Kajak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kajak egy kis méretű, keskeny hajótesttel rendelkező, emberi erővel hajtott hajó, amelynek hagyományosan zárt fedélzete (deck) és egy vagy több beülője van. Minden beülőben egy kajakos evez egy kéttollú lapáttal. A beüléseket esetenként permetvásznak borítják, hogy megóvják a kajakost a beázástól, vagy versenyhelyzetben az aerodinamikát javítja. A permetvászon teszi lehetővé azt is, hogy egy borulás esetén a kajakos vissza tudjon fordulni az eredeti állapotba, hiszen a perrmetvászon miatt nem megy a hajótest vízzel tele és a kajakozó nem kerül ki a hajóból. A kajak szó a grönlandi qajaq szóból ered, jelentése azonos a magyarral.

Kajakot először eszkimó, aleut és ainuk vadászok használtak Északkelet-Ázsia, Észak-Amerika és Grönland sarkkör közeli vidékein. Napjainkban népszerű szabadidős sporteszköz, melynek versenyein Magyarország sportolói rendre kimagasló eredményeket érnek el.

Inuit fókavadász egy kajakban, szigonnyal felfegyverkezve

Bizonyos kajaktípusok eltérnek a hagyományos kialakítású kajakoktól. Az úgy nevezett sit-on-top, vagy más néven ráülős kajakoknál a beülő rész helyett a kajakos a hajótestben kialakított mélyedésben foglal helyet. Egyes kajaktípusokon megtalálható a kormánylapát is, amely az iránytartást segíti.

Története[szerkesztés]

Egy eszkimó a kajakjában 1900-ban

A kajakokat első alkalommal az inuit yupi népcsoport és az aleut népcsoport kezdte el alkalmazni. Hajóikat tavakon, folyókon és a part menti vizeken használták a Jeges-tenger és a Bering-tenger vidékén, valamint a Csendes-óceán északi vizein.[1] Az első kajakokat még fókabőrrel bevont, favázas, vagy bálnacsontokból felépülő szerkezettel készítették. A nyugat-alaszkai eszkimók inkább a favázas kajakokat, míg a keleten élő inuitok a bálnacsontokból készülő felépítményt részesítették előnyben, mivel arrafelé kevesebb volt a partközeli erdőség. A legrégebbi, 1577-ből fennmaradt kajakot Münchenben az Öt Kontinens Múzeum etnológiai részén az észak-amerikei részlegen őrzik. [2]

Az őslakosok számos hajótípust építettek, melyeket különböző célokra használtak. Az aleutok az úgy nevezett baidarkát, vagy más néven tengeri kajakot használták, mely lehetett fedett. Ezt főleg tengeri vadászatokon alkalmazták. A másik típusa viszont nyitott volt, melyben árukat szállítottak. Az umiak egy nyitott, nagy méretű tengeri kenu, melyet ennek ellenére a kajakok közé sorolnak. Fókabőr borítással rendelkezett és egy tollú evezőlapáttal hajtották, általában többen.

Az őslakos hajóépítők saját tapasztalataik alapján, illetve a szájhagyomány útján elterjedt építési módok mentén építették hajóikat. A kajak szó jelentése a férfi csónakja, vagy a vadász hajója. A régebbi kajakokat a használóik készítették és ebből kifolyólag főleg egy személyes vízi járművek voltak. A fókabőröket a vadászok feleségei varrták össze. A hajók mérete a legoptimálisabban volt kialakítva az iránytartás és a manőverezhetőség érdekében. A tuilik nevű védőruházatot viselték a vízpermet és a hullámok kivédésére. Ez a ruha megvédte viselőjét attól, hogy átázzon, illetve a víz bejusson a hajótestbe. Az úgy nevezett eszkimó forduló is ez az öltözék tette lehetővé. Az eszkimó forduló során a hajótest hosszanti tengelye körül 180 fokkal elfordul, azaz a kajakos beleborul a vízbe és fejjel lefelé találja magát. Ekkor a csípőjét ügyesen mozdítva, valamint felsőtestét használva visszabillenti a hajót eredeti helyzetébe. Erre már csak azért is szükség volt, mert az északi hideg tengervizek nem igazán teszik lehetővé azt, hogy abban sokáig életben maradjon az ember.[3]

