József-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
József-hegy
Hely  Magyarország, Budapest
Hegység Budai-hegység
Legmagasabb pont 234
Elhelyezkedése
József-hegy (Budai-hegység)
József-hegy
József-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 00′
József-hegy (Budapest)
József-hegy
József-hegy
Pozíció Budapest térképén

A József-hegy, más néven Szemlő-hegy egy viszonylag alacsony, 234 méter magasságig emelkedő hegy a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében. A Hármashatár-hegy tömbjének egyik legdélebbi és egyben legkeletibb fekvésű csúcsa, amelyet a legmagasabb pontjának egészen szűk környezetét leszámítva – ott kilátó létesült – teljesen körbeépített a magyar főváros lakossága.

Leírása[szerkesztés]

A hegy eredeti felszíne eocén kori briozoás márga és oligocén kori budai márga; legmagasabb pontja, ahova a József-hegyi kilátó is épült, egy pleisztocén kori, sekély édesvízi mészkőtakarón emelkedik, alapja az a triász kori dolomit, amely innét nem messze, a Szépvölgyi úttól keletre megnyitott kőbányában feltárva is megtekinthető.

A hegy nyugat-keleti irányban kissé megnyúlt, északi lejtőin a Zöldmál városrész utcái húzódnak, kelet felé meredeken lejt a Duna felé; déli irányban egészen enyhe lejtővel vált át a Rózsa-dombra, nyugat felől pedig a Ferenc-hegy a legközelebbi szomszédja, amitől a Pusztaszeri út mentén húzódó tágas nyereg különíti el.

Délies fekvésű lejtőin, a környező magaslatokhoz hasonlóan villákat magukban foglaló, nagy alapterületű, nem ritkán luxus kategóriás ingatlanok helyezkednek el. Északi lejtőjén alakult ki, jól karsztosodó mészkőben a Szemlő-hegyi-barlang.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Szemlő-hegy nevet 1847-ben, a budai dűlők keresztelésének idején kapta, arra hivatkozva, hogy Buda várának 1686-os visszavételekor ez a magaslat volt az ostromló sereg északi részének fő őr- és szemlélőhelye.