Háromkürtő-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háromkürtő-zsomboly
Hossz360 m
Mélység105 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés105 m
Tengerszint feletti magasság442 m
Ország Magyarország
Település Tés
Földrajzi táj Bakony
Típus időszakos víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4422-2
Elhelyezkedése
Háromkürtő-zsomboly (Magyarország)
Háromkürtő-zsomboly
Háromkürtő-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 23″, k. h. 18° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 23″, k. h. 18° 03′ 29″

A Háromkürtő-zsomboly fokozottan védett barlang. A Bakony negyedik legmélyebb barlangja az Alba Regia-barlang, a Csengő-zsomboly és a Jubileumi-zsomboly után.

Leírás[szerkesztés]

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Tési-fennsíkon található. Tés központjától körülbelül másfél kilométerre, szántóföldi környezetben, egy víznyelőben nyílik. Két bejárata van, amelyek közül a napjainkban használt bejáratot betongyűrűkkel biztosították és vasrács ajtóval van lezárva. A másik bejárata egy sokkal szűkebb, ferde lyuk és a főbejárattól körülbelül nyolc méterre, délre helyezkedik el. Ezen keresztül tárták fel a zsombolyt.

Felső triász dachsteini mészkőben keletkezett tektonikus hasadékok mentén. Morfológiai szempontból két részre osztható. A felső, körülbelül 20 méter mély, labirintusszerű részére az oldott, sima falfelületek jellemzők, amelyek a víznyelőként működéskor alakultak ki. A felső rész aljától kezdődő alsó részén pedig a csepegő, folydogáló vizek korróziós tevékenységének a nyomai figyelhetők meg. Az alsó része főként aknákból áll. A barlangban kevés az ásványkiválás. Az alsó részen cseppkövek, korróziós fülkék, csipkék és barázdák alakultak ki. Mangános cseppkőbekérgeződés és borsókőszerű képződmények találhatók a legmélyebben lévő teremben. A cseppkövek áttetszők és fehérek.

Két időszakos nyelőponttal rendelkezik, amelyeken keresztül az áradásokkor víz jut a zsombolyba. Jelenleg egyik bejárata sem nyel vizet, de volt olyan a barlang történetében, hogy majdnem 100 méter magas vízoszloppal töltődött fel. Az még nem fordult elő, hogy a visszaduzzasztott víz elérte volna a bejáratot. Szivárgó vizek mindig vannak a barlangban. A vízzel való feltöltődés az időszakos víznyelői és a bemosott hordalék miatt történik.

Vízszintes kiterjedése 23 méter. Legmélyebb pontja a Záporos-terem. Néhány csontmaradvány mellett 29 csigafajt is meghatároztak a kitöltéséből őslénytani kutatásakor. A csigafajok közül több ma már kipusztult a területről és vízi fajok is előkerültek. A vizsgált anyag leginkább fiatal holocénben élt fajokat tartalmazott. Kordos László véleménye szerint a leletegyüttes legrégebbi maradványai legfeljebb középső pleisztocén korúak, de valószínűbb, hogy óholocén korúak. Farkascsontokat is találtak a zsombolyban. A bejárásához a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A bejárati aknájában, valamint ahol még szükséges, rögzített vaslétrák segítik a közlekedést.

A barlang a három kürtő csatlakozásánál található, a felszín közeli rész legtágasabb üregéről a Háromkürtőről lett elnevezve. Előfordul irodalmában csőszpusztai I-12-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), Dögkút-zsomboly (Kordos 1984), Háromkürtős-zsomboly (Kárpát 1977), Három-kürtő-zsomboly (Szolga 1977), I-12 (Kordos 1976), I-12. (Kárpát, Szolga 1977), I.-12. (Szolga, Kárpát, Gönczöl, Szarka 1978), I-12. sz. objektum (Kordos 1982) és I.-12.sz. víznyelő barlangja (Szolga 2003) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai kezdtek el kutatni nyelőcsoportjában az 1970-es évek kezdetén. 1974-ben ismeretlenek visszatöltötték a barlangot az addig kihordott törmelékkel és faágakkal. 1975 áprilisában 80 méter mélységig sikerült feltárni a csoportnak. 1975 májusában 105 méter mélységet értek el a zsomboly kutatása során. 1975-ben a csoport tagjai elkészítették hossz-szelvény barlangtérképét és készült egy idealizált axonometrikus térrajz is a barlangról. A barlangtérképeket Kárpát József szerkesztette.

1977-ben készült el felső járatainak alaprajzi barlangtérképe. A könnyebb megközelíthetőség miatt új bejárat lett kialakítva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4400-as (Bakony) barlangkataszteri területen lévő, tési barlang. Szerepel az 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján. Az 1977. december 31-i állapot szerint a 105 méter mély és 256 méter hosszú barlang az ország 18. legmélyebb és 41. leghosszabb barlangja. 1978-ban farkascsontok kerültek elő kitöltéséből és ebben az évben 70 méter magas vízoszlop töltötte ki a járatrendszert. 1979-ben elkészült izometrikus barlangtérképe, amelyet Kárpát József szerkesztett.

Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű barlangnak 4422/2. a barlangkataszteri száma. 1982 óta fokozottan védett barlang a tudománytörténeti jelentőségű feltárása miatt. 1982-ben Kárpát József felmérte és megszerkesztette az I-12. sz. karsztobjektum szpeotopográfiai térképét. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv szerint az 1970-es évek egyik legnagyobb barlangfelfedezésének számított a 360 méter hosszú és 105 méter mély zsomboly felfedezése. Az országos barlanglistában szerepel a barlang Háromkürtő-zsomboly néven I-12. sz. objektum és Dögkút-zsomboly névváltozatokkal, valamint térképen van helye jelölve. Az 1984-ben publikált Lista a Bakony barlangjairól című felsorolásban olvasható neve két névváltozatával és meg van említve, hogy 256 méter hosszú és 105 méter mély. 1988-ban a mesterségesen kialakított bejárata ki lett építve és le lett zárva.

1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bakony hegységben lévő Háromkürtő-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Háromkürtő-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben az olvasható, hogy hossza 360 méter, függőleges kiterjedése 105 méter és vízszintes kiterjedése 23 méter.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bakony hegységben lévő Háromkürtő-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Háromkürtő-zsomboly fokozottan védett barlang. A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia szerint 360 méter hosszú és 105 méter mély.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bakony hegységben elhelyezkedő Háromkürtő-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bakony hegységben lévő Háromkürtő-zsomboly az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Háromkürtő-zsomboly fokozottan védett barlang.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]