Csúcs-hegy (Budapest)
| Csúcs-hegy | |
 | |
| A Csúcs-hegy a János-hegyről nézve | |
| Magasság | 452 m |
| Hely | Budapest |
| Hegység | Budai-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Csúcs-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 20″, k. h. 18° 58′ 57″47.572222°N 18.982500°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 20″, k. h. 18° 58′ 57″47.572222°N 18.982500°E | |
Csúcs-hegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csúcs-hegy témájú médiaállományokat. | |
A Csúcs-hegy a Budai-hegységben, a Hármashatár-hegyhez észak-északnyugatról csatlakozó 452 m magas hegy.
Budapest II. és III. kerületének határán emelkedik, a hegy fő tömbje a III. kerülethez tartozik, a kerülethatár a délnyugati lejtőn húzódik végig. Északkeleti lejtőjén fekszik Csúcshegy városrész, amely részben illegálisan felhúzott épületekkel épült be. A hegy felső része a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.[1] Déli lankáira a II. kerülethez tartozó Gercse városrész hétvégi telkei kapaszkodnak fel.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jellegzetes, magányosan emelkedő, majdnem pontosan északnyugat-délkeleti irányban elnyúló, hosszúkás alakú hegy. Délkeleti és északnyugati végei lankásabbak, az előbbi irányból a Virágos-nyereg választja el a Vihar-hegytől, míg az utóbbi irányban a Csúcs-hegyi-nyereg határolja a Hármashatár-hegyi hegylánc tömbjéhez tartozó további hegyektől (nyugat felé haladva, sorrendben: Tök-hegy, Kálvária-hegy, Szarvas-hegy, Felső-patak-hegy, Les-hegy). Északkeleti lejtője először meredeken, majd a Menedékház utca szintjét elérve lankásabban szakad le a Solymári-völgy irányában; hasonlóan meredek lejtővel tekint délnyugati irányba a Pesthidegkúti-medence felé. A közel egy kilométeres hosszban elnyúló, lapos hegytetőn három kisebb csúcs található.
Fő tömege triász mészkőből épül fel, míg lankás lejtői alapanyaga a kiscelli agyag.[1]
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Környezetében – Aquincum közelsége miatt – két római villa és egy őrtorony maradványait is feltárták, de késő bronzkori és honfoglalás kori leletek is előkerültek.
A középkorban Hegyes-hegy, illetve Csúcsos-hegy néven ismerték; első írásos említése egy 1212-es határjárás adataiból származik Mons Hyges formában. A 18. században egyes térképeken Gercse-hegy (Mons Gercse) néven említik, a délnyugati lejtőjén fekvő Gercse falu miatt.
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 20. században kedvelt kirándulóterület és északi lejtőjén 1925-1926-ban a Budapesti Turista Egyesület turistaházat is épített, aminek eredeti, 30-40 fős befogadóképességét később, az 1930-as években több mint 50 fősre emelték. A rendszerváltás után, 1992-ben a Csúcs-hegyi turistaház megszűnt, emlékét emléktábla, illetve a Menedékház utca elnevezése őrzi.[1]
A Csúcs-hegy oldalában vezet a 14-es számú Országos Kéktúra szakasz,[2] ezen felül több más jelzett turistaút is érinti a hegyet.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "Felfedező út 10 - Csúcs-hegy" (magyar nyelven). Budapest III. kerülete. 2010. 2012. december 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 24.
- ↑ "Országos Kéktúra" (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség. 2016. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 12.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 225–226. oldal ISBN 963 253 300 3
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
|  | |
