Remete-völgyi Felső-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Remete-völgyi Felső-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz29,3 m
Mélység0 m
Magasság5 m
Függőleges kiterjedés5 m
Tengerszint feletti magasság326 m
Ország Magyarország
Település Remeteszőlős
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 4772-2
Lelőhely-azonosító 23889
A Wikimédia Commons tartalmaz Remete-völgyi Felső-barlang témájú médiaállományokat.

A Remete-völgyi Felső-barlang fokozottan védett barlang. Jelentős, tudományos értékű régészeti leletek kerültek elő belőle. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

Remeteszőlős külterületén, a Remete-szurdokban, a Remete-barlang felett nyílik. A Remete-barlangtól egy északkeleti irányban induló, köves és keskeny ösvény vezet el a bejáratához, amely körülbelül 2,2 méter széles és 1,7 méter magas. A pataktól körülbelül 70 méterrel magasabban van a bejárati nyílása. A Remete-szurdok középső barlangszintjében van. Ugyanabban a szintben, amelyikben a Remete-hegyi-kőfülke is található.

Felső triász dachsteini mészkőben alakult ki. A függőleges kiterjedése öt méter és a legnagyobb vízszintes kiterjedése 23 méter. A hosszúsága 29,3 méter, az alapterülete 77 m² és a térfogata 129 m³ volt 1970-ben. Egyetlen, könnyen járható és egyenes folyosóból áll, amely a végén kis teremmé bővül. A barlang teteje közel van a felszínhez. Szabadon látogatható, nincs lezárva, de időnként hajléktalanok laknak benne.

Faszénmaradványok, a neandervölgyi ember néhány foga, a jankovichi kultúrába tartozó, őskőkorszaki eszközök és rézkori edénytöredékek kerültek elő belőle. Az utóbbiakat a bodrogkeresztúri kultúrába sorolta Gáboriné Csánk Vera. Bronzkori, a koszideri kultúrába tartozó edények és ékszerek, 62 tárgyból álló kincslelet tárult fel az ásatása során. A leletek között bronz melldísz, diadém, karperec, bronz balták, arany hajkarikák és borostyángyöngyök is voltak. Az ősemberek csak átmeneti szálláshelyként, vadásztanyaként használhatták.

A régészeti leletek mellett, pleisztocén őslények maradványai kerültek elő belőle. A kitöltésben találtak óriásszarvas agancsot, mamut, barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú, alpesi kőszáli kecske, rénszarvas, siketfajd, hófajd, hermelin, barlangi oroszlán, pézsmatulok és barlangi medve csontot.

1989-ben volt először Remete-völgyi Felső-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Felső-barlang (Horváth, Szunyogh 1971), Remete-Felső-barlang (Bertalan, Kordos, Országh 1976), Remete-felső-barlang (Ringer 1989), Remete-hegyi 6. sz. barlang (Kordos 1984), Remetehegyi 6. sz. barlang (Bertalan 1976), Remetei-Felső-barlang (Pápa, Dénes 1982), Remete-völgyi-barlang (Gonda 1982), Remete-völgyi-felsőbarlang (Kordos 1980), Remetevölgyi-Felső-barlang (Szablyár 2004) és Remete-völgyi-felső-barlang (Horváth, Szunyogh 1971) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlang belseje

1948-ban Gábori Miklós járt benne. 1950-ben valószínűleg erről a barlangról írt Leél-Őssy Sándor tanulmányának 474. oldalán, az egyik névtelen forrásbarlang ismertetésekor. 1954-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományoztak egy trapéz alakú kőbaltát, amelyet itt találtak.

1969-ig egy kis méretű üreg volt. 1969-ben Gáboriné Csánk Vera a Remete-barlangban végzett ásatások eredményei miatt kezdte el régészeti feltárását a barlangnak. Bejárata az ásatás kezdetekor csak 69 centiméter magas volt. Ekkor csak két kis teremből állt és a két termet egy szűk járat kötötte össze. Gáboriné Csánk Vera 1970-ig végzett régészeti feltárást benne. 1969-ben az első teremben, 1970-ben pedig a belső teremben és a folyosóban végzett archeológiai ásatást. Az ásatáshoz kapcsolódóan Schweitzer Ferenc végezte el szedimentológiai vizsgálatát kitöltésének. A paleontológiai leleteket Kretzoi Miklós határozta meg. 1970-ben Horváth János készített egy alaprajzi barlangtérképet keresztmetszetekkel és egy hosszmetszeti barlangtérképet.

