Árpád kilátói-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árpád kilátói-zsomboly
Az Árpád kilátói-zsomboly bejárata
Az Árpád kilátói-zsomboly bejárata
Hossz4,5 m
Mélység3,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés3,5 m
Tengerszint feletti magasság380 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám 4762-27
Elhelyezkedése
Árpád kilátói-zsomboly (Magyarország)
Árpád kilátói-zsomboly
Árpád kilátói-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 18° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 18° 59′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád kilátói-zsomboly témájú médiaállományokat.

Az Árpád kilátói-zsomboly a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található egyik barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Látó-hegy tetejének DK-i oldalán, az Árpád-kilátótól kb. 100 m-re ÉNy-ra, lankás hegytetőn és erdőben nyílik. Az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjának közelében van a bejárata. Bejárata természetes jellegű, függőleges tengelyirányú, kör alakú és 1,8 m széles. Felső eocén mészkőben jött létre korrózió és karsztvízszint alatti oldódás hatására. Kialakulásában a tektonikának is szerepe volt. A Szépvölgyi Mészkő Formáció felső, repedezett, töredezett, epikarsztos zónájában keletkezett.

Gyakorlatilag egyetlen kör szelvényű függőleges aknából áll. Az aknából kb. 1 m átmérőjű gömbfülke ágazik ki csak. A gömbfülkében figyelhető meg egy jellegtelen, fakó színű, borsóköves kéreg. A részletesen felmért barlang hossza 4,5 m, mélysége 3,5 m, függőleges kiterjedése 3,5 m és vízszintes kiterjedése 4,5 m. Alján általában sok a kommunális hulladék. A barlangjáró alapfelszereléssel és könnyű mászással bejárható barlang megtekintéséhez engedély szükséges.

Előfordul irodalmában Árpád-kilátói-zsomboly (Fleck, Vid 1982), Árpádkilátói-zsomboly (Bertalan 1976), Látóhegyi forráskürtő (Bertalan 1976), Miklós-kürtő (Kraus 1983), ezt a nevet a felfedező Oláh Miklós nevéről kapta, Miklós kürtő (Thuróczy 1964) és Miklóskürtő (Csók 1959) neveken is. 1995-ben volt először Árpád kilátói-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában (Leél-Őssy 1995).

Kutatástörténet[szerkesztés]

1958. április 20-án fedezte fel Oláh Miklós. Megtalálásakor 2 m mély, felül 1–1,2 m, alul 2 m átmérőjű volt és 4,5 m mélységig tárták fel a Városterv Barlangkutató Csoportjának barlangkutatói. 1959-ben a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának tagjai kutatták és kitisztították. Ekkor robbantással is mélyítették. 1962-ben a csoport szintén bontotta és filmfelvétel készült a munka egy részéről. Az 1964-ben kiadott Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben le van röviden írva. A leírás szerint kb. 4 m mély. 1969-ben Kiss Attila, Kovács József és Kraus Sándor bontották ki a feltöltődött üreget és ekkor 4,3 m mélységig jutottak, ahol réteglapok határolták alját, de egy agyaggal teljesen kitöltött cső vezetett lefelé.

1971-ben a Kinizsi Barlangkutató Csoport bár 1971-re nem szerzett kutatási engedélyt a Látó-hegyen lévő Miklós kürtő kutatásához, mégis munkát végzett benne, amelynek főleg az volt a célja, hogy egy későbbi nagyobb kutatáshoz megkönnyítse a munkát. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában azt lehet olvasni, hogy az Árpádkilátói-zsomboly másik neve Látóhegyi forráskürtő és a Budai-hegyekben, a Látó-hegyen, másik nevén Gugger-hegyen, Budapest II. kerületében található. A Látó-hegy csúcsától 140 m-re DK-re, az Árpád-kilátótól kb. 80 m-re, ÉNy-ra található a bejárata. Bejárata átlagosan 2 m keresztmetszetű kútszerű akna. Hossza 2 m és az eltömődött barlang kb. 4 m mélységig volt kibontva. Valószínűleg hévízkürtő, amely törmelékkel van kitöltve. A kézirat barlangra vonatkozó része egy kézirat alapján lett írva.

1980. február 9-én fel lett mérve kb. 4 m mélységig. 1981 őszén megtalálták az Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai egy terepbejáráskor és addig ismeretlen barlangnak hitték. 3 m mélynek lett leírva. 1982-ben az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Sportkör Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982-ben a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület megint kitakarította és kibontotta 6 m mélységig, ahol a szálkő összeszűkült.

A sportegyesület 1982. évi jelentésében az olvasható, hogy sok évvel az 1981. évi megtalálás előtt általuk ismeretlen kutatók már bontották. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban megjelent Kraus Sándor által írt zárójelentés szerint az 1960-as évek elején bontották ki a Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának tagjai és később többször ki lett tisztítva, de azóta újra feltöltődött szeméttel. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang Árpád-kilátói-zsomboly néven Látóhegyi forráskürtő névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1987. évi MKBT központi kutatótábor tájékoztatójában van egy ábra, amelyen megfigyelhető, hogy a budai barlangok közül néhány, pl. az Árpád kilátói-zsomboly mekkora tszf. magasságban helyezkedik el, illetve ezeknek a barlangoknak mekkora a függőleges kiterjedése. Az 1995. évi Földtani Közlönyben megjelent Leél-Őssy Szabolcs által írt tanulmányban le van írva a barlang és helyszínrajzon van a helye jelölve. A leírás szerint a függőleges, 2 m átmérőjű és 4–5 m mély kürtő Szépvölgyi Mészkőben jött létre, valamint alján agyagkitöltés van. 2004. augusztus 30-án Gazda Attila készítette el a barlang nyilvántartólapját.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • A Városterv Építők Sportköre Barlangkutató Csoportjának 1959 előtti, 1960. és 1961. évi naplói.

További információk[szerkesztés]