Árpád kilátói-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árpád kilátói-zsomboly
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz4,5 m
Mélység3,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés3,5 m
Tengerszint feletti magasság380 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám 4762-27
Elhelyezkedése
Árpád kilátói-zsomboly (Magyarország)
Árpád kilátói-zsomboly
Árpád kilátói-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 18° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 18° 59′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád kilátói-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Árpád kilátói-zsomboly a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Látó-hegy tetejének a délkeleti oldalán, az Árpád-kilátótól körülbelül 100 méterre, északnyugatra, a lankás hegytetőn, erdőben nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjának a közelében van a bejárata. A bejárata természetes, függőleges tengelyirányú, kör alakú és 1,8 méter széles. Felső eocén mészkőben jött létre korrózió és karsztvízszint alatti oldódás hatására. A kialakulásában a tektonikának is szerepe volt. A Szépvölgyi Mészkő Formáció felső, repedezett, töredezett, epikarsztos zónájában keletkezett.

Gyakorlatilag egyetlen, kör szelvényű, függőleges aknából áll. Az aknából egy körülbelül egy méter átmérőjű gömbfülke ágazik ki csak. A gömbfülkében figyelhető meg egy jellegtelen, fakó színű, borsóköves kéreg. A részletesen felmért barlang hossza 4,5 méter, a mélysége 3,5 méter, a függőleges kiterjedése 3,5 méter és a vízszintes kiterjedése 4,5 méter. Az alján általában sok a kommunális hulladék. A barlangjáró alapfelszereléssel és könnyű mászással bejárható barlang megtekintéséhez engedély szükséges.

Előfordul az irodalmában Árpád-kilátói-zsomboly (Fleck, Vid 1982), Árpádkilátói-zsomboly (Bertalan 1976), Látóhegyi forráskürtő (Bertalan 1976), Miklós-kürtő (Kraus 1983), ezt a nevet a felfedező Oláh Miklós nevéről kapta, Miklós kürtő (Thuróczy 1964) és Miklóskürtő (Csók 1959) néven is. Az Árpád kilátói-zsomboly név először 1995-ben jelent meg az irodalmában (Leél-Őssy 1995).

Kutatástörténet[szerkesztés]

1958. április 20-án fedezte fel Oláh Miklós. A megtalálásakor két méter mély, felül 1–1,2 méter, alul 2 méter átmérőjű volt és 4,5 méter mélységig tárták fel a Városterv Barlangkutató Csoportjának a barlangkutatói. 1959-ben a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának a tagjai kutatták és kitisztították. Ekkor robbantással is mélyítették. 1962-ben a csoport szintén bontotta és filmfelvétel készült a munka egy részéről. Az 1964-ben kiadott, „Az országos kék-túra útvonala mentén” című könyvben le van röviden írva. A leírás szerint körülbelül négy méter mély. 1969-ben Kiss Attila, Kovács József és Kraus Sándor bontotta ki a feltöltődött üreget és ekkor 4,3 méter mélységig jutottak, ahol réteglapok határolták az alját, de egy agyaggal teljesen kitöltött cső vezetett lefelé.

Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, több információ között azt lehet olvasni, hogy a Látó-hegy csúcsától 140 méterre, délkeletre, az Árpád-kilátótól körülbelül 80 méterre, északnyugatra található, a bejárata egy átlagosan két méter keresztmetszetű, kútszerű akna, a hossza két méter, az eltömődött barlang körülbelül négy méter mélységig volt kibontva és azt feltételezte, hogy egy hévízkürtő, valamint hivatkozik egy, a barlangot említő kéziratra.

1980. február 9-én fel lett mérve körülbelül négy méter mélységig. 1981 őszén megtalálták az Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai egy terepbejáráskor és addig ismeretlen barlangnak hitték. Három méter mélynek lett leírva. 1982-ben az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Sportkör Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982-ben a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület megint kitakarította és kibontotta hat méter mélységig, ahol a szálkő összeszűkült. A sportegyesület 1982. évi jelentésében az olvasható, hogy az 1981. évi megtalálás előtt sok évvel, általuk ismeretlen kutatók már bontották. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban megjelent, Kraus Sándor által írt zárójelentés szerint az 1960-as évek elején bontották ki a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának a tagjai és később többször ki lett tisztítva, de azóta újra feltöltődött szeméttel.

Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang két névváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve. Az 1995. évi Földtani Közlönyben megjelent, Leél-Őssy Szabolcs által írt tanulmányban le van írva a barlang és egy helyszínrajzon van a helye bejelölve. A leírás szerint a függőleges, két méter átmérőjű és négy-öt méter mély kürtő Szépvölgyi Mészkőben jött létre, valamint az alján agyagkitöltés van. 2004. augusztus 30-án Gazda Attila készítette el a barlang nyilvántartólapját.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • A Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának 1959 előtti, 1960. és 1961. évi naplói.

További információk[szerkesztés]