Suba-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suba-lyuk
Hossz 50 m
Mélység 0 m
Magasság 23 m
Függőleges kiterjedés 23 m
Tengerszint feletti magasság 279 m
Ország Magyarország
Település Cserépfalu
Földrajzi táj Bükk-vidék, Egri-Bükkalja
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5382-1
Elhelyezkedése
Suba-lyuk (Magyarország)
Suba-lyuk
Suba-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Suba-lyuk témájú médiaállományokat.

A Suba-lyuk egy ősemberleletéről híres barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Fokozottan védett és régészeti szempontból jelentős barlang.

Leírása[szerkesztés]

Cserépfalun, Bükkzsérc közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-patak felett körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel. A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális szádával nyíló, 50 méter hosszú inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött láthatjuk azt a hatalmas kürtőt, mely az ásatás által tárult fel. A kürtő fala nagyobbrészt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes.

Az elágazás bal oldali ágában egy másik kijárathoz juthatunk, mely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

A nevét egy helybeli betyárról, Suba Mihályról (Suba Miskáról), más források szerint Suba Lukácsról kapta. Fényes Elek 1851-ben már Suba-lyuk néven említette. 1932 és 1945 között a nevét Mussolini-barlangra változtatták. Előfordul az irodalmában Hór-völgyi-barlang (Kordos 1984), Hórvölgyi-barlang (Kordos 1984), Kúthegyi 1. barlang, Subalyuk (Mottl 1939), Subalyuk-barlang és Subalyuki-barlang néven is. Hevesi Attila a 2002-ben kiadott, Baráz Csaba által szerkesztett könyv 137. oldalán említ egy Hór-völgyi-barlang nevű üreget, amely megsemmisült.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek és egy 25–35 éves nő, valamint egy három év körüli gyermek csontjait találták meg. Az előkerült maradványok csak töredékek. Az ősembermaradványok előkerülése után Kadić Ottokár által folytatott feltárás 18 réteget különített el. A felfedezés elsőbbsége sokáig vitatott volt a leletet megtaláló Dancza János és az azt tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között. A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem tudták megmondani, hogy mikor éltek, de nagyjából 71 000–61 000 évvel előttire teszik, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt.

Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, zerge, nyúl, mamut és a többi pleisztocén állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták. Eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyek többségét néhány kilométeres körzetből szerezték be, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték.

Rozsomákcsont a Suba-lyukon kívül eddig csak hét magyarországi barlangból került elő, a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pes-kő-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből, a Remete-barlangból és a Remete-hegyi-kőfülkéből.

Irodalom[szerkesztés]

Emlékmű a barlang feljárójánál

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]