Farkas-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farkas-hegy
A Farkas-hegy képe a budaörsi Domb utcából
A Farkas-hegy képe a budaörsi Domb utcából
HelyBudaörs
HegységCsíki-hegyek
Elhelyezkedése
Farkas-hegy (Budai-hegység)
Farkas-hegy
Farkas-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 18° 56′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 22″, k. h. 18° 56′ 45″
Farkas-hegy (Budapest)
Farkas-hegy
Farkas-hegy
Pozíció Budapest térképén
Térkép

A Farkas-hegy a Csíki-hegyek fővonulatának 343 méter magas északi röge. Közigazgatásilag Budaörshöz tartozik.

Leírása[szerkesztés]

Tágas nyergek választják el a Szekrényes-hegytől és a Budaörsi-hegytől. A hegy főleg dolomitból épül fel és briozoás márgatakaróval övezett. Felszíne kopár, dél és délkelet felől falszerű, meredek, sziklaomlásos lejtő határolja, aminek a pereméről szép a kilátás a Budaörsi-medencére.

A Farkas-hegy mellett a Szekrényes-hegy és a Szállás-hegy is fokozottan védett természeti terület, ami azt jelenti, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon és tanösvényeken engedélyezett a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára, ennek megszegése szabálysértésnek számít és pénzbírsággal sújtható. Jelen esetben a fokozott védelmi státuszt a területen található, Magyarországon rendkívül ritkává vált szubpannon sztyeppek és pannon sziklagyepek védelméért állapították meg.[1][2]

1929-ben itt indult meg a magyar vitorlázó repülés, Petróczy István alezredesnek, a Légügyi Hivatal akkori vezetőjének köszönhetően. Nevét a közeli Petróczy-orom őrzi.[3] Ezen a hegyen létesült az 1950-es években Budapest környékének első vitorlázó-repülőtelepe hangárokkal, amire egy emlékmű utal, amit a hegy közelében elvezető piros kereszt jelzésű turistaútról is meg lehet közelíteni.[4] Később a MÉM Repülőgépes Szolgálat telepe volt, majd ifjúsági találkozók színhelyévé vált.

A Farkas-hegyen az első Vitorlázórepülő-emlékművet 1979-ben, a magyarországi vitorlázórepülés megindulásának 50. évfordulójára állították fel, de évekkel később a sorozatos vandalizmus áldozatává vált. Másodjára, 2017-ben a régi helyén egy új emlékművet avattak.[5][6]

Flórája[szerkesztés]

Növényvilágában előfordulnak Magyarországon fokozottan védett és védett növényfajok: a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a piros kígyószisz (Echium maculatum), a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).[7]

Faunája[szerkesztés]

Állatvilágában Magyarországon fokozottan védett és védett fajok is találhatók: az eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius), a magyar futrinka (Carabus hungaricus), a füstös ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria), a magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) és a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budaörsi Infó – Kiss Gyula (projektvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Élőhelyrekonstrukciós munkák a Budaörsi kopárokon – Mi is szeretjük a természetet… budaorsiinfo.hu. (magyarul) Budaörs: Starkiss Kft. Acta Publica Kiadó (2017. március 4.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  2. Belépés védett/fokozottan védett területre. termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: Agrárminisztérium (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  3. Dr. Szabó József (szerk.): Magyar szárnyak. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 28.)
  4. Budai-hegység. Turistatérkép, Cartographia, Budapest, 2007.
  5. Borhegyi Éva: Új repüléstörténeti emléket avattak a régi helyében. Fotó: Borhegyi és Petőházi. budaorsinaplo.hu. (magyarul) Budaörs: Budaörsi Napló Bt. (2017. október 22.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  6. Cséfalvay Katalin: Farkas-hegyi vitorlázó emlékmű. tortenetekkepekkel.blogspot.com (magyarul) (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  7. a b A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve. (magyarul) Budapest: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. 2018. 56., 57., 58., 59., 60., 63. o. Hozzáférés: 2022. január 8.  

Irodalom[szerkesztés]