Farkas-hegy
| Farkas-hegy | |
 | |
| A hegy a Szállás-hegyről nézve | |
| Hely | Budaörs |
| Hegység | Csíki-hegyek |
| Elhelyezkedése | |
 Farkas-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 18° 56′ 45″47.472660°N 18.945790°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 18° 56′ 45″47.472660°N 18.945790°E | |
Farkas-hegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 | |
A Farkas-hegy a Csíki-hegyek fővonulatához kapcsolódó Budaörsi-kopárok 343 méter magas északi röge.[1] Közigazgatásilag Budaörshöz tartozik.
Leírása
[szerkesztés]
Tágas nyergek választják el a Szekrényes-hegytől és a Budaörsi-hegytől. A hegy főleg dolomitból épül fel és briozoás márgatakaróval övezett. Felszíne kopár, dél és délkelet felől falszerű, meredek, sziklaomlásos lejtő határolja, aminek a pereméről szép a kilátás a Budaörsi-medencére.
A Farkas-hegy mellett a Szekrényes-hegy és a Szállás-hegy is fokozottan védett természeti terület, ami azt jelenti, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon és tanösvényeken engedélyezett a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára, ennek megszegése szabálysértésnek számít és pénzbírsággal sújtható. Jelen esetben a fokozott védelmi státuszt a területen található, Magyarországon rendkívül ritkává vált szubpannon sztyeppek és pannon sziklagyepek védelméért állapították meg.[2][3]
Repülőtér
[szerkesztés]1929-ben itt indult meg a magyar vitorlázó repülés, Petróczy István alezredesnek, a Légügyi Hivatal akkori vezetőjének köszönhetően. Nevét a közeli Petróczy-orom őrzi.[4] Budaörs és Budakeszi között, a Budaörsi-hegy északnyugati peremén az 1930-as években repülős oktatóház épült.[5] A Farkas-hegyen létesült az 1950-es években Budapest környékének első vitorlázó-repülőtelepe hangárokkal, amire egy emlékmű utal, amit a hegy közelében elvezető piros kereszt jelzésű turistaútról is meg lehet közelíteni.[6] Később a MÉM Repülőgépes Szolgálat telepe volt, majd ifjúsági találkozók színhelyévé vált.
1929–1957 között vitorlázórepülőtér működött a Szekrényes-hegy és a Farkas-hegy közötti húzódó dolomitsziklás területen. Ebből mementóként csupán az egykori repülőtér hangárjának maradványai, és a magasabb Szekrényes-hegy tetején az indításra szolgáló építmény katapultjának betonrámpája maradt meg. A Szekrényes-hegyről 1931-ben végezték el az első kísérleti felszállást, majd 1932-től kezdték el indítani a vitorlázó repülőgépeket, akkor még kifeszített gumikötél segítségével. A betonalapot és betonrámpát csak később, valamikor 1937 után készítették el. A Szekrényes-hegyhez kapcsolódik a magyarországi vitorlázórepülés első áldozata: 1934. július 8-án a hegyről való felszállását követően a géppel együtt lezuhant Pap Antal térképész, főhadnagy, akinek sporttársai emlékművet állítottak a Szekrényes-hegy északkeleti lejtőjén. Ezt az emlékművet a turista térképeken gyakran Repülés-emlékműként jelzik, de nem tévesztendő össze a Farkas-hegyen látható Vitorlázórepülő-emlékművel.[7][8][9][10][11][12][13][14]
1964 novembere és 1965 januárja között itt forgatták A tizedes meg a többiek című film néhány jelenetét.[15] A MÁV hajdani pihenőházából megmaradt két romos boltív azóta dacol a pusztulással.[16]
A Farkas-hegy tetején a felhagyott repülőtér helyén az első emlékművet 1979-ben, a magyarországi vitorlázórepülés megindulásának 50. évfordulójára állították fel. Másodjára, 2017-ben a régi helyén egy új emlékművet avattak.[10][12] (Az emlékmű két könnyűszerkezetű szárnyát az időjárás viszontagságai és vandálok rendszeresen megrongálják. Hosszabb-rövidebb idő elteltével többnyire pótlásra kerül.)
Flórája
[szerkesztés]Növényvilágában előfordulnak Magyarországon fokozottan védett és védett növényfajok: a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a piros kígyószisz (Echium maculatum), a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).[17]
Faunája
[szerkesztés]Állatvilágában Magyarországon fokozottan védett és védett fajok is találhatók: az eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius), a magyar futrinka (Carabus hungaricus), a füstös ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria), a magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) és a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tenczer Gábor - Ahová lépek, vadvirág terem: túra a Budaörsi Kopárokon (Telex.hu, 2023.04.01.)
- ↑ Budaörsi Infó – Kiss Gyula (projektvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Élőhelyrekonstrukciós munkák a Budaörsi kopárokon – Mi is szeretjük a természetet… budaorsiinfo.hu. (magyarul) Budaörs: Starkiss Kft. Acta Publica Kiadó (2017. március 4.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Belépés védett/fokozottan védett területre. termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: Agrárminisztérium (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ Dr. Szabó József (szerk.): Magyar szárnyak. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
- ↑ https://12.kerulet.ittlakunk.hu/kultura-szabadido/210220/mi-ez-rejtelyes-epulet-farkashegyen
- ↑ Budai-hegység. Turistatérkép, Cartographia, Budapest, 2007.
- ↑ Farkas-hegy és Vitorlázó Emlékmű. budai-hegyek.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2022. január 8.) arch
- ↑ A repülőtérről: Ismerd meg repülőterünket. lhfh.hu. (magyarul) Budaörs: Farkashegyi repülőtér (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- 1 2 A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. (magyarul) Budapest: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. 2018. 56., 57., 58., 62., 63., 75. o. Hozzáférés: 2022. január 8.
- 1 2 Cséfalvay Katalin: Farkas-hegyi vitorlázó emlékmű. tortenetekkepekkel.blogspot.com (magyarul) (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ B.A.: Repülőtér a kerülethatáron. hegyvidekujsag.hu. (magyarul) Budapest: Hegyvidék Lapkiadó (2010. június 15.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- 1 2 Borhegyi Éva: Új repüléstörténeti emléket avattak a régi helyében. Fotó: Borhegyi és Petőházi. budaorsinaplo.hu. (magyarul) Budaörs: Budaörsi Napló Bt. (2017. október 22.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ A farkashegyi repülés, és a MÁV Sportrepülő Klub Története 1930–2010. (magyarul) Szerkesztette: Ungár Patrik. Hozzáférés: 2022. január 8. (pdf), Kiadási évszám nélkül, ISBN szám nélkül
- ↑ Repülős emlékmű. geocaching.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (2012. április 10.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilmek---/itt-forgott/itt-forgott-a-tizedes-meg-a-tobbiek.html
- ↑ Retro filmek forgatási helyszínei
- ↑ A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. (magyarul) Budapest: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. 2018. 56., 57., 58., 59., 60., 63. o. Hozzáférés: 2022. január 8.
Irodalom
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 411. o. ISBN 963-05-6410-6
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 229. oldal ISBN 963 253 300 3
