Berva-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berva-barlang
A Berva-barlang bejárata 1933-ban
A Berva-barlang bejárata 1933-ban
Hossz26,5 m
Mélység0 m
Magasság7 m
Függőleges kiterjedés7 m
Tengerszint feletti magasság243 m
Ország Magyarország
Település Eger
Földrajzi táj Bükk-vidék, Egri-Bükkalja
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5342-1
Lelőhely-azonosító 21292
Elhelyezkedése
Berva-barlang (Magyarország)
Berva-barlang
Berva-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 22′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 22′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Berva-barlang témájú médiaállományokat.

A Berva-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Bükki Nemzeti Park területén található. A barlangból pleisztocén emlősök maradványai kerültek elő.

Leírás[szerkesztés]

Egerben, a Felnémet nevű városrész szélén, a Berva-völgy déli végének bal oldalán, egy magánterületen, 243 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A völgytalp felett körülbelül 13 méter magasságban található. A barlangtól északra nyílik a Bervavölgyi-sziklaüreg. Két bejárata van. Triász időszaki mészkőben alakult ki ez a már nem működő víznyelőbarlang.

Az 1933. évi ásatás során barlangi medve, barlangi hiéna, mammut, óriásgím, ősbölény és más pleisztocén emlősök csontleletei kerültek a napvilágra. A csontmaradványokon kívül régészeti leletek is előkerültek, de ezek nem jelentősek. Az üreg a Kadić Ottokár által történt felmérés idején 16 méter hosszúságú volt. Az üreg felett nem messze, a dombtetőn egy kicsi, szűk töbröt írnak le, ami a barlang hátsó, beomlott része lehet. A folyosóját egykor néhány helyen a mennyezetéig kitöltő összecementált középső miocén barlangi üledékeiben fúrókagylók lyuggatta mészkőkavicsok is megőrződtek.

Előfordul irodalmában 2. sz. üreg (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Alsóbervavölgyi barlang, Berva barlang (Vértes 1965), Berva-völgyi 2. sz. üreg (Kordos 1984), Bervavölgyi 2. sz. üreg (Bertalan 1976), Dorót-lyuk (Borovszky, Sziklay 1909), Drót-lyuk (Dely 1970), Drótlyuk (Borovszky, Sziklay 1909) és Drótlyuka (Borovszky, Sziklay 1909) neveken is. A drótos neveket valószínűleg a helyi lakosok adták neki, egy ott talált bronzsodrony miatt. 1934-ben volt először Berva-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1909-ben kiadott Magyarország vármegyéi és városai című könyvben meg van említve Dorót-lyuk, Drótlyuk és Drótlyuka néven. A leírásban az olvasható, hogy Felnémet természeti nevezetességei közül megemlítendő a Berva-erdőben található sziklabarlang és a Drótlyuka nevű. A felnémeti határban van a barlang, amely megalitkövekből rakott krommlechnek mondható. A Kis-Bükkben kevés ilyen üreg van, mert ennek anyaga nem mészkő. A Drótlyuk egy kunhalom volt, melyet valószínűleg egy ott talált bronzsodronyról neveztek el a lakosok. 1927-ben a barlang feletti töbör kibontásával a Természetbarátok Turista Egyesület egri osztályának tagjai kíséreltek meg a barlang folytatásába bejutni.

1930-ban Dancza János kereste fel, aki átkutatta, felmérte és vázlatos barlangtérképeket készített róla. 1933-ban a Földtani Intézet megbízásából Kadić Ottokár végzett őslénytani ásatásokat ebben a barlangban és a környék többi barlangjában. Ennek az Eger környéki feltárássorozatnak a legígéretesebb és ezért az első helyszíne volt ez a lelőhely. Ekkor Kadić Ottokár felmérte a barlangot és ez alapján Mottl Mária rajzolt egy hosszmetszeti barlangtérképet két keresztszelvénnyel.

