Széher út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Széher út
Széher út a Gellért-hegy felé nézve. Fortepan 25915.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest II. kerülete
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Széher út (Budapest)
Széher út
Széher út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 28″, k. h. 18° 58′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 28″, k. h. 18° 58′ 47″

A Széher út egy közepes jelentőségű útvonal Budapest II. kerületében, a Budai-hegység városon belüli részein. Szépilona kerületrészben ágazik ki északnyugat felé és végig a kiindulási irányát követi, Kurucles és Lipótmező kerületrészek ingatlanai között haladva.

Nyomvonala[szerkesztés]

A Budenz útból ágazik ki északnyugat felé, néhány méteren belül keresztezi a Bognár utcát is, amely csak méterekkel arrébb torkollik ugyancsak a Budenz útba. Gyakorlatilag egyenes irányban emelkedve halad a Kis-Hárs-hegy 362 méteres magasságú csúcsa irányába, az onnan délkelet felé elnyúló gerincen. Az út északi oldalán elterülő telkek lankásabbak, a Kuruclesi út irányába, dél-délnyugat felé lefutóak lényegesen meredekebbek, ebből is fakad, hogy az utat észak felől kísérő Hűvösvölgyi útra több keresztutcája is lefut, ezzel szemben a Kuruclesi út irányába csak lépcsők vezetnek, amelyek kizárólag gyalog járhatók. A Lipótmezei út kereszteződése után nem sokkal erdei úttá alakul, amely egy közeli elágazást követően az északabbi irányában Hárshegyi körút, a nyugatabbi irányban Mária út nevet viseli. A Széher út erdei vége egyúttal a Hárs-hegyi tanösvény kiindulási pontja is.

Megközelítése[szerkesztés]

A Széher úton, a Szerb Antal utca (korábban Szajkó utca) kereszteződésétől az alsó végpontjáig végighalad a 129-es buszjárat, amelynek az említett kereszteződés közvetlen közelében van a felső végállomása. Emiatt gyakorlatilag az út teljes szakaszát illetően ez a járat kínálja a legjobb megközelítési lehetőséget. Az út alsóbb szakasza még kényelmesen megközelíthető a Hűvösvölgyi úton közlekedő villamosok Kelemen László utca megállóhelyétől is.

Nevének eredete[szerkesztés]

Az út Széher Mihály (1817-1889) ügyvéd és királyi tanácsos nevét őrzi, aki Pest, Buda és Óbuda egyesítésének egyik szorgalmazója volt. 1870-1873 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsában viselt tagságot, 1873-1884 között pedig a fővárosi törvényhatóság virilista tagja volt. 1911-től viseli az út a Széher út nevet.[1]

Jelentősebb épületek az út mentén[szerkesztés]

A déli lejtőre néző villa Dohnányi Ernő zongoraművész és zeneszerző számára épült, alatta különleges gonddal megtervezett kert létesült. A második világháború vége felé Dohnányi felesége a villában szülészetet rendezett be a környék várandós asszonyai számára, majd amikor a harcok már a környéken folytak, a sebesült katonák számára is menedéket adott. A háború után egy darabig itt élt Filep Lajos esztéta is. Ma a házat a komponista távolabbi rokonai lakják, ápolva az ő emlékét is.
A katolikus egyházi kezelésben működő kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai apácarend létesítette gyakorló kórházként, ápolónők képzésének elősegítésére. Az intézményt 1937. augusztus 19-én Angelo Rotta apostoli nuncius szentelte fel (akinek később, a második világháború idején az üldözöttek mentésében is sok szerepe volt), megnyitása 1937. október 1-jén történt.. 1950-ben államosították, később egy időre az önállóságát is elveszítette, s a János kórház tagintézménye lett. Ma ismét itt dolgoznak a Szent Ferenc Leányai rend ápoló nővérei, akiket 1951-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor elűztek a Tárogató úti rendházukból. A kórház bejárata előtt álló Szent Ferenc-szobor Kligl Sándor alkotása.[2]

Források[szerkesztés]

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 433. o. ISBN 963-05-6411-4  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1936, Széher út. Ilyenisvoltbudapest.hu, hozzáférés: 2019. május 15.
  2. Műemlékek és épületek. Nyék-Kurucles Egyesület, 2014. június 17. (Hozzáférés: 2019. május 15.)[halott link]