Nyári-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyári-barlang
A Nyári-barlang bejárata
A Nyári-barlang bejárata
Hossz17 m
Mélység12,8 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12,8 m
Ország Magyarország
TelepülésTatabánya
Földrajzi tájGerecse
Típusidőszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám4630-24
Elhelyezkedése
Nyári-barlang (Tatabánya)
Nyári-barlang
Nyári-barlang
Pozíció Tatabánya térképén
é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 18° 25′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 18° 25′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári-barlang témájú médiaállományokat.

A Nyári-barlang az egyik időszakosan működő víznyelőbarlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található. Denevérek is előfordulnak benne.

Leírás[szerkesztés]

A Gerecse D-i peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának K–DK-i részén lévő erdőben található kis völgyfőben, meredek falú tölcsérszerű beszakadás alján van vízszintes tengelyirányú, 1 m széles és 0,6 m magas, bontott és szabálytalan alakú bejárata. A Lengyel-barlangtól és a Lengyel-szakadéktól D–DK-re kb. 150 m-re, erdészeti út mellett helyezkedik el. A beszakadás a fennsík szélébe vágódó kis vízlevezető árok felső szakaszán, az árok végénél található. A beszakadás átmérője 10 m, mélysége 3 m.

Felső triász vastagpados dachsteini mészkőben jött létre az időszakosan aktív víznyelőbarlang. Barlangjáró alapfelszereléssel és szabadon járható.

1979-ben volt először Nyári-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Lengyel-barlang 3. sz. aknája (Polacsek, Ba 2019) és A Lengyel-barlang III.sz. aknája (Székely 1994) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1961. évfolyamában megjelent, Bathó Norbert által írt tanulmányban szerepel a Nyári-barlang Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint. A tanulmányban az van publikálva, hogy a Lengyel-barlang egyik eltömődött járatának iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a 8. szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottak. Ezt a feltevést az is igazolta, hogy a 8. szinten jelenik meg az erős agyageltömődés és ezen a szinten találtak állati csontokat az agyagban.

A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az olvasható, hogy a Lengyel-barlang közelében, egy kb. 100 m átmérőjű körben még további két barlang található, a Nyári-barlang és a Lengyel-szakadék. A Lengyel-barlangtól D-re kb. 100 m-re helyezkedik el a Nyári-barlang, amely elagyagosodott, szenilis nyelő. Bathó és Lendvay a Lengyel-barlang III. sz. aknájaként emlegették. 1963-tól 1964-ig Bánkuti László 8–10 m mélységig, a szálkő tetejéig kibontotta. 1965-ben Lendvay Ákos végig omlásban haladva 8 m-ig bírt lejutni. Érdemes feltáró munkát végezni benne. A kézirat szerint két irodalmi mű foglalkozik vele.

Az 1980. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett egy térkép, amelyen a Gerecse hegységben található 4630-as barlangkataszteri egység egy része van bemutatva. A Lendvay Ákos által 1981-ben készített térképen látható a 24-es számmal jelölt Nyári-barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Nyári-barlangnak 4630/24. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a 4630/24 barlangkataszteri számú barlang Nyári-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. január 11-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér.

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991-es jelentése szerint időszakosan aktív víznyelőbarlang. Vízgyűjtő-területe kb. 1000 m². Feltárását az 1970-es évek elején a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport, majd később a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály végezték. Ekkor kb. 10 m mélységig járták be. Észszerűnek tűnik feltárásának újraindítása. A barlangtól kb. 30 m-re, az erdészeti út mellett egy kb. 1–1,5 m mély, fejlődő állapotban lévő, fiatal dolina van.

Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/24 barlangkataszteri számú Nyári-barlang másik neve A Lengyel-barlang III.sz. aknája. Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja, térképe és irodalmi törzslapja, de fényképe és kutatási törzslapja van. A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. február 23-i, a 2003. május 25-i, a 2004. június 29-i és a 2004. december 22-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs a barlangban denevér.

2005-ben Polacsek Zsolt felmérte a barlangot, majd a felmérés alapján megrajzolta a barlang alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképét. A 2006. január 22-i, a 2006. június 30-i, a 2006. szeptember 24-i és a 2006. december 23-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér. Az egyesület 2007. évi jelentése szerint már az 1970-es években ismert barlang volt. Az akkori kutatásokkor állítólag 8–10 m mélységet értek el benne, de ez az adat a 2007-es feltárási eredmények ismeretében nem valószínű. Mélysége maximum 5 m lehetett a kitöltés jellege alapján.

2007 végén kezdték el az egyesület tagjai a feltáró munkát a barlangban. Kitisztították és kissé tágították az omladékos bejáratot és elkezdték az akkor 0,5–1 m széles, 5 m hosszú, 3 m mély és meredeken lejtő kúszójárat aljzatának mélyítését teljes szelvényben. A lefelé 3 m szélességig fokozatosan kibővülő járat hosszát 8,5 m-re, mélységét 6 m-re növelték. A kibontott anyagot a felszínre szállították.

