Suba-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suba-lyuk
Kilátás a barlangból
Kilátás a barlangból
Hossz 50 m
Mélység 0 m
Magasság 23 m
Függőleges kiterjedés 23 m
Tengerszint feletti magasság 279 m
Ország Magyarország
Település Cserépfalu
Földrajzi táj Bükk-vidék, Egri-Bükkalja
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5382-1
Elhelyezkedése
Suba-lyuk (Magyarország)
Suba-lyuk
Suba-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Suba-lyuk témájú médiaállományokat.

A Suba-lyuk egy barlang, amely a kitöltéséből előkerült, neandervölgyi ember csontmaradványai miatt híres. Ez az első, Magyarországon talált, neandervölgyi ember csontmaradványnak a lelőhelye. A Bükki Nemzeti Park területén helyezkedik el. Fokozottan védett barlang és régészeti szempontból jelentős barlang. Kedvelt kirándulóhely.

Leírása[szerkesztés]

Cserépfalu szélén, Bükkzsérc közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-völgy talpa és a Hór-patak felett, körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel. Két helyen, a bejáratánál és a kijáratánál nyílik a felszínre.

A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális bejárattal nyíló, 50 méter hosszú, inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött látható az a hatalmas kürtő, amely az ásatás miatt tárult fel. A kürtő fala túlnyomó részt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy kijárathoz lehet jutni, amely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. A vízszintes kiterjedése 30 méter.

A nevét egy helyi betyár miatt kapta, akinek Suba Mihály (Suba Miska), vagy Suba Lukács volt a neve. 1932 és 1945 között a neve Mussolini-barlangra lett változtatva. Előfordul az irodalmában Hór-völgyi-barlang (Kordos 1984), Hórvölgyi-barlang (Kordos 1984), Kúthegyi 1. barlang, Subalyuk (Mottl 1939), Subalyuka (Fényes 1851), Subalyuk-barlang és Subalyuki-barlang néven is. Hevesi Attila a 2002-ben kiadott, Baráz Csaba által szerkesztett könyv 137. oldalán említ egy Hór-völgyi-barlang nevű üreget, amely megsemmisült.

Kutatástörténete[szerkesztés]

Fényes Elek az 1851-ben megjelent könyvében azt írta, hogy a Perpáci-sziklaodúnál nagyobb, kősziklában található és egy juhnyáj elfér benne. 1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek és ebben az évben egy 25–35 éves nő, valamint egy három év körüli gyermek csontjait találták meg. Az előkerült maradványok csak töredékek. Az ősembermaradványok előkerülése után a Kadić Ottokár által folytatott feltárás 18 réteget különített el. A felfedezés elsőbbsége sokáig vitatott volt a leletet megtaláló Dancza János és az azt tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között. A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem lehet tudni, hogy mikor éltek, de nagyjából 71 000–61 000 éve, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt.

Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, a zerge, a nyúl, a mamut és a többi, pleisztocén állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták. Az eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyeknek a többségét néhány kilométeres körzetből szerezték be, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték.

Rozsomákcsont a Suba-lyukon kívül eddig csak hét, magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pes-kő-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból és a Remete-hegyi-kőfülkéből.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 50 méter hosszú, 22 méter függőleges kiterjedésű és 30 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 279 méter tengerszint feletti magasságban, a Hór-völgy talpa felett, 40 méterrel magasabban nyílik és 50 méter hosszú, valamint egy nagy csarnokból áll. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]