Tücsök-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tücsök-lyuk
Hossz40 m
Mélység30 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés30 m
Tengerszint feletti magasság352 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Barlangkataszteri szám 5440-16
Elhelyezkedése
Tücsök-lyuk (Magyarország)
Tücsök-lyuk
Tücsök-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 23″, k. h. 20° 32′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 23″, k. h. 20° 32′ 38″

A Tücsök-lyuk egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Őslénytani leletek is előkerültek belőle.

Leírás[szerkesztés]

Jósvafő központjától körülbelül 2400 méternyire, északra, a Lófej-völgy keleti oldalán található. A völgytalp felett körülbelül 37 méterre nyílik. Középső triász dolomit közé ékelődött, középső triász mészkőben keletkezett. Bontott bejáratú, függőleges kiterjedésű aknabarlang.

A barlangból sok csontmaradvány került elő és lett meghatározva. A kis testű emlősök csontjain kívül csigák, 1–3 milliméter átmérőjű kvarckavicsok és faszén is volt őslénytani szempontból átvizsgált kitöltésében. Az átvizsgált fauna valószínűleg pleisztocén végi, vagy holocén eleji fiatalabb dryas vagy preboreális fázisú. Azért bizonytalan a leletek korának meghatározása, mert addig nem került elő felső pleisztocén-holocén korú folyamatos rétegsor az Aggteleki-karsztról. Ezért még a Bükk-fennsík faunatörténetével sem lehet pontosan párhuzamba hozni. Később egy felső pleisztocén tarándszarvas agancstöredéket és egy barlangi medve csontot is találtak benne. Ezeket a szórványleleteket is Kordos László határozta meg.

A feltáró munka során egy szöcske ugrált benne, amiről a barlang felfedezői azt hitték hogy tücsök. Emiatt a tévedés miatt kapta a barlang a Tücsök-lyuk nevet. A Tücsök-lyuk név az MKBT Beszámoló 1972. évről szóló kiadványában jelenik meg nyomtatásban először (Kordos 1972). Előfordul az irodalmában Lófej-zsomboly (Kordos 1984), Lófejzsomboly (Jaskó 1933) és Tücsöklyuk (Fejérdy, Holly 1960) néven is. A Lófej-zsomboly nevet a Lófej-völgy miatt kapta.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1933-as tanulmányában Jaskó Sándor említette a nevét és 17 méter mélynek írta le, valamint egy térképen jelölte be a helyét. Ez a barlang első, publikált említése. 1960 nyarán Holly István, Cser Ferenc és Csicsely András néhány órás munkával, bontással tárták fel. A jósvafői kondás hívta fel a lyukra a figyelmüket. Az első részletes leírása a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. évi évfolyamában jelent meg. A leírás szerint a Kuriszlánfői-zsombolyhoz hasonlított legjobban alaktanilag és a mélysége 11,5 méter, a hossza 16,2 méter volt. 1966-ban az ÉKME Barlangkutató Csoport próbabontást végzett benne és bontásra alkalmasnak találta.

1972-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a barlang két helyéről maradványokat gyűjtött a VITUKI barlangkutatóinak a segítségével. A holocén, gerinces faunájának a vizsgálata volt a cél, főleg a kisemlősök maradványainak az alapján. Egy 1974-ben Kordos László által tartott előadásban az hangzott el, hogy a Tücsök-lyukból származó fauna fenyő-nyír korú, azaz preboreális. A Karszt és Barlang 1975. évi évfolyamában azt írta, hogy a körülbelül 50 kilogramm súlyú minta begyűjtése 1971–1972-ben történt. A tanulmány közli az alaprajzi barlangtérkép-vázlatát és a hosszmetszet barlangtérkép-vázlatát.

1983-ban a Papp Ferenc Karszt- és Barlangkutató Csoport tagjai elkezdték mélyíteni és készítettek egy alaprajzi barlangtérkép-vázlatot, egy kiterített, hosszmetszet barlangtérkép-vázlatot, valamint vízszintes szelvényeket. Ebben az évben egy felszíni felmérés is készült a barlangról és a környékéről. 1984-ben a csoporttagok 7,5 méterrel növelték a mélységét. Decemberben elkészült az alaprajzi barlangtérképe és a kiterített, hosszmetszet barlangtérképe, amelyek szerint a mélysége 30 méter. Ebben az évben egy felső pleisztocén, tarándszarvas agancstöredék és egy barlangi medve csont került elő belőle. 1990-ben a Papp Ferenc Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1995 óta a Világörökség része. 2000-ben a Papp Ferenc Karszt- és Barlangkutató Csoportnak az 1984-es felmérése alapján szerkesztettek egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]