József-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
József-hegy
A József-hegyi-barlang épülete
A József-hegyi-barlang épülete

Magasság234 m
Hely  Magyarország, Budapest
Hegység Budai-hegység
Legmagasabb pont 234
Elhelyezkedése
József-hegy (Budai-hegység)
József-hegy
József-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 19° 00′
József-hegy (Budapest)
József-hegy
József-hegy
Pozíció Budapest térképén

A József-hegy, más néven Szemlő-hegy egy viszonylag alacsony, 234 méter magas hegy a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében. A Hármashatár-hegy tömbjének délkeleti kiemelkedése. Tetején kilátó van. A hegy környezete az utóbbi évtizedekben teljesen beépült.

Leírása[szerkesztés]

A hegy eredeti felszíne eocén kori briozoás márga és oligocén kori budai márga. Legmagasabb pontja, ahova a József-hegyi kilátó is épült, egy pleisztocén kori, sekély édesvízi mészkőtakarón emelkedik, alapja azonban triász kori dolomit, amely nem messze, a Szépvölgyi úttól keletre megnyitott kőbányában feltárva is megtekinthető.

A hegy nyugat-keleti irányban kissé megnyúlt, északi lejtőin Zöldmál-városrész utcái húzódnak, keleti irányba meredeken lejt a Duna felé; déli irányban egészen enyhe lejtővel vált át a Rózsadombra, nyugat felől pedig a Ferenc-hegy a legközelebbi szomszédja, amitől a Pusztaszeri út mentén húzódó tágas nyereg különíti el.

Délies fekvésű lejtőin, a környező magaslatokhoz hasonlóan villákat magukban foglaló, nagy alapterületű, nem ritkán luxus kategóriás ingatlanok helyezkednek el. Északi lejtőjén van bejárata a jól karsztosodó mészkőben keletkezett Szemlő-hegyi-barlangnak.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredetileg a "Josephberg" (József-hegy) név alatt ismerték. A Szemlő-hegy nevet 1847. július 17 a budai dűlők keresztelésének idején kapta Döbrentey Gábor kezdeményezésére, arra hivatkozva, hogy Buda várának 1686-os visszavételekor ez a magaslat volt az ostromló sereg északi részének fő őr- és szemlélőhelye. Később Haynau rendelettel visszaállította a német elnevezéseket, de az osztrák járom elmúltával újra a magyar neve jött közhasználatba.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)1934-03-17 / 1160. szám

Információ[szerkesztés]