megjelenik egy folyóirat is – Római Parti Hírek – néven, amelyben mindig beszámolnak az aktuális dolgokról a part közeléből.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]