A Karszt és Barlang 1971. évi évfolyamában található egy Bertalan Károly által készített összeállítás a remete-hegyi barlangok irodalmáról, amelyben ez a barlang is szerepel. A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban a 29-es számú cédulán van ismertetve a barlang, amely a kézirat szerint a Remete-barlangtól északkeletre, a lejtő alsó harmadában nyílik és boltozatos, kapuforma bejárata csak oldalról közelíthető meg. Hossza 29,3 méter, magassága három méter, alapterülete 77 négyzetméter és térfogata 129 köbméter.

Egy zegzugos folyosóból és a folyosó végén lévő teremből áll az 1969-ben Gáboriné Csánk Vera vezette régészeti ásatás során feltárt barlang. Az ásatás nincs befejezve. Az ismertetés egy publikáció alapján íródott. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4700-as (Budapest és Budai-hegység) barlangkataszteri területen lévő, nagykovácsi Remete-Felső-barlang. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Budai-hegységben, Nagykovácsin található barlang Remete-völgyi-felső-barlang néven.

A barlang bejárata

Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő és Gábori Miklós által írt összefoglalásban az van írva, hogy a Dunántúlon végzett régészeti feltárások között új a Bivak-barlangban, a Budapest melletti Remete-Felső-barlangban és a Remete-barlangban történt ásatás. A Dunántúlon történt legfontosabb régészeti eredménynek a dunántúli szeletien újjáértékelése tekinthető, amelyet elősegített, illetve eldöntött a máriaremetei, kicsi és újonnan felfedezett Remete-Felső-barlangban nemrég végzett ásatás. A barlangban lévő holocén humusz alatt közvetlenül a Würm 1. rétege került felszínre. Teljesen mesterséges összetételű és vadászat következménye a kultúrréteg faunája. A kultúrréteget a Würm 1. csúcspontja elé helyezik a fauna fajai. Ehhez a kultúrához tartozik a kevés szerszám, amelyekkel együtt előkerült a Homo neanderthalensis 3 összetartozó foga.

A barlang felső, holocén rétegéből, mesterségesen ásott gödörből lett bronzkori kincslelet gyűjtve. A kb. 50 darabból álló, összefüggő kincslelet (bronz melldísz, diadém, karperec, bronzbalták, arany hajkarikák, borostyángyöngyök stb.) pontosan datálható. A publikációban van egy térkép, amelyen a régészetileg kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a Remete-Felső-barlang földrajzi elhelyezkedése. A dolgozatban van egy fekete-fehér fénykép, amelyen megfigyelhető a Remete-szurdok két kutatott barlangjának, a Remete-barlangnak és a Felső-barlangnak az elhelyezkedése a szurdokban. Egy másik fekete-fehér fényképen a Felső-barlang feltárás közben látható. Két fénykép bemutat egy középső bronzkori mellfüggőt és aranyleleteket, amelyek a barlangból kerültek elő. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az összefoglalás angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Remete-Felső Cave a barlang neve.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Remete-völgyi-felsőbarlangnak 4772/2. a barlangkataszteri száma. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében a Budai-hegységben lévő Remete-völgyi-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang régészeti jelentősége miatt lett. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Remete-Felső-barlang néven Remete-hegyi 6. sz. barlang, Remete-völgyi-felső-barlang névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve. A régészeti szempontból kutatott jelentősebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését mutató térképen jelölve van a helye.

A barlang belseje

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő tanulmány szerint 1959 és 1989 között, igazán jelentős, komplex kvartergeológiai szempontú feltárás csak a dunántúli Remete-felső-barlangban történt. A publikációban van egy térkép, amelyen a régészeti leletek miatt ismert jelentősebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a Remete-völgyi Felső-barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Remete-Felső Cave a barlang neve.

Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak a Budai-hegység fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük a Remete-völgyi-barlangot ábrázoló is. Ez a barlang is csillaggal lett megjelölve, amely azt jelenti, hogy leginkább erről a barlangról keres fényképet. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Budai-hegység területén lévő Remete-völgyi Felső-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban napvilágot látott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy 29,3 méter hosszú, 5 méter függőleges kiterjedésű, 23 méter vízszintes kiterjedésű és 326 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő Remete-völgyi Felső-barlang fokozottan védett barlang. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 326 méter tengerszint feletti magasságban nyílik és majdnem 30 méter hosszú. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Pest megyei, nagykovácsi, 4772-2 barlangkataszteri számú és 23889 lelőhely-azonosítójú Remete-völgyi Felső-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő Remete-völgyi Felső-barlang fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Gábori Miklós: Az ősember hétköznapjai. In: Szombathy Viktor szerk.: Évezredek hétköznapjai. Budapest, 1973. 7–34. old.
  • Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986. 122–123. old.

További információk[szerkesztés]