Az inuit kajakméretek speciális mérések mentén alakultak ki. A kajakok hossza a kajakos kinyújtott karjának fesztávolságának háromszorosa volt. A hajó szélessége viszont a kajakos csípőjének mérete és kétoldalt egy-egy ökölnyi szélességűre, vagy esetenként szűkebbre volt kialakítva. Egy hagyományos, egyszemélyes kajak méretei a következők voltak: 5,2 méter hosszú, 51-56 cm széles és 18 cm mély. Ez a méretezés némileg összezavarta az első európaiakat, akik le akarták másolni a kajakokat, mivel minden kajak más és más méretű volt.

Modern kori történet[szerkesztés]

A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetséget 1924. január 19-20-án alapították, Koppenhágában. 1933-tól kezdődően rendeztek világversenyeket ebben a sportágban, amin már magyar versenyzők is rajthoz álltak.[4]

A Nyári Olimpiai Játékok története során Magyarország sportolói a kajak sportágban összesen 25 aranyérmet, 29 ezüstérmet és 26 bronzérmet szereztek. Legsikeresebb női olimpiai bajnok kajakozónk Kozák Danuta 5 aranyéremmel büszkélkedhet. Két legsikeresebb olimpiai bajnok férfi kajakozónk Kammerer Zoltán és Storcz Botond egyaránt 3 aranyérmet tudhat magáénak.

Tervezési elvei[szerkesztés]

A kajaktervezés erősen a kompromisszumok játéka: irányíthatósági stabilitás szemben a manőverezhetőséggel, stabilitás szemben a sebességgel és elsődleges szemben a másodlagos stabilitással.

Hossz[szerkesztés]

A vadvízi kajakok általában rövidebbek a könnyebb manőverezhetőség érdekében

Általános szabálynak tekinthető, hogy a hosszabb kajakok gyorsabbak is, mivel nagyobb a hajótest sebessége. Azon hajók, amelyek keskenyebbek, azoknak az elmozdulása gyorsabb, mivel kisebb az ellenállásuk és egyúttal jobbak az iránytartásban is, mint a rövidebb társaik. Ugyanakkor a hosszab kajakokkal nehezebb a manőverezés. A különösen hosszú kajakok szállítása nehézségekbe ütközhet, illetve tárolásuk is problémásabb lehet.[5][6]

Azon kajakok, amelyeket eleve hosszabb távok megtételére terveznek, azok hosszabbak is, általában 4,9–5,8 méter hosszúak. A túrakajakoknál a tőkesúly jóval robosztusabb, hogy az iránytartást segítse. A vadvízi kajakokat általában minél rövidebbre építik, hogy a manőverezhetőségüket maximalizálják, mivel ezen hajók erőteljesen ki vannak téve a folyóvizek szeszélyeinek. A vadvízi kajakok hossza ebből kifolyólag ritkán haladja meg a 2,4 métert. A freestyle, illetve akrobatikusabb mutatváyokhoz készülő hajók hossza 1,5, illetve 1,8 méter között váltakozik a fentebb említett okok miatt.

A szabadidős kajakok hossza 2,7 és 4,3 méter között váltakozik, mivel a gyártók ezeknél a típusoknál nem a gyorsaságot, hanem a stabilitást helyezik előtérbe.

Elsődleges és másodlagos stabilitás[szerkesztés]

Forgatott kajaklapát

Hajóváz[szerkesztés]

Hajótest profilja[szerkesztés]

Lapát[szerkesztés]

A kajaklapát mindkét végén van toll. A kajaklapát lehet egyenes lapát, vagy forgatott lapát. Az egyenes lapát tollai egymással egy síkban helyezkednek el, míg a forgatott lapát tollai egymáshoz képest 65°-ot, 90°-ot, vagy más szöget zárnak be. Bizonyos lapáttípusoknál a lapát elforgatását annak használója is meg tudja oldani a lapátok közepén lévő skála segítségével, míg más forgatott lapátoknál erre nincs lehetőség. Kivitel szerint lehet jobbkezes lapát, vagy balkezes lapát. Jobbos lapát az, amelyiket magunk elé állítva alsó tollának homorú része felénk néz, míg felső tolla jobb irányba. A lapátok többsége jobbos lapát, mivel a jobbkezesek többségben vannak a társadalmon belül. A kajaklapát hossza fontos annak használata során. Ideális hosszának megállapításához magunk elé kell állítani és, ha kinyújtott karunkkal ujjaink felső perceit még rá tudjuk tenni a lapát élére, akkor megfelelő a hossza.[7]