A barlang bejárata

A további feltárás szempontjából biztató, hogy ebben a barlangban a huzatviszonyok ellentétesek a Lengyel-barlangLengyel-szakadékMárcius-barlang rendszerben észleltekkel, mert itt télen erőteljes kiszellőzés figyelhető meg. A barlang korábbi denevérlakottságáról nem volt adat, ezért érdekes, hogy 2007. október 7-én a végpont közelében két kis patkósdenevér jelenlétét észlelték. A denevérek valószínűleg őszi váltószállásként használták a barlangot.

2008-ban az egyesület bevonta az egyesület által végzett, makroszkópikus gerinctelen faunisztikai kutatásba a Nyári-barlangot és bontotta az üregrendszert. A Kondi-terem vörösagyagos kitöltéséből gyapjas mamut rossz megtartású, lemezesen széteső zápfoga került elő. Ez Kordos László szerint egyértelműen jelzi a réteg felső pleisztocén korát. A terem mennyezetének kis üregében egy vízi denevér telelt. Szeptember végén egy repkedő, meghatározatlan fajú denevért láttak a barlangban. Az év végi vázlatos felmérés alapján a barlang hossza 17 m, mélysége pedig 12,8 m.

2009. július 13-án a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútján a tanulmányút résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén és ekkor a résztvevők megtekintették a Nyári-barlangnál folyó bontási munkát. A vállalkozó szelleműek be is másztak a barlangba.

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 2009. évi jelentése szerint a 2009. január 31-i, a 2009. február 27-i, a 2009. március 28-i, a 2009. április 29-i, a 2009. május 31-i, a 2009. június 28-i, a 2009. július 31-i, a 2009. augusztus 30-i, a 2009. szeptember 26-i, a 2009. november 28-i és a 2009. december 30-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs a barlangban denevér. 2009. október 31-én egy repkedő, meghatározatlan fajú denevér volt a Kondi-teremben. 2009-ben makroszkópos gerinctelen faunisztikai kutatás volt a barlangban. A Gerecse hegységben lévő, vizsgált 10 barlang közül a Nyári-barlang a második legnagyobb egyedszámú élőhely lett.

A 2009. február 1. és 2009. június 31. közötti időszakban talált fajok, illetve taxonok listája barlangonként (a 2009. évi csoportjelentés melléklete):
Taxon/barlang Pisznice-barlang Nyári-barlang Pisznicei Alsó-barlang Lengyel-barlang Vértes László-barlang Pisznicei-zsomboly Bajnai Öreg-lyuk Lengyel-szakadék Veres-hegyi-barlang Megalodus-barlang Összesen
Oxychilus glaber
(Mollusca)
8
4
5
0
0
3
0
0
1
1
22
Limax sp.
(Mollusca)
0
1
5
3
20
10
0
0
0
0
39
Oligochaeta indet.
(Annelida, Clitellata)
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
2
Oniscus asellus
(Crustacea)
0
0
0
0
0
2
0
0
1
1
4
Lythobius sp.
(Myriapoda)
1
0
0
0
1
0
0
0
0
0
2
Glomeris hexasticha
(Myriapoda)
2
0
0
3
0
5
0
2
0
0
12
Trachisphaera costata
(Myriapoda)
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
Diplopoda indet.
0
5
4
1
1
0
0
3
0
1
15
Polydesmus sp.
(Diplopoda)
0
0
0
3
0
2
0
0
0
0
5
Collembola indet.
(Parainsecta cl.)
42
0
0
31
39
10
1
3
8
0
134
Dermoptera
(Insecta cl.)
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
1
Phryganea grandis
(Insecta, Trichoptera)
2
0
5
0
1
1
0
1
0
0
10
Triphosa dubiata
(Insecta, Lepidoptera)
181
200
0
0
10
8
10
5
0
0
414
Scoliopterix libatrix
(Insecta, Lepidoptera)
170
200
0
0
10
0
0
7
0
0
387
Culicidae indet.
(Insecta, Diptera)
7
14
8
21
11
12
20
0
1
2
96
Brachicera indet.
(Insecta, Diptera)
9
2
5
2
1
0
1
2
4
2
28
Protichneumon pisorius
(Insecta, Hymenoptera)
7
0
5
0
0
1
20
0
2
0
35
Carabus coriaceus
(Insecta, Coleoptera)
0
0
6
0
0
8
0
0
0
0
14
Carabus nemoralis
(Insecta, Coleoptera)
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
1
Brachinus sp.
(Insecta, Coleoptera)
0
0
0
0
0
1
0
0
2
0
3
Chlaenius spoliatus
(Insecta, Coleoptera)
0
0
9
0
1
0
0
5
0
0
15
Hidrous sp.
(Insecta, Coleoptera)
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
Staphilinidae indet.
(Insecta, Coleoptera)
4
0
0
0
1
0
0
2
1
0
8
Coleoptera indet.
(Insecta)
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3
Pseudoscorpiones indet.
(Chelicerata sph. Arachnida)
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
2
Opiliones indet.
(Chelicerata sph. Arachnida)
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
Acari indet.
(Chelicerata sph. Arachnida)
7
0
1
4
2
0
0
0
0
0
14
Ixodes sp.
(Chelicerata sph. Arachnida Acari)
1
0
0
0
0
0
1
0
1
0
3
Meta menardi
(Chelicerata sph. Arachnida, Araneae scl.)
60
21
180
44
10
15
0
21
5
15
371
Araneae indet.
(Chelicerata sph. Arachnida)
6
1
0
0
0
1
2
1
1
1
13
Barlangonkénti egyedszám összesen
511
448
233
115
109
80
55
53
27
25
1656

