Nyári-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyári-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz17 m
Mélység12,8 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12,8 m
Ország Magyarország
Település Tatabánya
Földrajzi táj Gerecse
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4630-24
Elhelyezkedése
Nyári-barlang (Magyarország)
Nyári-barlang
Nyári-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 18° 25′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 18° 25′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári-barlang témájú médiaállományokat.

A Nyári-barlang időszakosan működő víznyelőbarlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található. Denevérek is előfordulnak benne.

Leírás[szerkesztés]

A Gerecse D-i peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának K–DK-i részén lévő erdőben található kis völgyfőben, meredek falú tölcsérszerű beszakadás alján van vízszintes tengelyirányú, 1 m széles és 0,6 m magas, bontott és szabálytalan alakú bejárata. A Lengyel-barlangtól és a Lengyel-szakadéktól D–DK-re kb. 150 m-re, erdészeti út mellett helyezkedik el. A beszakadás a fennsík szélébe vágódó kis vízlevezető árok felső szakaszán, az árok végénél található. A beszakadás átmérője 10 m, mélysége 3 m.

Felső triász vastagpados dachsteini mészkőben jött létre az időszakosan aktív víznyelőbarlang. Barlangjáró alapfelszereléssel és szabadon járható.

1979-ben volt először Nyári-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Lengyel-barlang 3. sz. aknája (Polacsek, Ba 2019) és A Lengyel-barlang III.sz. aknája (Székely 1994) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1961. évfolyamában megjelent Bathó Norbert tanulmányban szerepel a Nyári-barlang Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint. A tanulmányban az van publikálva, hogy a Lengyel-barlang egyik eltömődött járatának iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a 8. szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottak. Ezt a feltevést az is igazolta, hogy a 8. szinten jelenik meg az erős agyageltömődés és ezen a szinten találtak állati csontokat az agyagban.

A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az olvasható, hogy a Lengyel-barlang közelében, egy kb. 100 m átmérőjű körben még további két barlang található, a Nyári-barlang és a Lengyel-szakadék. A Lengyel-barlangtól D-re kb. 100 m-re helyezkedik el a Nyári-barlang, amely elagyagosodott, szenilis nyelő. Bathó és Lendvay a Lengyel-barlang III. sz. aknájaként emlegették. 1963-tól 1964-ig Bánkuti László 8–10 m mélységig, a szálkő tetejéig kibontotta. 1965-ben Lendvay Ákos végig omlásban haladva 8 m-ig bírt lejutni. Érdemes feltáró munkát végezni benne. A kézirat szerint két irodalmi mű foglalkozik vele.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Nyári-barlangnak 4630/24. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a 4630/24 barlangkataszteri számú barlang Nyári-barlang néven és térképen van helye feltüntetve. Az 1986. január 11-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér.

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991-es jelentése szerint időszakosan aktív víznyelőbarlang. Vízgyűjtőterülete kb. 1000 m². Feltárását az 1970-es évek elején a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport, majd később a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály végezték. Ekkor kb. 10 m mélységig járták be. Ésszerűnek tűnik feltárásának újraindítása. A barlangtól kb. 30 m-re, az erdészeti út mellett egy kb. 1–1,5 m mély, fejlődő állapotban lévő, fiatal dolina van.

Az 1994. évi Limesben közölt Székely Kinga tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/24 barlangkataszteri számú Nyári-barlang másik neve A Lengyel-barlang III.sz. aknája. Bertalan Károly barlangleltárában nincs benne. A Barlangtani Intézetben nincs kataszteri törzslapja, térképe és irodalmi törzslapja. Fénykép és kutatási törzslap van róla.

A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. február 23-i, a 2003. május 25-i, a 2004. június 29-i és a 2004. december 22-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér.

2005-ben Polacsek Zsolt felmérte, valamint a felmérés alapján rajzolt alaprajz térképet keresztmetszettel és hosszmetszet térképet. A 2006. január 22-i, a 2006. június 30-i, a 2006. szeptember 24-i és a 2006. december 23-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 2007. évi jelentése szerint már az 1970-es években ismert barlang volt. Az akkori kutatásokkor állítólag 8–10 m mélységet értek el benne, de ez az adat a 2007-es feltárási eredmények ismeretében nem valószínű. Mélysége maximum 5 m lehetett a kitöltés jellege alapján.