Típusai[szerkesztés]

Tipikus K2-es, Kanadai Bajnokság, 2005

A modern kajakok használatuk szerint lehetnek tengeri, vadvízi, szörf-, verseny- valamint szabadidős kajakok. A kajak szót gyakran használják – helytelenül – olyan hajók megnevezésére, melyeket nem a régi kajak alapján terveztek, hanem más, hordszárnyakkal ellátott vitorlások alapján.

Szabadidős kajak[szerkesztés]

A szabadidős kajakokat olyanok számára készítik, akik például egyéb tevékenységeket (fotózás, horgászat) is szeretnének űzni, viszonylag békésebb vizeken, tavakon, kis sodrású folyószakaszokon, védett tengeri öblökben. Ez a típus képviseli a legnagyobb részét az eladott kajakoknak. A szabadidős kajakoknak nagyobb a beülő részük a könnyebb be-, illetve kiszállás elősegítése céljából, emiatt szélesebbek is, általában 69 és 91 cm szélesség közöttiek. Szélességük miatt kevésbé borulékonyak, azaz stabilabbak is a vízen. Általában kevesebb, mint 3,7 méter hosszúak és csak kisebb tárolókapacitással rendelkeznek. Mivel alapanyagaik ezen kajaktípusoknak többnyire olcsóbbak, ezért áruk is kedvezőbb a többi típushoz viszonyítva. A legtöbb kajak-kenu szövetségnél ezt a típust használják bevezetőnek a többi kajakhoz. A tengeren azonban nem lehet vele jól közlekedni.

Tengeri kajak[szerkesztés]

Modern tengeri kajak Walesben

A tengeri kajakok kialakítása egy, kettő, vagy három főre tervezett kialakításúak lehetnek. A legtöbb esetbe a gyártók a manőverezhetőséget, a tárolókapacitást, a stabilitást, illetve a tengeri hullámokhoz való alkalmazkodóképességet veszik figyelembe. A tengeri kajakokon belül megkülönböztethetünk vászonborítású, ráülős, vagy szabadidős változatokat is.

A tengeri kajakok, bár eredetileg a hagyományos kajakokból eredeztethetők, ugyanakkor napjainkban már változatos alapanyagokból készülhetnek. A tengeri kajakokon elhelyezhetnek mozgatható, illetve rögzített kormánylapátot is. A modern kajakok már több rekesszel is rendelkeznek.

Ráülős kajak[szerkesztés]

Szörf[szerkesztés]

Vadvízi kajak[szerkesztés]

Versenykajak[szerkesztés]

  • hossza: K1: 520 cm, K2: 650 cm, K4: 1100 cm
  • szélessége: típustól függ
  • súlya: K1: maraton: 8 kg, síkvízi: 12 kg; K2: maraton: 12 kg, síkvízi: 18 kg; K4: maraton: 30 kg, síkvízi: 30 kg

Versenykajak fajtái: MK1, MK2, MK4, K1, K2, K4 és PK.

Különlegességek és hibridek[szerkesztés]

Piaca[szerkesztés]

Manapság majdnem minden kajak kereskedelmi forgalomban készül, mintsem saját használója építené. Közülük közel minden harmadik ráülős, vagyis van benne egy evezősdeszka üléssel felszerelve. Piaci méretét tekintve a legnagyobb volumene Észak-Amerikában van ennek a hajótípusnak, Európa a második legnagyobb piaccal rendelkezik, míg Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia és Óceánia tekintetében Dél-Korea, Ausztrália a két legnagyobb felvevővje a kajakoknak, mögöttük pedig szintén jelentős piaccal bír még: Indonézia, Hongkong, Tajvan, Thaiföld és Szingapúr is. Európában a két legnagyobb piacot Franciaország és Németország képviseli. A 2017 és 2021 közti időszakra globális átlagban 3,5 százalékos bővülésre számítanak a kajakok értékesítéseit tekintve a szakértők.[8]

