Kecske-hegyi-hasadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kecske-hegyi-hasadék
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz3,1 m
Mélység0 m
Magasság3 m
Függőleges kiterjedés3 m
Tengerszint feletti magasság370 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Barlangkataszteri szám 4762-10

A Kecske-hegyi-hasadék a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Kecske-hegy csúcsától kb. 22 m-re, a csúcstól K–DK-re lévő nem működő kőbányában, a kőfejtő D–DNy-i részén, a kőbánya sziklafalának lábánál található törmeléklejtő tetején, a Lehelős-lyuktól nem messze balra nyílik. A védett barlang 3,1 m hosszú, 3 m magas és 3 m a függőleges kiterjedése. A lezáratlan, vízszintes üreg vége szűk és omladékkal van kitöltve. Bejárásához engedély szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

A Kecske-hegyen található négy barlang közül az egyik, a másik három a Lehelős-lyuk, az Oroszlán-barlang és az Oroszlán-szikla Északi-ürege.

Előfordul irodalmában Kecske-hegyi kőfejtő hasadék barlang (Krekács 1985) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1943. évi Barlangvilágból megtudható, hogy Bertalan Károly a Buda környéki barlangok rendszeres feldolgozásakor a Mátyás-hegy és a Kecske-hegy kőfejtőiben Albert Bélával 14 kis üreget átkutatott. A Leél-Őssy Sándor által írt és 1957-ben megjelent A Budai-hegység barlangjai című tanulmányában meg vannak említve az óbudai Kecske-hegy kőfejtőjének üregei és egy helyszínrajzon be van jelölve helyük. Az 1959-es Budapest természeti földrajza című könyvben is meg vannak említve a Kecske-hegy kőbányájának üregei. 1977-ben és 1978-ban Krekács Károlyék a bánya DNy-i részének alján lévő omladékot megbontották és két szűk, kis méretű hasadékot találtak.

Kraus Sándor az 1983-as kutatási zárójelentésében röviden írt egy barlangról, amelyet 1968. január 10-én tekintett meg először és amely a Kecske-hegy csúcsánál lévő kőbányában, a kőfejtő Ny-i falában volt. Cseppkőlefolyás volt látható a 2–3 m hosszan járható és ellenkező irányban is folytatódó tektonikus hasadék falán. A kézirat szerint alja később kőzettörmelékkel nagyon feltöltődött és a kőbányában van néhány bontásra érdemes hely. Kraus Sándor 2004. évi jelentéséből derül ki, hogy ez a barlang nem a Kecske-hegyi-hasadék, hanem a Lehelős-lyuk.

1985-ben Krekács Károlyék feltárták, Krekács Károly írta le és jelölte be a helyét egy helyszínrajzon. 1985. szeptember 10-én megrajzolta alaprajzi barlangtérképét, hosszmetszeti barlangtérkép-vázlatát, valamint a bejáratot és a kőfejtőt ábrázoló rajzot. A leírás és a barlangtérkép-vázlatok, valamint a helyszínrajzok bekerültek az 1985. évi Az Újpalota Sportegyesület Pannonia Speleoalpin Barlangkutató Csoport éves jelentése kéziratba. Akkor 2,5 m hosszú, 45 cm széles és 3 m magas volt. 1986. január 23-án Krekács Károly a barlangot bejelentette az OKTH Budapesti Felügyelőségének Kecske-hegyi kőfejtő hasadék barlang néven. A csoport a feltárását befejezte a barlang feletti omlásveszély és a reménytelennek tűnő továbbjutás miatt.

1987-ben Juhász Márton, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetnek munkatársa szerkesztette meg alaprajzi barlangtérképét és hosszmetszeti barlangtérképét egy keresztmetszettel. Az 1989. évi KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület Student Speleoalpin Group csoportbeszámolója szerint 1985-ben 3 m hosszú, 3 m magas, 45 cm széles, végein elszűkülő vízszintes járat. A csoportbeszámoló tartalmazza a barlang környékének helyszínrajzát is. 2006. szeptember 16-án Nyerges Attila készítette el fénykép-dokumentációját.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]