2007 végén kezdték el a tagok a feltáró munkát a barlangban. Kitisztították és kissé tágították az omladékos bejáratot és elkezdték az akkor 0,5–1 m széles, 5 m hosszú, 3 m mély és meredeken lejtő kúszójárat aljzatának mélyítését teljes szelvényben. A lefelé 3 m szélességig fokozatosan kibővülő járat hosszát 8,5 m-re, mélységét 6 m-re növelték. A kibontott anyagot a felszínre szállították.

A barlang bejárata

A további feltárás szempontjából biztató, hogy ebben a barlangban a huzatviszonyok ellentétesek a Lengyel-barlangLengyel-szakadékMárcius-barlang rendszerben észleltekkel, mert itt télen erőteljes kiszellőzés figyelhető meg. A barlang korábbi denevérlakottságáról nem volt adat, ezért érdekes, hogy 2007. október 7-én a végpont közelében két kis patkósdenevér jelenlétét észlelték. A denevérek valószínűleg őszi váltószállásként használták a barlangot.

2008-ban az egyesület bevonta makroszkópikus gerinctelen faunisztikai kutatásába a barlang vizsgálatát és bontotta a barlangot. A Kondi-terem vörösagyagos kitöltéséből gyapjas mamut rossz megtartású, lemezesen széteső zápfoga került elő. Ez Kordos László szerint egyértelműen jelzi a réteg felső pleisztocén korát. A terem mennyezetének kis üregében egy vízi denevér telelt. Szeptember végén egy repkedő, meghatározatlan fajú denevért láttak a barlangban. Az év végi vázlatos felmérés alapján hossza 17 m és mélysége 12,8 m.

2009. július 13-án a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútján a tanulmányút résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén és ekkor a résztvevők megtekintették a Nyári-barlangnál folyó bontási munkát. A vállalkozó szelleműek be is másztak a barlangba.

A 2009. január 31-i, a 2009. február 27-i, a 2009. március 28-i, a 2009. április 29-i, a 2009. május 31-i, a 2009. június 28-i, a 2009. július 31-i, a 2009. augusztus 30-i, a 2009. szeptember 26-i, a 2009. november 28-i és a 2009. december 30-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér. 2009. október 31-én egy repkedő, meghatározatlan fajú denevér volt a Kondi-teremben. 2009-ben makroszkópos gerinctelen faunisztikai kutatás volt a barlangban. A vizsgált 10 gerecsei barlang közül a Nyári-barlang a második legnagyobb egyedszámú élőhely lett.

A 2010. január 30-i, a 2010. június 26-i, a 2010. augusztus 29-i, a 2011. január 30-i, a 2011. április 29-i, a 2011. július 30-i, a 2012. június 30-i, a 2012. augusztus 26-i, a 2012. október 28-i, a 2013. január 26-i, a 2013. március 31-i, a 2013. július 5-i, a 2013. augusztus 3-i, a 2013. szeptember 29-i, a 2013. október 27-i és a 2014. február 9-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér.

2010. november 30-án egy vízi denevér, 2011. október 29-én egy kis patkósdenevér, 2012. szeptember 29-én egy kis patkósdenevér, 2012. november 25-én egy nagyfülű denevér, 2012. december 29-én egy közönséges denevér, 2013. március 3-án egy kis patkósdenevér, egy horgasszőrű denevér, egy barna hosszúfülű-denevér, 2013. április 30-án egy meghatározatlan denevér, 2014. február 15-én egy kis patkósdenevér, egy nagyfülű denevér, 2014. március 8-án egy kis patkósdenevér, 2014. december 26-án egy közönséges denevér volt benne.

A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című mű Nyári-barlangról szóló részében az olvasható, hogy ezen a helyen az 1970-es években az Oroszlányi Barlangkutató Csoport, a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály, majd a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület is próbálkoztak, de kis eredményt értek el. Lengyel-barlang 3. sz. aknája néven lehet, hogy ezt a helyet, vagy a Meszes-barlangot hívták a korábbi kutatók.

Tektonikus hasadék mentén lévő omlásban leszivárgó vizek oldó hatására keletkezett. A részletesen felmért barlang 10 m hosszú, 7 m mély, 0 m magas, 7 m függőleges kiterjedésű és 5 m vízszintes kiterjedésű. 1963-ban fedezte fel a Vasútépítő Törekvés Barlangkutató Csoport. Első irodalmi említése a Magyarország barlangjai című könyvben történt. A kéziratban látható egy helyszínrajz, amelyen a Lengyel-barlang térségében lévő barlangbejáratok helyei vannak jelölve és ezen a térképen fel van tüntetve a Nyári-barlang bejáratának helye, valamint a kézirathoz mellékelve van a barlang barlang nyilvántartólapja.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]