Hatása a szervezetre[szerkesztés]

Spriccdekkel ellátott versenykajak, kétszemélyes beülővel

A kajakozás, mint minden sport több szempontból is jó hatással van az emberi szervezetre. Elsődlegesen javítja az állóképességet, az erőnlétet, fokozza a koncentrációképességet, javítja az ember közérzetét. A szabadtéri sportolás során a napsugárzás hatására a szervezet elkezdi a D-vitamint termelni. A rendszeresen végzett kajakozás a megfelelő étrend mellett elősegítheti a testsúly csökkenését. A kajakozás hozzájárul a szív és érrendszer betegségeinek megelőzéséhez, mivel az intenzív testmozgás hatására csökken a rossz koleszterin szintje a vérben. Kajakozás közben -akárcsak más testmozgások során- dopamin, endorfinok, illetve szerotonin szabadul fel, melyek hatására jó közérzet alakul ki a szervezetben. A kajakozás segíthet a stressz szintjének csökkentésében is.

Evezés során a vállizmok (a deltaizom, a nagy görgetegizom, a lapocka alatti izom és a rotátorköpeny többi izmai), a kar izmai (a kétfejű karizom, a háromfejű karizom), a hátizmok (a széles hátizom, a nagy rombuszizom, a kis rombuszizom és a lapockaemelő izom), a mellizmok (a nagy mellizom, a kis mellizom) a hasizmok , de még a láb és a törzs izmai is részt vesznek a munkában. Ezen kívül az evezőlapát használata közben a csukló és az alkar izmai is dolgoznak.[9][10][11]

Előnyei és hátrányai[szerkesztés]

A kajak előnye, hogy viszonylag kis súlyú, így szállítása könnyebben megoldható. Mivel nem merül a hajótest mélyre a vízben, ezért a legtöbb helyen lehet használni a kajakokat (első sorban a kijelölt túraútvonalakon belül). Amennyiben a hajó dekkjét, azaz fedélzetét spriccdekkel, azaz spricóval, permetvédővel is ellátják, úgy a hajótest belseje és az ott elhelyezett csomagok nem áznak át esős idő esetén. A modern, műanyag hajótestekbe napjainkban több vízhatlanul zárható rekeszt is beépítenek a gyártók részben a tárolókapacitás növelése, de legfőképpen a hajótest stabilitása és úszóképességének fenntartása miatt. Az áramvonalas kivitelezésnek köszönhetően a kajakok többynire jól viselik a szeles időt és a hullámzást. Ennek ellenére viharos időben tilos kajakozni.[12] Hátránya lehet hosszú távon a statikus üléspóz, amely izommerevséget és fáradtságot okozhat. Nagyobb mennyiségű csomag szállítása jelentősen befolyásolhatja a hajó által végezhető manővereket és az elérhető sebesség mértékét lecsökkentheti.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jacobson, Steven A. (2012). Yup'ik Eskimo Dictionary, 2nd edition. Alaska Native Language Center.
  2. Cite web hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Cite web hiba: az archiveurl és az archivedate csak együtt használható!. voelkerkundemuseum-muenchen.de, 2008. március 12. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  3. D.C. Hutchinson, "The Complete Book of Sea Kayaking", 5th ed., Falcon Guides, Connecticut.
  4. Kajakozás technikájának oktatása. Folláth Vivien testnevelő tanár szak, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés- és Sporttudományi Intézet. [2018. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)
  5. Car-Topping and Strapping Down a Kayak”, Kayak Roof Racks, 2016. május 14. (en-US nyelvű) 
  6. How to Store a Kayak”, wikiHow (en nyelvű) 
  7. Alapvető ismeretek kezdő vízitúrázóknak. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  8. Global Canoeing and Kayaking Equipment Market 2017-2021. researchandmarkets.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  9. Health Benefits of Kayaking. kayakhelp.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  10. The Top 10 Benefits of Kayaking. theadventurejunkies.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  11. What are the Benefits of Kayaking. sportsrec.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  12. Alapvető hajókezelési szabályok. magyar-vizitura.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  13. Alapvető ismeretek kezdő vízitúrázóknak. mtsz.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kayak című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Kayak
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajak témájú médiaállományokat.
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap