Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz2,5 m
Mélység0 m
Magasság1,6 m
Függőleges kiterjedés1,6 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám 4763-23
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang témájú médiaállományokat.

A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang Budapest III. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A budai termálkarszt keleti részén, a Mátyás-hegy délkeleti, felhagyott, kétszintes kőfejtőjének a felső szintjén, a bányaudvar nyugati, bal oldalán van a természetes jellegű, de mesterségesen megnyílt, vízszintes tengelyirányú bejárata. A Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang közelében található. A bejárat megközelítéséhez ajánlott kötélbiztosítást használni. A könnyen járható, lezáratlan barlang barlangjáró alapfelszerelés nélkül, engedéllyel látogatható.

A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang nevet először a 2005-ben szerkesztett barlangtérképen lehetett olvasni. Előfordul irodalmában 16-os barlang (Acheron 1993), 16.sz. barlang (Juhász, Takácsné 1992), 16.sz.barlang (Kárpát 1992), Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Keleti-kőfejtő 16-17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Kupi-lyuk (Acheron 1993) és Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 16. sz. barlangja (Kárpát 1992) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi jelentésben az van írva, hogy a szakosztály tagjainak az volt a fő terve, hogy minél jobban megközelítsék a közeli Mátyás-hegyi-barlangot, ezért a tagok elkezdték átvizsgálni a kőfejtőtől nyugatra lévő területet és a Keleti-kőfejtő 14. sz. barlangtól délre, közel a kőfejtő pereméhez egy friss beszakadást találtak. 20–30 kilogrammos kövekből álló omladékban haladtak lefelé bontásakor. Egy keskeny nyílásra bukkantak körülbelül másfél méter mélyen az omladékban. Néhány kő elmozdítása után egy omladéklejtő tetejére jutottak. A járat egy meredek lejtővel tovább haladt. A következő alkalommal négy méter mélyre jutottak a járat tágításával. Folytatták a kitöltő omladék felszínre hordását, mert nem volt továbbvezető út. A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangban abbahagyták a munkát, mert a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang járata a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang irányába haladt.

A barlang valószínűleg folytatódik az ellenkező irányba, nyugatra, de csak a bejárati rész ácsolása után lehetett volna a barlangban folytatni a bontást. A 16-os sorszámot kapta a barlang. A munkát nem tudták folytatni, mert a barlangbejárat beomlott őszre. A jelentéshez mellékelve lett két fénykép, amelyeken a feltárás alatt lévő barlang van bemutatva. Az 1992. évi Karszt és Barlangban az olvasható, hogy a délkeleti kőfejtő egyik berogyásának bontásával egy kis, 10 méter mély barlangot fedezett fel a szakosztály, amelynek neve 16.sz. barlang. Az 1993. évi szakosztályi jelentés szerint a 16-os barlang beomlott és nyolc méter hosszú. A jelentésbe bekerült egy helyszínrajz a kőfejtő barlangjainak elhelyezkedésével, amelyen ez a barlang is jelölve van. A felső bányaszinten, a bányaszint nyugati, bal oldalán van feltüntetve a helye.

Az 1995. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül a Pálvölgy környékén a kőbányászat intenzív lett és emiatt tárták fel a délkeleti kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Körülbelül 250 méter a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja a neve. A kőbánya északnyugati peremén, a bányatalp felett 25 méterre vannak. Kutatás alatt álló, egymással nem összefüggő barlangindikációk. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza és a kőfejtő barlangjainak helyszínrajza, amelyeken jelölve van a barlang helye. 2005. március 20-án Kovács Richárd, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagja szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és egy keresztmetszetet saját felmérés alapján. A barlangtérkép-lap szerint hossza 2,5 méter és magassága 1,6 méter.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]