Remete-völgyi Felső-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Remete-völgyi Felső-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz29,3 m
Mélység0 m
Magasság5 m
Függőleges kiterjedés5 m
Tengerszint feletti magasság326 m
Ország Magyarország
Település Nagykovácsi
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4772-2
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Remete-völgyi Felső-barlang témájú médiaállományokat.

A Remete-völgyi Felső-barlang egy fokozottan védett barlang. Jelentős, tudományos értékű régészeti leletek kerültek elő belőle. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírása[szerkesztés]

Nagykovácsi területén, a Remete-szurdokban, a Remete-barlang felett nyílik. A Remete-barlangtól egy északkeleti irányban induló, köves és keskeny ösvény vezet el a bejáratához, amely körülbelül 2,2 méter széles és 1,7 méter magas. A pataktól körülbelül 70 méterrel magasabban van a bejárati nyílása. A Remete-szurdok középső barlangszintjében van. Ugyanabban a szintben, amelyikben a Remete-hegyi-kőfülke is található.

Felső triász, dachsteini mészkőben alakult ki. A függőleges kiterjedése öt méter és a legnagyobb vízszintes kiterjedése 23 méter. A hosszúsága 29,3 méter, az alapterülete 77 m² és a térfogata 129 m³ volt 1970-ben. Egyetlen, könnyen járható és egyenes folyosóból áll, amely a végén kis teremmé bővül. A barlang teteje közel van a felszínhez. Szabadon látogatható, nincs lezárva, de időnként hajléktalanok laknak benne.

Faszénmaradványok, a neandervölgyi ember néhány foga, a jankovichi kultúrába tartozó, őskőkorszaki eszközök és rézkori edénytöredékek kerültek elő belőle. Az utóbbiakat a bodrogkeresztúri kultúrába sorolta Gáboriné Csánk Vera. Bronzkori, a koszideri kultúrába tartozó edények és ékszerek, 62 tárgyból álló kincslelet tárult fel az ásatása során. A leletek között bronz melldísz, diadém, karperec, bronz balták, arany hajkarikák és borostyángyöngyök is voltak. Az ősemberek csak átmeneti szálláshelyként, vadásztanyaként használhatták.

A régészeti leletek mellett, pleisztocén őslények maradványai kerültek elő belőle. A kitöltésben találtak óriásszarvas agancsot, mamut, barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú, alpesi kőszáli kecske, rénszarvas, siketfajd, hófajd, hermelin, barlangi oroszlán, pézsmatulok és barlangi medve csontot.

Előfordul az irodalmában Felső-barlang (Horváth, Szunyogh 1971), Remete-Felső-barlang (Bertalan, Kordos, Országh 1976), Remete-hegyi 6. sz. barlang (Kordos 1984), Remetehegyi 6. sz. barlang (Bertalan 1976), Remetei-Felső-barlang (Pápa, Dénes 1982), Remete-völgyi-barlang (Gonda 1982), Remetevölgyi-Felső-barlang (Szablyár 2004) és Remete-völgyi-felső-barlang (Horváth, Szunyogh 1971) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1948-ban Gábori Miklós járt benne. 1950-ben valószínűleg erről a barlangról írt Leél-Őssy Sándor a tanulmányának a 474. oldalán, az egyik névtelen forrásbarlang ismertetésekor. 1954-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományoztak egy trapéz alakú kőbaltát, amelyet itt találtak.

A barlang belseje

1969-ig egy kis méretű üreg volt. 1969-ben Gáboriné Csánk Vera a Remete-barlangban végzett ásatások eredményei miatt kezdte el a régészeti feltárását a barlangnak. A bejárata az ásatás kezdetekor csak 69 centiméter magas volt. Ekkor csak két kis teremből állt és a két termet egy szűk járat kötötte össze. Gáboriné Csánk Vera 1970-ig végzett régészeti feltárást benne. 1969-ben az első teremben, 1970-ben pedig a belső teremben és a folyosóban végzett archeológiai ásatást. Az ásatáshoz kapcsolódóan Schweitzer Ferenc végezte el a szedimentológiai vizsgálatát a kitöltésének. A paleontológiai leleteket Kretzoi Miklós határozta meg. 1970-ben Horváth János készített egy alaprajzi barlangtérképet keresztmetszetekkel és egy hosszmetszeti barlangtérképet.

A Karszt és Barlang 1971. évi évfolyamában található egy Bertalan Károly által készített összeállítás a remete-hegyi barlangok irodalmáról, amelyben ez a barlang is szerepel. A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban a 29-es számú cédulán van ismertetve a barlang, amely a kézirat szerint a Remete-barlangtól északkeletre, a lejtő alsó harmadában nyílik és a boltozatos, kapuforma bejárata csak oldalról közelíthető meg. A hossza 29,3 méter, a magassága három méter, az alapterülete 77 négyzetméter és a térfogata 129 köbméter. Egy zegzugos folyosóból és a folyosó végén lévő teremből áll az 1969-ben, a Gáboriné Csánk Vera vezette, régészeti ásatás során feltárt barlang. Az ásatás nincs befejezve. Az ismertetés egy publikáció alapján íródott. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján szintén szerepel.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. 1982 óta fokozottan védett barlang a régészeti jelentősége miatt. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a barlang három névváltozata és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint egy másik térképen meg van jelölve a helye a régészeti szempontból kutatott, jelentősebb, magyarországi barlangok között. A 2003-ban napvilágot látott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy 29,3 méter hosszú, öt méter függőleges kiterjedésű, 23 méter vízszintes kiterjedésű és 326 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 326 méter tengerszint feletti magasságban nyílik és majdnem 30 méter hosszú. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. 265 old.
  • Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Bp. 1986. 122–123. old.

További információk[szerkesztés]