Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom
| Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
| Egyházközség | Budapest Budai-Északi espereskerület |
| Püspök(ök) | Erdő Péter |
| Pap(ok) | Forgács Alajos (plébános) |
| Segédlelkész | Merva Péter, Vargha Zsolt |
| Építési adatok | |
| Építése | 1932–1933 |
| Stílus | modern építészet |
| Tervezője | Árkay Aladár |
| Felszentelés | 1933 pünkösdvasárnapja |
| Felszentelő | Serédi Jusztinián hercegprímás |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Hely | 1122 Budapest, Csaba u. 5. |
| Elhelyezkedése | |
 Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 22″, k. h. 19° 01′ 16″47.506000°N 19.021200°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 22″, k. h. 19° 01′ 16″47.506000°N 19.021200°E | |
 | |
| A Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom témájú médiaállományokat. | |
A Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom egy több elemből álló épületegyüttes a főváros XII. kerületében, a Városmajor keleti, Csaba utcai szélén. Részei a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként működő – 1923-ban épült – kistemplom, amiket egy-egy félkörívzáródásos vasbetonszerkezetű árkádsor köt össze. A több szakaszban épült épületegyüttes – az építészeti elemekhez társult más művészeti (ún. társművészeti-) alkotásokkal együtt – a 20. századi magyar egyházművészet kiemelkedő alkotása, méltán nyilvánították műemlékké. Városmajori templomként általában a nagytemplomot értik, és ez a szócikk is elsősorban ezzel foglalkozik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei szerint épült a plébániatemplom. Árkay Aladár 1927/1928-tól készítette a terveket,[1] 1932-es halála után fia fejezte be a tervezést. Az 1932. júniusi alapkőletételnél már jelentősen előrehaladt az építkezés. 1933. június 4-én (!) pedig a templomot Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás felszentelte. Az épület díszítéseinek egy része és külső kőburkolata ekkor még nem készült el. A harangtorony, valamint az azt és a kistemplomot összekötő árkádsor csak 1936-ban valósult meg, Bertalan elképzelései szerint. (A harangtornyot az alatta húzódó, beboltozott Ördög-árok elkerülése végett kellett távolabb építeni a templom fő tömbjétől).
A vasbeton szerkezetű háromhajós csarnoktemplom travertin kőburkolású, lapos tetejű modern épület. Főhomlokzata a Csaba utcára nyílik. Az egymásba metsződő, álló és fekvő hasábokból szimmetrikusan építkező templom alaprajza téglalapba rajzolható. A templomhajó két oldalán négy-négy mellékkápolna helyezkedik el. Az épület két hangsúlya – főhomlokzat és szentély – a hajó két végén található.
A főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalok domborművei Ohmann Béla[2] alkotásai. A kapu tömbjét egy-egy kisebb fekvőhasáb, a keresztelőkápolna és a Hősi halottak kápolnája fogja közre. A főbejárat szélfogójában balra a kórusfeljárat, jobbra pedig egy feszület, egyik oldalán Szűz Mária, másik oldalán Szent János evangélista szobra (Nagy Zoltánné alkotásai) látható.
A szentélyt toronyszerű állóhasáb hangsúlyozza, melyben öt magas ablaksáv található, eredetileg Árkayné Sztehlo Lili[3] alkotásai, amely a templom nevének megfelelően Jézust ábrázolja, és a templom felszentelésére már elkészült. A szentélyt két oldalt a sekrestye és a plébániahivatal tömbje fogja közre. A szentély másik meghatározó eleme a szentély oldalfalain elhelyezett, Aba-Novák Vilmos által készített, alumíniumlapokra festett hatalmas képegyüttese. Egyike Szent Istvánt az egyházalapítót, a másik a szent királyt mint országalapítót ábrázolja. Mindkettő 1938-ban készült. Az Árkayék által tervezett eredeti bútorzatból a szentély 1969-es átrendezése után csak a főpásztori karszék és két támlátlan ülőke maradt meg.
A főhajót a szentélytől diadalív választja el, amelyet kétoldalt Pátzay Pál[4] hat-hat apostolszobra díszít. A főhajó legfontosabb, friss modernséget sugalló díszei Aba-Novák Vilmosnak a szentély alumíniumpannóival egy időben, 1938-ban festett freskói, amelyek az alul bordás vasbetonfödém kazettamezőit tölti ki. A freskók a Teremtés hét napját, Jézust, Szűz Máriát, az evangélisták, próféták és angyalok sorát ábrázolják. A főhajó mennyezete alatt kétoldalt húzódó, ferde síkú falat liturgikus jelképek díszítik. Az oldalkápolnákat összekötő – keresztúti – folyosót mindkét oldalon szobrok zárják le. A bal oldalon Boldogfai Farkas Sándor[5] Lisieux-i Szent Teréz- és Ohmann Béla Páduai Szent Antal-szobra látható. A jobb oldalon Molnár C. Pál[6] által festett Szent Imre-oltár és Kopp Judit Szent Ritát ábrázoló faszobrát láthatjuk. A keresztút bronz domborműveit Götz János[7] készítette. A második világháború során elpusztult színes üvegablakok közül máig három rekonstrukcióját fejezték be. Az 1942-es(!) bombatámadás előtt a templomhajónak még két ablakát díszítették Árkayné Sztehlo Lili művei. Egykor itt állt a Mária-ablak és vele szemben a Kálvária.
Az épületegyüttes közvetlen környezetében három műalkotás látható. Az 1942-es szeptember 5-i bombatámadás emlékét örökíti meg a becsapódás helyén felállított Szűz Mária-szobor. amely Antal Károly[8] szobrászművész alkotása. Árkay Aladár építésznek állít emléket a fia, Bertalan által tervezett egyszerű oszlop és medence a kis és nagytemplom között. A nagytemplom előtti kis teret a Mindszenty-emlékoszlop díszíti, amely azt a helyet jelöli, ahonnan a világháború után az első engesztelő zarándoklatot indította a bíboros érsek.[9]
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A templom, 1933–34
A templom a szentély felől
Oldalhomlokzat
Árkádsor
Mária oltár, Feszty Masa műve
Pátzay Pál fából faragott Szent József-oltára
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20191026_flier_gergely_erdei_kapolna_kalotaszegi_stilusban_a_varosmajori_kistemplom_evtizedei
- ↑ "OHMANN BÉLA". 2010. február 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 23..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "ÁRKAYNÉ SZTEHLO LILI". 2011. február 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 23..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "PÁTZAY PÁL". 2008. október 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 23..
- ↑ "BOLDOGFAI FARKAS SÁNDOR". 2013. február 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 23..
- ↑ "MOLNÁR C.PÁL". 2008. május 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 23..
- ↑ GÖTZ JÁNOS[halott link]
- ↑ "ANTAL KÁROLY". 2009. március 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 23..
- ↑ A szöveg Ritoók Pál: Városmajori plébániatemplom története című tanulmány kivonata
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kriegs-Au Emil: A városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5. sz.
- Rimanóczy Gyula: Az új városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5. sz.
- P.Szűcs Julianna: A városmajori templom építéstörténete és kora. Ars Hungarica. 1977/1. sz.
- Városmajori Jézus-Szíve plébánia története a plébánia honlapján
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Városmajori Jézus Szíve-plébánia
- Magyarország a XX. században II.: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1997. 343-355. o.