Rómaifürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rómaifürdő
a műemlék Bibic I. csónakház a Római-part rómaifürdői szakaszán
a műemlék Bibic I. csónakház a Római-part rómaifürdői szakaszán
Közigazgatás
Település Budapest III. kerülete
Kerület Budapest III. kerülete
Népesség
Teljes népesség 12 681 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rómaifürdő (Budapest)
Rómaifürdő
Rómaifürdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 19° 03′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 19° 03′ 24″

Rómaifürdő Budapest egyik városrésze a III. kerületben. A városrész Duna-menti része egyben a Római-part nevű üdülőövezet egy szakasza is.

Fekvése[szerkesztés]

Határai 2012-ig: Czetz János köz a Szentendrei úttól - Attila utca - Kalászi utca - Duna folyam - a MÁV esztergomi vonala - Szentendrei út a Czetz János közig.

2012 december 12-én határait úgy módosították, hogy az Aquincum római városhoz tartozó összes régészeti és műemlék terület Aquincum városrészhez kerüljön. Aztóta a kerületrész határai a következők: Czetz János köz - Attila utca - Kalászi utca a Duna folyamig - Duna folyam a vasútvonalig - vasútvonal-Péter utca meghosszabbítása a vasútvonaltól - 23152/45 hrsz.-ú ingatlan északkeleti telekhatára - 23215 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára - Szentendrei út.

Története[szerkesztés]

A terület már a római korban ismert vízadó térség volt. Mai neve arra emlékeztet, hogy a rómaiak már a II. században fürdőházat építettek itt a Duna partján és innen látták el vízzel Aquincumot.

A források környékét szent helyként tisztelték és megtalálták a régészek a fürdő területén a szentély alapfalait is. A legutóbbi ásatások eredményeként előkerültek a forrásfoglalások nyomai, építmény részletei. Régészeti feldolgozásuk folyamatban van.

Mátyás király korában a területen levő tó partján kórház létesítéséről tudunk.

A víz a 15. században lőpormalmokat hajtott. A környék neve is Lőpormalomdűlő volt 1873-tól. A fürdőélet a 20. század elején alakult ki itt.

A Fővárosi Közgyűlés 2012 december 12-én határait úgy rajzolta újra, hogy az Aquincum római városhoz tartozó összes régészeti és műemlék terület Aquincum városrészhez kerüljön.[2][3]

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  3. a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.
  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7