Az 1937-ben megjelent Schőnviszky László által írt tanulmány szerint Felnémet szélén, egy cserkésztábor területén nyílik. 16 méter hosszú, kis víznyelőbarlang, amelynek a végén egy eltömődött zsomboly van. Bartalos Gyula tévesen írta róla hogy a barlang egy nagy kövekből álló krommleck. Jégkori emlősök maradványai kerültek elő belőle. 1938-ban Kerekes József egy fényképes geológiai leírást jelentetett meg a barlangról. Vértes László 1965-ben kiadott könyvében az van írva, hogy Felnémet szélén, a Berva-völgy elején, 230 m tszf. magasságban van a bejárata a 16 m hosszú Berva barlangnak. A barlangban a humusztalaj alatt mészkőtörmelékes, világosbarna agyag, ez alatt szintén világosbarna, kvarckavicsos, homokos agyag települt.

A felső, világosbarna kitöltésben az óriásgím, a barlangi medve és kísérőfaunája a W ½-interstadiálist jelzi. Mottl Mária a solutréi I. faunák közé sorolta. Ebben a rétegben 4 atipikus kovaszilánk és egy levalloisi leütési felületű szilánk volt. Az 1970-ben napvilágot látott Bükk útikalauz című könyvben az olvasható, hogy a Felnémettől északra található Berva-völgy déli végében, 230 méter tengerszint feletti magasságban van bejárata. A 16 méter hosszú barlangban az ásatáskor barlangi medve és óriásgím csontjait találták meg, valamint a barlangból néhány őskőkorszaki kovaszilánk került elő. A barlangtól északra található a Bervavölgyi-sziklaüreg.

A barlang bejárata belülről 1933-ban

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kézirat szerint a Bükk hegységben, Felnémeten található Berva-barlang további nevei Drót-lyuk és Bervavölgyi 2. sz. üreg. A Berva-völgy D-i végének bal oldalán, 230 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. Bejárata hegytetőre nyíló tág kürtő. A szenilis víznyelőbarlang 16 m hosszú. Ásatás volt a barlangban. A kézirat barlangra vonatkozó része 5 irodalmi mű alapján íródott. Az 1976-ban kiadott, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel a Bükk hegységben, Felnémeten elhelyezkedő barlang Berva-barlang néven 2. sz. üreg, Drót-lyuk névváltozatokkal. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 13 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1944. évi 43. tétel nem említi.

Az 1977-ben megjelent Bükk útikalauz című kiadványban az van írva, hogy a Felnémettől északkeletre lévő Berva-völgy déli végén van. Az 1979-ben kiadott Barlangok a Bükkben című könyvben nincs említve a barlang. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Berva-barlang néven Drót-lyuk és Berva-völgyi 2. sz. üreg névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban publikálva lett egy fénykép, amelyen a barlangbejárat látható és amelyet Hazslinszky Tamás készített, valamint az 1933-as hosszmetszet barlangtérkép.

A publikáció szerint a Berva-szurdok bal oldalában van a mindkét végén nyitott barlang forrásfolyosója. A barlang majdnem azonos tengerszint feletti magasságban van a Berva-völgy Tárkányi-medencébe vágódó részének legfelső párkányával. Így elhelyezkedése alapján valószínűleg a Berva-patak egyik korábbi, legkevesebb középső glaciális, esetleg idősebb bújtatója. Jellegzetes alakja és az innen kiásott Würm őslénytani és régészeti leletek mellett azért is érdekes, mert folyosóját az ásatás előtt néhány helyen a mennyezetig kitöltő, összecementált barlangi üledékekben a felszínről bemosott középső miocén ottnangi-kárpáti fúrókagylók lyuggatta mészkőkavicsok is megőrződtek. A barlangtól északra, a Berva-völgy bal oldalán van egy felhagyott kőfejtő.

2004-ben Regős József készítette el barlangtérképét. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben elhelyezkedő és 5342/1 kataszteri számú Berva-barlang. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5342-1 kataszteri számú Berva-barlang. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Heves megyei, egri, 5342-1 barlangkataszteri számú és 21292 lelőhely-azonosítójú Berva-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]