Erzsébet-kilátó

Erzsébet-kilátó
János-hegyi kilátó
A kilátó 2023 szeptemberében
Település	Budapest XII. kerülete (János-hegy)
Cím	Magyarország, Budapest, János-hegy
Építési adatok
Építés éve	1908–1910
Megnyitás	1910. szeptember 8.
Rekonstrukciók évei	2001–2005
Építési stílus	Neoromán
Felhasznált anyagok	haraszti mészkő és borosjenői mészkő
Tervező	Schulek Frigyes
Építész(ek)	Schulek Frigyes
Kivitelező	Klunzinger Pál
Hasznosítása
Felhasználási terület	János-hegy
Alapadatok
Tszf. magasság	527 m
Magassága	23,5 m
Elhelyezkedése
Erzsébet-kilátó Pozíció Budakeszi térképén
é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″47.518055555556, 18.959166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet-kilátó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten. A magyar főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején építették meg 527 méteres magasságban. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek és az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt.

Fekvése

A főváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó, kupola alakú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon helyezkedik el. A legfelső, negyedik teraszról tiszta időben körkilátás nyílik 75–80 km távolságra. Kényelmesen áttekinthető belőle a Budai-hegység vidéke: észak felé a Hármashatár-hegy, mögötte pedig a Pilis és a Visegrádi-hegység magasodik, kelet felé sorrendben az Ördög-árok mély völgye, mögötte a Duna völgyében és a Pesti-hordalékkúpsíkságon a főváros terül el, amit északkelet felől a Gödöllői-dombság határol, északnyugat felé a Nagy-Hárs-hegy magasodik, délnyugati irányból a széles Budakeszi-medence, mögötte a Nagy-Kopasz látszik, délkelet felé a Széchenyi-hegy és a Budaörsi-hegy dominálja a tájképet. A kilátóból jó időben (megfelelő széljárás mellett) akár a Magas-Tátra hófedte csúcsai, a Börzsöny és a Mátra kontúrja is felismerhető. Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

Megközelíthetősége

A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút Jánoshegy vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21-es, 210B, 212-es, 212B, 221-es és 990-es busz Normafa, látogatóközpont megállóhelyétől közel félórás sétával is megközelíthető a kilátó.

Története

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amelyet 1908-ban bontottak le. Felépítésének gondolata az 1902. évi budapesti nemzetközi szállodakongresszuson merült fel, Erzsébet királyné emlékére, aki gyakorta csodálta innen a környék panorámáját. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes, a Pannónia Szálló tulajdonosa és egyúttal a Svábhegyi Egyesület elnöke javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest, a Halászbástya tervezőjét bízták meg a tényleges tervek elkészítésével, a két építmény közötti hasonlóság is nyilvánvaló.

1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Klunzinger Pál, az építőmester Wellisch Hugó volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

A neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas, négy kilátóterasz tagolja, melyekhez való fel-, illetve lejutáshoz egymásba bújtatva két külön kő csigalépcsősor készült, összesen 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alsó két szintje zárt (ebből a legalsó szinten a kilátó üzemeltetéséhez szükséges rész nem látogatható), a következő szinteken egy-egy körterasz helyezkedik el, a legfelső szint pedig felülről teljesen nyitott. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a tetején a felére csökken. A román kori építészetre jellemző bélletes kapun keresztül jutunk be. Obeliszkekkel és kőbábokkal övezett előtér ad keretet az impozáns építménynek. A tövében 1931-ben készült el a körterasz, a nyugati oldalán pedig 1923-ban emelték a kis melléképületet az addig a torony alagsorában lakó toronyőr számára. 1926-ban ez a középület kapott elsőként díszkivilágítást Magyarországon.

A szocializmus idején, 1950-től a kilátó tetejére messzire világító vörös csillagot szereltek. (1956-ban eltávolították, de az 1960-as évek elején ismét visszakerült.) A torony szerkezetét évtizedeken át terhelő önkényuralmi jelképet a rendszerváltást követően elbontották.

