Leánykökörcsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Leánykökörcsin
Leánykökörcsin
Leánykökörcsin
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Kökörcsin (Pulsatilla)
Faj: P. grandis
Tudományos név
Pulsatilla grandis
Wender.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Leánykökörcsin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Leánykökörcsin témájú médiaállományokat és Leánykökörcsin témájú kategóriát.

A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő növényfaj. Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics.[1]

Március-áprilisban nyíló virágai kékesibolya színűek, élénksárga porzókkal. A felálló kehelyszerű virágot, mely borús időben gyakran bókol, alul sallangos murvalevelek veszik körbe, hat, 4–5 cm hosszú kékeslila csészelevél díszíti. A szár csak a virágzás vége felé nyúlik meg, ekkor jelenik meg rajta a 3 örvösen álló, gallérozó fellevél, 2–8 mm-es, behajlított, keskeny sallangokkal. A terméskék egymagvúak, tollasak. A kifejlett növény 10–40 cm-re nő meg. Sztyepperéteken, szikla- és pusztafüves lejtőkön, erdőspuszta-réteken fordul elő.

A leánykökörcsin termése

Felhasználása[szerkesztés]

Mérgező.

Népi gyógyászat[szerkesztés]

Teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhítésére itták. Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják.[2]

Homeopátia[szerkesztés]

Létezik homeopátiás szer a Pulsatilla grandisból, mely azonban ritka.[3] A Pulsatilla pratensisből[4] készült a Pulsatilla néven ismert szer.

Elterjedése[szerkesztés]

A leánykökörcsin Magyarország számos tájegységén megtalálható növényfaj. Egyedei fellelhetők többek közt a Gödöllői-dombság,[5] a Keszthelyi-fennsík,[6] a Kisalföld,[7] valamint az Aggteleki-karszt és a Cserhát területén is.[8][9][10]

Leánykökörcsin elterjedése Magyarország hegységeiben
Hegységek Bakony[11][12] Börzsöny[13] Bükk-vidék[14] Cserhát[15][16] Gerecse[17] Mátra[18] Mecsek[19][20] Pilis[21] Vértes[22] Zempléni-hegység[23]
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Van Van Van Van Van

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tavaszi virágok
  2. Gyógynövények
  3. Pulsatilla grandis
  4. http://www.remedia.at/homeopatia/Pulsatilla.html?arzneinr=730
  5. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  6. A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  7. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol171_p3-176.pdf A Kisalföldi meszes homokpuszta növényélete – egykor és ma. 100 éve jelent meg Polgár Sándor első leírása a győri homoki sztyeppvidékről]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  8. Az ANP (valamint a Gömör-Tornai-karszt magyarországi részének) taxonlistája. anp.nemzetipark.gov.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  9. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  10. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  11. A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  12. A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  13. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  14. A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  15. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  16. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  17. Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  18. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  19. [http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  20. A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  21. A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  22. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  23. A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Leánykökörcsin.jpg