János-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
János-hegy
A János-hegy északról, a Kis-Hárs-hegy felől
A János-hegy északról, a Kis-Hárs-hegy felől
Magasság527 m
Hely  Magyarország, Budapest
Hegység Budai-hegység
Elhelyezkedése
János-hegy (Budai-hegység)
János-hegy
János-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 18° 57′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 18° 57′ 33″
János-hegy (Budapest)
János-hegy
János-hegy
Pozíció Budapest térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz János-hegy témájú médiaállományokat.

A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb csúcsa (a Nagy-Kopasz, a Kutya-hegy és a Nagy-Szénás után), egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye. Az 527 méter magasan épült kilátóról szép körpanoráma nyílik.

Földrajz[szerkesztés]

A Normafától hosszas, keskeny fennsík indul északi irányba, ennek kiemelkedése a hegy. Alapkőzete a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.

A név eredete[szerkesztés]

Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel a tetejéről állítólag Pozsonyig el lehetett látni . A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült; az északnyugati vonulat neve ugyanakkor ma is Pozsonyi-hegy. A „János” nevet vagy a korábbi Szent János-szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

Közlekedés[szerkesztés]

A Gyermekvasút János-hegy állomása

A Gyermekvasút Jánoshegy-állomása a János-hegyet a Virágvölggyel összekötő sárga sáv jelzésű turistaút és a Gyermekvasút kereszteződésénél található, 800 méterre a Libegő Budakeszi-nyeregben lévő felső állomásától. Az állomás tengerszint feletti magassága 409 méter.

Turizmus[szerkesztés]

A János-hegy egy 1920 körüli felvételen
Az Erzsébet-kilátó a János-hegy tetején

A János-hegy a már 19. század közepétől Buda és Pest lakóinak kedvelt kirándulóhelye volt. Legismertebb látogatója 1882-ben Erzsébet királyné volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték 19081910 között a hegyet koronázó Erzsébet-kilátót, amit 1910. szeptember 8-án avatott fel Budapest akkori polgármestere, Bárczy István. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete.

A kilátó megépítésének ötletét 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, amit azután Schulek Frigyes dolgozott át neoromán stílusban. A négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony 23,5 méter magas. Strobl Alajos Erzsébet királynéról mintázott szobra a kilátótorony előcsarnokában van felállítva, ahol a királynét ábrázoló szecessziós mozaikképeket is elhelyeztek, ezek Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor alkotásai; a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette.

Emléktábla őrzi a kezdeményezők és támogatók nevét is. Az épület tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. 2005-ben teljesen felújították a teljesen lepusztult és statikailag is elöregedett műemlék kilátótornyot.

A kilátóból jó időben (megfelelő széljárás mellett) néha a Magas-Tátra hófedte csúcsai is láthatóak. Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

Élővilág[szerkesztés]

A János-hegyen a Normafa-vonulathoz kötődően 160-180 éves bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdő maradt fent. A tölgyesekben egyebek mellett a Budai-hegység legkoraibb tavaszi virága, a téltemető virágzik. A terület az állatvilágot tekintve is a Normafához kapcsolódik.

További információk[szerkesztés]