Keselő-hegyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keselő-hegyi-barlang
Hossz610 m
Mélység115 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés115 m
Tengerszint feletti magasság232 m
Ország Magyarország
Település Tatabánya
Földrajzi táj Gerecse
Barlangkataszteri szám 4610-1

A Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. A Gerecse 6 fokozottan védett barlangja közül az egyik. A hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban van.

Leírás[szerkesztés]

A Keselő-hegyen lévő működő kőbányában, a Tatabányai Mész- és Cementművek területén található a bejárata. Felső triász dachsteini mészkőben két határozott tektonikus törésvonal mentén keletkezett. A viszonylag bonyolult kiterjedése ellenére sincs benne vízszintes járat. Egyetlen, majdnem függőleges hasadékjáratból áll, amelynek átlagos szélessége 1 m. A legszélesebb része az 5–6 m széles Nagy-terem.

Változatossága főleg a hasadék szűkebb részeibe beszorult nagy kőtömbök és az álfenekek miatt jött létre. Ezek miatt az akadályok miatt találhatók benne párkányok, kiállók. Mivel megosztják az egybefüggő hasadékot ezek a természetes kialakulású térválasztók, ezért termeknek nevezhető részek is vannak a barlangban, például a Kos-terem és a Magányos-terem. Az üregrendszer a tektonikus hasadékok mentén történt karsztvízszint alatti oldódás miatt jött létre. Később az oldódás a felszínről beszivárgó vizek miatt folytatódott.

A középső szektorban, 40 m-es és 80 m-es mélység között van a legtöbb képződmény. Itt gombostűs aragonit és tűkristályos aragonit, de a legelterjedtebben borsókő díszíti a járatokat. A falakat majdnem mindenhol 1–15 cm vastag, különböző mértékben visszaoldott kalcitréteg fedi. Ez a három kiválás a középső szektor három jól szétválasztható szintjén települt. Cseppkövek, amelyek kisebb lefolyások, illetve bekérgezések alakjában jelentkeznek a barlangban alig vannak benne. A 115 m mélyen található mélypontján az eredeti karsztvízszintet bizonyító, térdig érő és híg sár van, amely a továbbjutást akadályozza. A lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Bejárásához sziklamászó tudás és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

A karsztvízszint a legmélyebb pontjától kb. 10–15 m-rel mélyebben van. A Keselő-hegyi-barlang, valamint a bejáratától 35 m-re és 20 m-rel magasabban nyíló Keselő-hegyi 11. sz. barlang összefügg. Ezt a kapcsolatot régen csak vízfolyásnyomok alapján sejtették, de később füstjelzéses vizsgálattal és üledékelemzéssel igazolták a két barlang összetartozását. Ha a két barlang között létrejönne az átjárhatóság, aminek kicsi az esélye, akkor 135 m vertikális kiterjedésű barlangrendszer jönne létre.

Előfordul irodalmában 1. sz. barlang (Kordos 1984) és Keselő-hegyi 1. sz. barlang (Nyerges 2003) neveken is. 1977-ben volt először Keselő-hegyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Faber 1977 és Kordos 1977).

Kutatástörténet[szerkesztés]

Kőbányászat következtében nyílt meg. 1976. november 21-én fedezték fel és járták be ásványgyűjtés közben az első, kb. 10 m-es részét a Szabó József Geológiai Szakközépiskola tanulói. A felfedezést követően még abban az évben négyszer jártak benne, hogy a 110 m-es mélységben (az általuk akkor barometrikus szintkülönbség mérővel mért mélység 115 m volt) található Dagonya nevű helyig be tudják járni. Azért kellett ehhez négy alkalommal leszállniuk, mert kevés volt a kötelük. Ezzel a mélységgel megelőzte a Lengyel-barlang mélységét és a hegység legmélyebb barlangja lett.

1977-ben tárták fel a Kos-termet és környékét, valamint készítettek hosszmetszet térképet és keresztmetszet térképet a Hajmosóig. 1977-ben készült el első teljes függőleges metszet térképe. A térkép és a barlang részletes leírása a Karszt és Barlang 1977. évi évfolyamában jelent meg. A leírás szerint a felmérés után 120 m mélynek mérték.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Gerecse hegységben lévő és 115 m mély Keselő-hegyi-barlang az ország 12. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 44. leghosszabb barlangja a Gerecse hegységben elhelyezkedő és 1977-ben 260 m hosszú, 1976-ban ismeretlen hosszú, 1975-ben ismeretlen hosszú Keselő-hegyi-barlang. Az összeállítás szerint Magyarország 13. legmélyebb barlangja a Gerecse hegységben elhelyezkedő és 1977-ben 115 m mély, 1976-ban 120 m mély, 1975-ben ismeretlen mély Keselő-hegyi-barlang.