Az időjárás viszontagságai és az elhanyagoltság következményeként leromlott épület 1981-től zárva tartott. 1992-ben újra megnyitott, de az életveszélyes állapota miatt a felső szinteket le kellett zárni a látogatók elől. A teljes felújítására 2001-2005 között került sor. Azóta a fogadószinten rövid és informatív kiállítás tekinthető meg a műemlék épület múltjáról. Vakolatomlás és a megoldatlan vízlevezetési problémák miatt 2026 februárjában az önkormányzat teljesen lezárta az épületet.

Erzsébet-emlékkő

Sisi 1882-ben háromszor is fölkereste a helyszínt. Látogatásáról egy 1884-ben elhelyezett, 1911-ben felújított emlékkővel emlékeztek meg, szövege Szász Károly 1883-ban kelt alkalmi verse: "Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk, / hol koronát viselő fő soha sem vala még. / S mig itt elragadó látványon lelke merengett, / érzé, országunk szive feléje dobog. / Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak, / fogják, mig magyar él, áldani lába nyomát."

A jelenlegi emlékkő avatására 2006. szeptember 17-én került sor, a felújított kilátó újbóli megnyitásának egyéves évfordulóján. Felirata megegyezik a korábbiakéval. "Erzsébet császárné és királyné őfelsége 1882-ik év Április 30-án, Május 16-án és Október 9-én e hegyvidéken időzött." A földszinti kerengőben a bejárati ajtóval szemben lévő emléktábla mutatja a hozzájárulásban – többek között a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartestülete részéről – résztvevőket:

Blaschka István Braun Nándor és Jaques Brückner József Dörker Ferenc Ehm János Fejér Gyula Gerbaud Emil Glück Erős János Glück Frigyes Gundel János Illits József

Kamarás Mihály Koch József Kommer Ferencz Krist Ferencz Leheti István Lippert Lajos Maloschik Antal Maloschik Ferencz Máday Lajos Mehringer Rezső Müller Antal

Palkovits Ede Pelzmann Ferencz Petanovits József Prindl Nándor Schnell József ifj. Sprung János Stadler Károly Willburger Károly

Az emléktábla szerint további adományozók voltak a Budapesti Pincér Egyletből, a Hungária Nagyszálloda R. T. és a XXXI. Nemzetközi Szállodás Kongresszus felszolgálói személyzete részéről. A toronyban elhelyezett Erzsébet-szobor költségeihez pedig a Budapest-Svábhegyi Egyesület nyújtott támogatást.

Képek

• 
  A kilátó 2008 áprilisában
• 
  A kilátó légifotója
• 
  A kilátó a Libegő felső állomása felől
• 
  Pihenőtér a kilátó tövében

• 
  Földszinti csarnok
• 
  A bejárati résznél elhelyezett emléktábla
• 
  Belső lépcső
• 
  Kilátás az első emeleti teraszról

• 
  Nagy- és a Kis-Hárs-hegy
• 
  Budakeszi
• 
  Az Ördög-árok völgye (Zugliget, Pasarét és Törökvész, távolabb a Rózsadomb és a Belváros)
• 
  Hármashatár-hegy, Nyék és Kurucles
• 
  Széchenyi-hegy, Csillebérc, Hármaskút-tető, Normafa és a Libegő
• 
  Kilátás az Erzsébet-kilátóból 2008-ban (A Nagy-Hárs-hegy és mögötte Pesthidegkút)
• 
  Az Országház a kilátóból

Források

• Az Erzsébet-kilátó jubileumi honlapja Archiválva 2010. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Százéves a János-hegyi Erzsébet-kilátó – Hegyvidék, 2010. szeptember 7.
• 70 gigapixeles körpanoráma a János-hegyi kilátóból
• Kirándulások az Erzsébet-kilátóhoz – Túrautak.hu
• https://normafapark.hu/ Archiválva 2019. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben