Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz2,5 m
Mélység0 m
Magasság1,6 m
Függőleges kiterjedés1,6 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4763-23
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang témájú médiaállományokat.

A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang Budapest III. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A budai termálkarszt keleti részén, a Mátyás-hegy délkeleti, felhagyott, kétszintes kőfejtőjének a felső szintjén, a bányaudvar nyugati, bal oldalán van a természetes jellegű, de mesterségesen megnyílt, vízszintes tengelyirányú bejárata. A Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang közelében található. A bejárat megközelítéséhez ajánlott kötélbiztosítást használni. A könnyen járható, lezáratlan barlang barlangjáró alapfelszerelés nélkül, engedéllyel látogatható.

A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang nevet először a 2005-ben szerkesztett barlangtérképen lehetett olvasni. Előfordul az irodalmában 16-os barlang (Acheron 1993), 16.sz. barlang (Juhász, Takácsné 1992), 16.sz.barlang (Kárpát 1992), Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Keleti-kőfejtő 16-17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Kupi-lyuk (Acheron 1993) és Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 16. sz. barlangja (Kárpát 1992) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi jelentésben az van írva, hogy a szakosztály tagjainak az volt a fő terve, hogy minél jobban megközelítsék a közeli Mátyás-hegyi-barlangot, ezért a tagok elkezdték átvizsgálni a kőfejtőtől nyugatra lévő területet és a Keleti-kőfejtő 14. sz. barlangtól délre, közel a kőfejtő pereméhez egy friss beszakadást találtak. 20–30 kilogrammos kövekből álló omladékban haladtak lefelé a bontásakor. Egy keskeny nyílásra bukkantak körülbelül másfél méter mélyen, az omladékban. Néhány kőnek az elmozdítása után egy omladéklejtő tetejére jutottak. A járat egy meredek lejtővel tovább haladt. A következő alkalommal négy méter mélyre jutottak a járat tágításával. Folytatták a kitöltő omladéknak a felszínre hordását, mert nem volt továbbvezető út. A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangban abbahagyták a munkát, mert a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlangnak a járata a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangnak az irányába haladt.

A barlang valószínűleg folytatódik az ellenkező irányba, nyugatra, de csak a bejárati rész ácsolása után lehetett volna a barlangban folytatni a bontást. A 16-os sorszámot kapta a barlang. A munkát nem tudták folytatni, mert a barlangbejárat beomlott őszre. A jelentéshez mellékelve lett két fénykép, amelyeken a feltárás alatt lévő barlang van bemutatva. Az 1992. évi Karszt és Barlangban az olvasható, hogy a délkeleti kőfejtő egyik berogyásának a bontásával egy kis, 10 méter mély barlangot fedezett fel a szakosztály, amelynek a neve 16.sz. barlang. Az 1993. évi, szakosztályi jelentés szerint a 16-os barlang beomlott és nyolc méter hosszú. A jelentésbe bekerült egy helyszínrajz a kőfejtő barlangjainak az elhelyezkedésével, amelyen ez a barlang is jelölve van. Az felső bányaszinten, a bányaszint nyugati, bal oldalán van feltüntetve a helye.

Az 1995. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül a Pálvölgy környékén a kőbányászat intenzív lett és emiatt tárták fel a délkeleti kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Körülbelül 250 méter a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja a neve. A kőbánya északnyugati peremén, a bányatalp felett 25 méterre vannak. Kutatás alatt álló, egymással nem összefüggő barlangindikációk. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak a helyszínrajza és a kőfejtő barlangjainak a helyszínrajza, amelyeken jelölve van a barlang helye. 2005. március 20-án Kovács Richárd, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagja szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és egy keresztmetszetet a saját felmérése alapján. A barlangtérkép-lap szerint a hossza 2,5 méter és a magassága 1,6 méter.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]