1979 és 1981 között a Kos-terem alatti szakaszba jutottak be a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport tagjai. Az 1980. évi barlangkutató vándorgyűlés kirándulásainak fő célpontja volt. 1982-ben a Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv szerint az 1970-es évek nagyobb barlangi felfedezései közé tartozik a Keselő-hegyi-barlangban történt 110 m mélyre lejutás. A könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Keselő-hegyi-barlang néven 1. sz. barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Keselő-hegyi-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 35. leghosszabb barlangja a 4610 barlangkataszteri egységben lévő, kb. 500 m hosszú Keselő-hegyi-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 260 m hosszú. Juhász Márton 1987. évi szóbeli közlése, hogy a barlang kb. 500 m hosszú, amelyből 260 m van felmérve. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 18. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4610 barlangkataszteri egységben lévő, 115 m függőleges kiterjedésű Keselő-hegyi-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 115 m mély. 1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang nagy függőleges kiterjedése, valamint nagy mennyiségben és sokféle változatban előforduló képződményei miatt lett.

Az 1990. évi MKBT Műsorfüzetben Juhász Márton által megjelentetett hír szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján a Gerecse Barlangkutató Egyesület látja el a gerecsei, lezárt Keselő-hegyi-barlang gondozását. Túralehetőséget, igény, illetve szükség esetén túravezetést előzetes egyeztetés alapján biztosít az egyesület. 1992-ben találták meg felmérése közben az összeköttetést a Kos-terem és a Dagonya között a Tatabányai Barlangkutató Egyesület kutatói és készítették el a barlang hossz-szelvény barlangtérképét. A felmérés szerint 347 m hosszú, plusz még körülbelül 50 m hosszú és 115,3 m mély. Közben a mélypontján történt nem várt álfenék beomlás következtében 5 m-rel nőtt mélysége. 1994-ben lett megszerkesztve a kőbányában található barlangok bejáratának elhelyezkedését ábrázoló helyszínrajz.

Az 1994. évi Limesben közölt Székely Kinga dolgozatban az van írva, hogy a 4610/1 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi-barlang Bertalan Károly barlangleltárában nincs benne. A Barlangtani Intézetben kataszteri törzslap, térkép, fénykép, kutatási törzslap és irodalmi törzslap van a fokozottan védett barlangról. Az 1994. évi Limesben napvilágot látott Kordos László összeállításban az szerepel, hogy 1977-ben a barlangban lévő Kos-terem feljárójából Faber László fajra nem meghatározott Rana maradványt gyűjtött.

Az 1994. évi Limesben lévő Juhász Márton tanulmányban az olvasható, hogy 1980-ban az MKBT XXV. Országos Vándorgyűlésén lehetett túrázni a barlangban. A Keselő-hegyi-barlang 1976-os felfedezését követően alakult Szabó József Geológiai Szakközépiskola Barlangkutató Csoportja 1981-ig a Keselő-hegy kőfejtőiben végzett kis barlangfeltárásokat. 1982-ben a barlang végpontjának bontása nem hozott számottevő eredményt.

Az 1994. évi Limesben kiadott Takácsné Bolner Katalin publikáció szerint az 1970-es évek elején kezdődött, elsősorban a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoporthoz és a Megalodus Barlangkutató Csoporthoz kapcsolódó intenzív feltáró kutatások, szisztematikus kataszterező és dokumentációs munkák, tudományos igényű leírások az eltelt 25 évben többszörösére növelték a hévizes jellemvonásokat mutató barlangok számát. Ezek közül kiemelkedik például a már fokozottan védett Keselő-hegyi-barlang 1976. évi megismerése.

A Keselő-hegy és Kálvária-hegy valószínűleg termálkarsztos eredetű 11 barlangja közül az egyik jelentős barlang a kb. 400 m hosszú és 115 m mély, kifejezetten függőleges hasadék-jellegű Keselő-hegyi-barlang, amely dachsteini mészkőben jött létre. Felhőszerű, romboéderes felületű, kristályos kalcitbevonat, elfogadottan termálvizes ásványoknak tartott barit és kristályos kalcit előfordulnak a barlangban.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Gerecse hegység területén lévő Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A Székely Kinga szerkesztette 2003-ban kiadott könyvben 400 m hosszúnak, 115,3 m függőleges kiterjedésűnek és 55 m vízszintes kiterjedésűnek van leírva. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyv szerint 400 m hosszú és 115 m mély. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Gerecse hegységben elhelyezkedő Keselő-hegyi-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang.

Érdekességek[szerkesztés]

A Kos-terem alatt, a teremtől 30 m-re található járatban a járat felfedezése előtt odakerült védősisakot találtak a barlangkutatók. A barlang első, a Karszt és Barlangban nyomtatásban megjelent térképén Dagonya helyett Pagonya van írva.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]