Suba-lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suba-lyuk
Kilátás a barlangból
Kilátás a barlangból
Hossz 50 m
Mélység 0 m
Magasság 23 m
Függőleges kiterjedés 23 m
Tengerszint feletti magasság 279 m
Ország Magyarország
Település Cserépfalu
Földrajzi táj Bükk-vidék, Egri-Bükkalja
Típus inaktív forrásbarlang
Barlangkataszteri szám 5382-1
Elhelyezkedése
Suba-lyuk (Magyarország)
Suba-lyuk
Suba-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 40″, k. h. 20° 31′ 50″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Suba-lyuk témájú médiaállományokat.

A Suba-lyuk egy ősemberleletéről híres barlang a Bükki Nemzeti Park területén. Fokozottan védett barlang.

Leírása[szerkesztés]

Cserépfalun, Bükkzsérc közelében, a Hór-völgy déli szakaszán található. A Hór-patak felett körülbelül 40 méterrel magasabban, 279 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Bükk-vidék hegységi része itt találkozik az Egri-Bükkalja nevű dombvidékkel. A triász időszaki mészkőben kialakult, hatalmas, 7×7 méteres, ovális szádával nyíló, 50 méter hosszú inaktív forrásbarlang emelkedő aljzata egy elágazáshoz vezet. Innen jobbra, a védőfalazat mögött láthatjuk azt a hatalmas kürtőt, mely az ásatás által tárult fel. A kürtő fala nagyobbrészt omladékból áll, ezért a falon átmászni életveszélyes. Az elágazás bal oldali ágában egy másik kijárathoz juthatunk, mely korláttal védett. Innen remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Nevét egy helybeli betyárról, Suba Mihályról (Suba Miskáról), más források szerint Suba Lukácsról kapta. Fényes Elek 1851-ben már ezen a néven említette (Suba-lyuk). Helytelenül Subalyuk-barlang vagy Subalyuki-barlang. 1932 és 1945 között nevét Mussolini-barlangra változtatták. Előfordul irodalmában Hór-völgyi-barlang, Hórvölgyi-barlang, Kúthegyi 1. barlang és Subalyuk néven is.

Ásatások[szerkesztés]

1932-ben Dancza János vezetésével ásatások kezdődtek meg, és egy 25–35 éves nő és egy 3 év körüli gyermek csontjait (nem teljes leletek) találták meg. Az ősembermaradványok előkerülése után Kadić Ottokár által folytatott feltárás 18 réteget különített el. A felfedezés elsőbbsége sokáig vitatott volt a leletet megtaláló Dancza János és az azt tudományosan feldolgozó Kadić Ottokár között. A csontmaradványokat neandervölgyi embernek azonosította a tudomány, azon belül is a kelet-európai neandervölgyi-leletekkel mutatnak rokonságot. Pontosan még nem tudták megmondani, hogy mikor éltek, de nagyjából 71 000–61 000 évvel előttire teszik, egy eljegesedés hidegebb periódusa alatt.

Elsősorban vadászatból éltek, a fő zsákmányuk a barlangi medve, a vadló, zerge, nyúl, mamut és a többi pleisztocén állat. Az állatokat a vadászat helyszínén feldarabolták, a barlangba csak a kisebb csontokat és a húst hozták. Eszközeik egyszerű megmunkálásúak voltak, amelyek többségét néhány kilométeres körzetből szerezték be, de az obszidiánt a Zempléni-hegységből szerezték.

Néhány új kézirat szerint rozsomákcsont a Suba-lyukon kívül eddig csak öt magyarországi barlangból került elő (a Király-kúti-zsombolyból, a Lengyel-barlangból, a Pilisszántói-kőfülkéből, a Puskaporosi-kőfülkéből és a Remete-hegyi-kőfülkéből) (Regős 2000, Ferenczy, Gombkötő, Regős 2003 és Ferenczy 2006). A szakirodalom alapján azonban a Remete-barlangban is megtalálták a maradványát.

Irodalom[szerkesztés]

Emlékmű a barlang feljárójánál

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]