Beremendi-kristálybarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beremendi-kristálybarlang
A barlang egyik különlegessége a huntit
A barlang egyik különlegessége a huntit
Hossz 850 m
Mélység 38 m
Magasság 15 m
Függőleges kiterjedés 53 m
Tengerszint feletti magasság 126 m
Ország Magyarország
Település Beremend
Földrajzi táj Villányi-hegység
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4150-1
Elhelyezkedése
Beremendi-kristálybarlang (Magyarország)
Beremendi-kristálybarlang
Beremendi-kristálybarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 47′ 23″, k. h. 18° 25′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 23″, k. h. 18° 25′ 56″

A Beremendi-kristálybarlang egy 1988 óta fokozattan védett barlang. A Villányi-hegységben, a Duna–Dráva Nemzeti Park területén található. A hegységben még egy fokozottan védett barlang van, a Nagyharsányi-kristálybarlang. A hegység második leghosszabb barlangja.

Leírása[szerkesztés]

A beremendi Szőlő-hegyen nyílik, a Beremendi Cement Művek mészkőbányájában. A hévizek hozták létre a bonyolult járatrendszerét kréta időszaki mészkőben. A barlangot kisebb-nagyobb kürtők, aknák, fülkék és tágas termek tagolják. A langyos karsztvíz most is megfigyelhető az alsó járataiban, 19,5 °C-os barlangi tavak formájában. A Tavas-terem tava 10 m² vízfelületű. A levegőjének hőmérséklete a hazai barlangi átlaghoz viszonyítva sokkal magasabb, 15–19 °C. A felfedezése óta le van zárva. A bejárásának megkönnyítése miatt alumíniumlétrákat szereltek be. Csak engedéllyel, tudományos céllal látogatható, amihez elég az alapfelszerelés. A képződmények megóvása miatt tiszta ruhát kell viselni és elektromos világítóeszközt kell használni. A természetvédelmi törvénynek köszönheti a megmaradását, egy védőpillér szolgálja a védelmét a működő bánya területén.

A több szintben elhelyezkedő járataiban gömbfülkék találhatók. A kiválásainak a leglátványosabb elemei a hófehér borsókövek és a tűs aragonitkristályok, az utóbbinak a jól fejlett, fennőtt kristályaira utal a kristálybarlang név. Az ásványtani különlegessége a borsókövek tetején megjelenő, helyenként tejfehér hegyitej, aminek az anyagát egy ritka ásvány, a nagyon lágy huntit alkotja. A barlangi környezetben megjelenő huntitot először Magyarországon írták le, Dorogról. Jelentősek még a karfiol alakú képződményei és a borsókővel borított felszínű függőcseppkövei is, a víz alatt pedig bárányfelhőkre hasonlító, vastag, gömbszerű kalcitbevonatok vannak.

Innen került elő a legteljesebb magyarországi kardfogú tigris maradvány, amit Epimachairodus latidensnek határoztak meg. Jánossy Dénes és Topál György, a Természettudományi Múzeum munkatársai végezték az őslénytani leletek vizsgálatát, amiből alsó pleisztocén kori cickányleleteket és pocokmaradványokat azonosítottak. A Villányi-hegység térségének lelőhelyei közül először a Beremendi-kristálybarlangból mutattak ki jelentős denevérfaunát és nagyemlősök viszonylag ép maradványai is előkerültek. Magyarországon azelőtt ismeretlen vadjuhfaj és antilopfaj csontok is napvilágot láttak.

Előfordul az irodalmában Beremend 16. sz. lelőhely és Beremendi kőbánya 116-os szint új barlangja néven is.

Története[szerkesztés]

1984. november 12-én fedezték fel kőfejtés során. Elsőként a bánya üzemvezetője Magusics Mihály járt benne, majd bejelentése után a Barlangtani Osztály két munkatársa, Kárpát József és Takácsné Bolner Katalin vizsgálták meg az új barlangot. Az első irodalmi említése a Dunántúli Naplóban jelent meg, 1984. november 23-án. A Csont-ág bejárásakor karvastagságú végtagcsontok meredtek elő az agyagkitöltésből. Az év végére elérte a hossza a 400 métert.

1985-ben Kárpát József készítette el a térképét. Az 1987. december 31-i állapot szerint, Magyarország 56. legmélyebb és 29. leghosszabb barlangja volt az 53 méteres mélységével és a 700 méteres hosszúságával. A mélysége az 1985-ben készült hosszmetszet térkép alapján lett megállapítva. A térkép szerint 15 méter magas, 38 méter mély és a vízszinttől mérve kilenc méter mély volt. 1988 óta fokozottan védett barlang a genetikai, a morfológiai, a hidrológiai, az ásványtani és az őslénytani jelentősége, valamint a mérete miatt. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint 700 méter hosszú volt. A 2017 novemberében megjelent „Földalatti Magyarország Naptár 2018” januári oldalán a barlang egyik részlete látható. A fényképet Kovács Richárd készítette.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]