A 2010. január 30-i, a 2010. június 26-i, a 2010. augusztus 29-i, a 2011. január 30-i, a 2011. április 29-i, a 2011. július 30-i, a 2012. június 30-i, a 2012. augusztus 26-i, a 2012. október 28-i, a 2013. január 26-i, a 2013. március 31-i, a 2013. július 5-i, a 2013. augusztus 3-i, a 2013. szeptember 29-i, a 2013. október 27-i és a 2014. február 9-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér.

2010. november 30-án egy vízi denevér, 2011. október 29-én egy kis patkósdenevér, 2012. szeptember 29-én egy kis patkósdenevér, 2012. november 25-én egy nagyfülű denevér, 2012. december 29-én egy közönséges denevér, 2013. március 3-án egy kis patkósdenevér, egy horgasszőrű denevér, egy barna hosszúfülű-denevér, 2013. április 30-án egy meghatározatlan denevér, 2014. február 15-én egy kis patkósdenevér, egy nagyfülű denevér, 2014. március 8-án egy kis patkósdenevér, 2014. december 26-án egy közönséges denevér volt benne.

A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című mű Nyári-barlangról szóló részében az olvasható, hogy ezen a helyen az 1970-es években az Oroszlányi Barlangkutató Csoport, a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály, majd a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület is próbálkoztak, de kis eredményt értek el. Lengyel-barlang 3. sz. aknája néven lehet, hogy ezt a helyet, vagy a Meszes-barlangot hívták a korábbi kutatók.

Tektonikus hasadék mentén lévő omlásban leszivárgó vizek oldó hatására keletkezett. A részletesen felmért barlang 10 m hosszú, 7 m mély, 0 m magas, 7 m függőleges kiterjedésű és 5 m vízszintes kiterjedésű. 1963-ban fedezte fel a Vasútépítő Törekvés Barlangkutató Csoport. Első irodalmi említése a Magyarország barlangjai című könyvben történt. A kéziratban látható egy helyszínrajz, amelyen a Lengyel-barlang térségében lévő barlangbejáratok helyei vannak jelölve és ezen a térképen fel van tüntetve a Nyári-barlang bejáratának helye, valamint a kézirathoz mellékelve van a barlang barlang nyilvántartólapja.

Denevér-megfigyelések[szerkesztés]

Denevér-megfigyelések (1986–2014)
Dátum Rhin. hip. Myo. dau. Myo. myo. Myo. bech. Myo. nat. Ple. aur. indet sp.
1986. január 11.
2001. január 28.
2001. június 23.
2002. június 23.
2002. december 29.
2003. február 23.
2003. május 25.
2004. június 29.
2004. december 22.
2006. január 22.
2006. június 30.
2006. szeptember 24.
2006. december 23.
2007. október 7.
2
2008. szeptember vége
1
2008
1
2009. január 31.
2009. február 27.
2009. március 28.
2009. április 29.
2009. május 31.
2009. június 28.
2009. július 31.
2009. augusztus 30.
2009. szeptember 26.
2009. október 31.
1
2009. november 28.
2009. december 30.
2010. január 30.
2010. június 26.
2010. augusztus 29.
2010. november 30.
1
2011. január 30.
2011. április 29.
2011. július 30.
2011. október 29.
1
2012. június 30.
2012. augusztus 26.
2012. szeptember 29.
1
2012. október 28.
2012. november 25.
1
2012. december 29.
1
2013. január 26.
2013. március 3.
1
1
1
2013. március 31.
2013. április 30.
1
2013. július 5.
2013. augusztus 3.
2013. szeptember 29.
2013. október 27.
2014. február 9.
2014. február 15.
1
1
2014. március 8.
1
2014. december 26.
1

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]