Farkas-völgyi-víznyelőbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Farkas-völgyi-víznyelőbarlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz6 m
Mélység6 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés6 m
Tengerszint feletti magasságkb. 370 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4732-14
Elhelyezkedése
Farkas-völgyi-víznyelőbarlang (Magyarország)
Farkas-völgyi-víznyelőbarlang
Farkas-völgyi-víznyelőbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 18° 58′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 18″, k. h. 18° 58′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas-völgyi-víznyelőbarlang témájú médiaállományokat.

A Farkas-völgyi-víznyelőbarlang Budapest XII. kerületében, a Széchenyi-hegyet és Csillebércet elválasztó Farkas-völgyben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található barlang. Azért jelentős, mert Budapest és a Budai-hegység egyetlen víznyelőbarlangja.

Leírás[szerkesztés]

Völgytalpon, szálkőkibúvás nélküli erdőben, kb. 370 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el fakorláttal körülkerített, enyhén ovális alakú, természetes jellegű, függőleges tengelyirányú és 4 m széles bejárata. A Márton Áron tértől a Széchenyihegy vasútállomásig tartó zöld háromszög jelzésű turistaút mellett, táblával jelölt, rövid ösvényen megközelíthető helyen fekszik.

A részletesen felmért barlang 6 m hosszú, 6 m mély és 4 m vízszintes kiterjedésű. Az időszakosan aktív víznyelőbarlang dolomitban tektonikus hasadék mentén keletkezett és egyetlen kör szelvényű aknából áll. Létrejöttében folyóvízi erózió, kifagyásos aprózódás, omlás és korrózió játszottak szerepet.

A gépkocsival és jelzett turistaúton is könnyen megközelíthető barlang szabadon megtekinthető. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1998-ban cserkész sziklamászók tisztították meg. Az 1999. november 2-án írt barlang nyilvántartólap szerint a nyelő aljában nagy mennyiségű, kb. 2 m³ szemét volt. Feltáró kutatása csak a hulladék eltávolítása után lehetséges. Kutatása biztató lenne, mert viszonylag friss felszakadás. 1999. november 2-án Nyerges Attila és Takácsné Bolner Katalin készítették el alaprajz, valamint hosszmetszet barlangtérképét.

Források[szerkesztés]

  • Nyerges Attila: Farkas-völgyi-víznyelőbarlang nyilvántartólap. Kézirat, 1999. november 2. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk[szerkesztés]