Suba-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Suba-lyuk
Kilátás a barlangból
Kilátás a barlangból
Hossz50 m
Mélység0 m
Magasság23 m
Függőleges kiterjedés23 m
Tengerszint feletti magasság279 m
Ország Magyarország
Település Cserépfalu
Földrajzi táj Bükk-vidék, Egri-Bükkalja
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5382-1
Elhelyezkedése
Suba-lyuk (Magyarország)
Suba-lyuk
Suba-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Suba-lyuk témájú médiaállományokat.

A Suba-lyuk olyan barlang, amely a kitöltéséből előkerült, neandervölgyi ember csontmaradványai miatt híres. Ez az első, Magyarországon talált, neandervölgyi ember csontmaradványnak a lelőhelye. A Bükki Nemzeti Park területén helyezkedik el. Fokozottan védett barlang és régészeti szempontból jelentős barlang. Kedvelt kirándulóhely.

Leírás[szerkesztés]

Cserépfalu szélén, Bükkzsérc közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-völgy talpszintje és a Hór-patak felett, körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel. Két helyen, a bejáratánál és a kijáratánál nyílik a felszínre.

A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális bejárattal nyíló, 50 méter hosszú, inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött látható az a hatalmas kürtő, amely az ásatás miatt tárult fel. A kürtő fala túlnyomó részt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy kijárathoz lehet jutni, amely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. A vízszintes kiterjedése 30 méter.

A nevét egy helyi betyár miatt kapta, akinek Suba Mihály (Suba Miska), vagy Suba Lukács volt a neve. 1932 és 1945 között a neve Mussolini-barlangra lett változtatva. Előfordul irodalmában Hór-völgyi-barlang (Kordos 1984), Hórvölgyi-barlang (Kordos 1984), Kúthegyi 1. barlang, Subalyuk (Mottl 1939), Subalyuka (Fényes 1851), Subalyuk-barlang és Subalyuki-barlang neveken is. Hevesi Attila a 2002-ben kiadott és Baráz Csaba által szerkesztett könyv 137. oldalán említ egy Hór-völgyi-barlang nevű üreget, amely megsemmisült.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Fényes Elek 1851-ben megjelent könyvében azt írta, hogy a Perpáci-sziklaodúnál nagyobb üreg, kősziklában található és egy juhnyáj elfér benne. 1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek és ebben az évben egy 25–35 éves nő, valamint egy három év körüli gyermek csontjait találták meg. Az előkerült maradványok csak töredékek. Az ősembermaradványok előkerülése után a Kadić Ottokár által folytatott feltárás 18 réteget különített el.

A felfedezés elsőbbsége sokáig vitatott volt a leletet megtaláló Dancza János és a leletet tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között. A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem lehet tudni, hogy mikor éltek, de nagyjából 71 000–61 000 éve, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt.

Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, a zerge, a nyúl, a mamut és a többi, pleisztocén állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták. Eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyeknek többségét néhány kilométeres körzetből szerezték be, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték.

Rozsomákcsont a Suba-lyukon kívül eddig csak hét magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pes-kő-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból és a Remete-hegyi-kőfülkéből.

Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy cserépfalui barlang és a Bükk egyik nevezetes barlangja. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, cserépfalui barlang. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű barlangnak 5382/1. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Suba-lyuk néven Hórvölgyi-barlang és Mussolini-barlang névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve.

Ott van az őslénytani leletekről legismertebb magyarországi barlangok között és a régészeti szempontból kutatott jelentősebb magyarországi barlangok között. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Suba-lyuk fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 50 méter hosszú, 22 méter függőleges kiterjedésű és 30 méter vízszintes kiterjedésű. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Suba-lyuk fokozottan védett barlang.

A 2005-ben napvilágot látott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 279 méter tengerszint feletti magasságban, a Hór-völgy talpszintje felett, a talpszinttől 40 méterrel magasabban nyílik és 50 méter hosszú, valamint egy nagy csarnokból áll. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, cserépfalui, 5382-1 barlangkataszteri számú és 16869 lelőhely-azonosítójú Suba-lyuk régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Suba-lyuk fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]