Tücsök-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tücsök-lyuk
Hossz40 m
Mélység30 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés30 m
Tengerszint feletti magasság352 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-16
Elhelyezkedése
Tücsök-lyuk (Magyarország)
Tücsök-lyuk
Tücsök-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 23″, k. h. 20° 32′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 23″, k. h. 20° 32′ 38″

A Tücsök-lyuk az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Őslénytani leletek is előkerültek belőle.

Leírás[szerkesztés]

Jósvafő központjától körülbelül 2400 méternyire északra, a Lófej-völgy keleti oldalán és az ellaposodó hegyoldalban található. A völgytalp felett körülbelül 37 méterre van bejárata. A barlang mellett nyílik a Micimackó-kuckója nevű barlang, amelynek bejárata alacsonyabban helyezkedik el. Középső triász dolomit közé ékelődött középső triász mészkőben keletkezett hasadék jellegű barlang. Bontott bejáratú és függőleges kiterjedésű aknabarlang.

A barlangból sok csontmaradvány került elő és lett Kordos László által meghatározva. A kis testű emlősök csontjain kívül csigák, 1–3 milliméter átmérőjű kvarckavicsok és faszén is volt őslénytani szempontból átvizsgált kitöltésében. Az átvizsgált fauna valószínűleg pleisztocén végi, vagy holocén eleji fiatalabb dryas vagy preboreális fázisú. Azért bizonytalan a leletek korának meghatározása, mert addig nem került elő felső pleisztocén-holocén korú folyamatos rétegsor az Aggteleki-karsztról. Ezért még a Bükk-fennsík faunatörténetével sem lehet pontosan párhuzamba hozni. Később egy felső pleisztocén tarándszarvas agancstöredéket és egy barlangi medve csontot is találtak benne. Ezeket a szórványleleteket is Kordos László határozta meg.

A feltáró munka során egy szöcske ugrált benne, amiről a barlang felfedezői azt hitték hogy tücsök. Emiatt a tévedés miatt kapta a barlang a Tücsök-lyuk nevet. A Tücsök-lyuk név az 1972. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban jelent meg nyomtatásban először (Kordos 1972). Előfordul irodalmában Lófej-zsomboly (Kordos 1984), Lófejzsomboly (Jaskó 1933), Tücsöklyuk (Fejérdy, Holly 1960) és Tücsöklyuk-barlang (Maucha 2002–2003) néven is. A Lófej-zsomboly nevet a Lófej-völgy miatt kapta.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1933-as tanulmányában Jaskó Sándor említette a barlangot és 17 méter mélynek írta le, valamint egy térképen jelölte be helyét. Ez a barlang első publikált említése. 1960 nyarán Holly István, Cser Ferenc és Csicsely András néhány órás munkával, bontással tárták fel. A jósvafői kondás hívta fel a lyukra figyelmüket. Első részletes leírása a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. évi évfolyamában jelent meg. A leírás szerint a Kuriszlánfői-zsombolyhoz hasonlít legjobban alaktanilag és mélysége 11,5 méter, hossza 16,2 méter. 1966-ban az ÉKME Barlangkutató Csoport próbabontást végzett benne és bontásra alkalmasnak találta.

1972-ben a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a barlang két helyéről maradványokat gyűjtött a VITUKI barlangkutatóinak segítségével. A holocén gerinces faunájának vizsgálata volt a cél, főleg a kisemlősök maradványainak alapján. Egy 1974-ben Kordos László által tartott előadásban az hangzott el, hogy a Tücsök-lyukból származó fauna fenyő-nyír korú, azaz preboreális. A Karszt és Barlang 1975. évi évfolyamában azt írta, hogy a körülbelül 50 kilogramm súlyú minta begyűjtése 1971–1972-ben történt. A tanulmányban közölve lett alaprajzi barlangtérkép-vázlata és hosszmetszet barlangtérkép-vázlata.

1983. augusztus 15-én Sárváry Miklós, Maucha Gergő és Czajlik Zoltán mérték fel. A felmérés alapján készült alaprajzi barlangtérkép-vázlat és kiterített hosszmetszet barlangtérkép-vázlat, valamint vízszintes szelvények. Ebben az évben felszíni felmérés is készült a barlangról és környékéről. Az 1983. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett a csoport 1983. évi munkájáról szóló beszámoló és a kiterített hosszmetszet barlangtérkép-vázlat vízszintes szelvényekkel. A közölt beszámoló szerint 1983-ban a Papp Ferenc Karszt- és Barlangkutató Csoport ifjúsági tagjai az öregek közvetett irányításával bontották és feltérképezték a jósvafői Tücsök-lyukat, valamint kibontották a Tücsök-lyuk közvetlen közelében lévő Micimackó-kuckója nevű barlangot.

1984-ben a csoporttagok 7,5 méterrel növelték mélységét. Decemberben elkészült alaprajzi barlangtérképe és kiterített hosszmetszet barlangtérképe, amelyek szerint mélysége 30 méter. Ebben az évben egy felső pleisztocén tarándszarvas agancstöredék és egy barlangi medve csont került elő belőle. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Tücsök-lyuk néven a Lófej-zsomboly névváltozattal együtt és egy térképen van feltüntetve helye.

Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfiában, a regionális bibliográfia részben szerepel neve. Az összeállítás szerint egy, a Karszt és Barlangban publikált tanulmány foglalkozik a barlanggal. 1990-ben a Papp Ferenc Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. 2000-ben a Papp Ferenc Karszt- és Barlangkutató Csoport 1984-es felmérése alapján szerkesztettek egy alaprajzi barlangtérképet és egy hosszmetszet barlangtérképet.

A 2001. évi Karsztfejlődésben kiadott tanulmány szerint 30 méter mély és függőleges hasadék jellegű. Bejárata ellaposodó hegyoldalban, 351 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Nem kapcsolódik töbörhöz. Nem teljesen tisztázott, de valószínűleg szoros összefüggésben van genetikailag a Micimackó-kuckója nevű barlanggal, amely közelebb van a völgy aljához. Valószínűleg ugyanannak a vízrendszernek inaktív forrásüregei, árvízi forrásszájai. Ezt a teljes terület napjainkban is történő emelkedése támasztja alá. A Lófej-forrás jelenlegi fokozatos elapadása és mélybefejeződése ezzel függ össze. A 2002–2003. évi Karszt és Barlangban publikált Kérdő Péter nekrológban az olvasható, hogy Kérdő Péter az 1980-as évek végéig a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport második generációs fiataljainak Tücsöklyuk bontási munkáinál a biztosítási rendszerek ellenőre volt. Holly István nekrológjában az van írva, hogy Holly István Fejérdy Istvánnal együtt közölt cikket az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban a Tücsöklyuk-barlangról.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]