Kecske-hegyi-hasadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kecske-hegyi-hasadék
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz3,1 m
Mélység0 m
Magasság3 m
Függőleges kiterjedés3 m
Tengerszint feletti magasság370 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Barlangkataszteri szám 4762-10

A Kecske-hegyi-hasadék a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest II. kerületében található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Kecske-hegy csúcsától körülbelül 22 méterre, a csúcstól keletre, délkeletre lévő, nem működő kőbányában, a kőfejtő dél, délnyugati részén, a kőbánya sziklafalának a lábánál található törmeléklejtő tetején, a Lehelős-lyuktól nem messze, balra nyílik. A védett barlang 3,1 méter hosszú, három méter magas és három méter a függőleges kiterjedése. A lezáratlan, vízszintes üreg vége szűk és omladékkal van kitöltve. A bejárásához engedély szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

A Kecske-hegyen található négy barlang közül az egyik, a másik három a Lehelős-lyuk, az Oroszlán-barlang és az Oroszlán-szikla Északi-ürege.

Előfordul az irodalmában Kecske-hegyi kőfejtő hasadék barlang (Krekács 1985) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Leél-Őssy Sándornak az 1957-ben megjelent, „A Budai-hegység barlangjai” című tanulmányában meg vannak említve az óbudai Kecske-hegy kőfejtőjének üregei és egy helyszínrajzon be van jelölve a helyük. Az 1959-es „Budapest természeti földrajza” című könyvben is meg vannak említve a Kecske-hegy kőbányájának az üregei. 1977-ben és 1978-ban Krekács Károlyék a bánya délnyugati részének az alján lévő omladékot megbontották és két szűk, kis méretű hasadékot találtak. Kraus Sándor az 1983-as kutatási zárójelentésében röviden írt egy barlangról, amelyet 1968. január 10-én tekintett meg először és amely a Kecske-hegy csúcsánál lévő kőbányában, a kőfejtő nyugati falában volt. Cseppkőlefolyás volt látható a két–három méter hosszan járható és az ellenkező irányban is folytatódó, tektonikus hasadék falán. A kézirat szerint az alja később kőzettörmelékkel nagyon feltöltődött és a kőbányában van néhány bontásra érdemes hely. Kraus Sándornak a 2004. évi jelentéséből derül ki, hogy ez a barlang nem a Kecske-hegyi-hasadék, hanem a Lehelős-lyuk.

1985-ben Krekács Károlyék feltárták, Krekács Károly írta le és jelölte be a helyét egy helyszínrajzon. 1985. szeptember 10-én megrajzolta az alaprajzi barlangtérképét, a hosszmetszeti barlangtérkép-vázlatát, valamint a bejáratot és a kőfejtőt ábrázoló rajzot. A leírás és a barlangtérkép-vázlatok, valamint a helyszínrajzok bekerültek az 1985. évi „Az Újpalota Sportegyesület Pannonia Speleoalpin Barlangkutató Csoport éves jelentése” kéziratba. Akkor 2,5 méter hosszú, 45 centiméter széles és három méter magas volt. 1986. január 23-án Krekács Károly a barlangot bejelentette az OKTH Budapesti Felügyelőségének Kecske-hegyi kőfejtő hasadék barlang néven. A csoport a feltárását befejezte a barlang feletti omlásveszély és a reménytelennek tűnő továbbjutás miatt.

1987-ben Juhász Márton, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetnek a munkatársa szerkesztette meg az alaprajzi barlangtérképét és a hosszmetszeti barlangtérképét egy keresztmetszettel. Az 1989. évi „KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület Student Speleoalpin Group csoportbeszámolója” szerint 1985-ben három méter hosszú, három méter magas, 45 centiméter széles, a végein elszűkülő, vízszintes járat. A csoportbeszámoló tartalmazza a barlang környékének a helyszínrajzát is. 2006. szeptember 16-án Nyerges Attila készítette el a fénykép-dokumentációját.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]