Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz70 m
Mélység22 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés22 m
Tengerszint feletti magasság347 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-2
Elhelyezkedése
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja (Magyarország)
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 47″, k. h. 20° 40′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 47″, k. h. 20° 40′ 39″

A Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Szögliget négy fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy déli részén található Bába-völgyben, Szögliget központjától északra, három kilométernyire, egy kis sziklafal tövében nyílik. A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlangnak a bejáratától körülbelül 150 méternyire, az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjához és a piros sáv jelzésű turistaúthoz közel van a bejárata. A turistaúton, a völgyben felfelé haladva a turistaúttól jobbra található. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek.

A bejárata és a belseje omladékos és szűk. Sok cseppkő található benne, például egy majdnem három méter hosszú cseppkőzászló és egy több mint egy méteres állócseppkő. A több helyen csak kúszva járható víznyelőbarlang felső triász, hallstatti mészkőben alakult ki. Az Aggteleki-karszt területén itt tanulmányozható a legjobban ez a mészkő. A Borz-forrás vízrendszerének a része. A látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Előfordul irodalmában Bába-völgyi 2. sz. víznyelőbarlang (Kordos 1984), Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlang (Neidenbach, Pusztay 2005), Bába-völgyi II.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Bábavölgyi barlangrendszer (Kordos 1984), Bába-völgyi-cseppkőbarlang (Székely 2003), Bábavölgyi-cseppkőbarlang (Jakucs 1961), Bódvaszilasi-barlang (Csekő 1959), Bódvaszilasi-cseppkőbarlang (Dénes 1959), Bódvaszilasi cseppkőbarlang (Kordos 1984) és Szádvári 2. sz. víznyelő barlangja (Kordos 1984) neveken is. 1993-ban volt először Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja néven említve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1957-ben a Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjainak sikerült bejutni a barlangba egynapos bontás után. 1957-ben Szentes György vezetésével fel lett mérve. A felmérés alapján hossza 108 méter és mélysége 30 méter. 1958-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport és a Kinizsi Barlangkutató Csoport barlangkutatói néhány méterrel növelték hosszát. 1959-ben a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoport fluoreszceines vízfestéssel mutatta ki, hogy a barlang és a Borz-forrás (Dénes 1960), amelynek később Lakatos-forrás lett a neve, és, vagy a Bába-forrás (Dénes 1964) kapcsolatban van egymással. A víznyelőben eltűnő megfestett víz 72 óra múlva jelent meg a forrásban.

Az 1962-ben megjelent A barlangok világa című könyvben 120 méter hosszúnak lett leírva. 1966-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai csak ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Bába-völgyi 2. sz. víznyelőbarlang néven Bábavölgyi barlangrendszer, Bódvaszilasi cseppkőbarlang és Szádvári 2. sz. víznyelő barlangja névváltozatokkal, valamint térképen van feltüntetve helye.

1992-ben a MAFC Barlangkutató Csoport tagjai felmérték és a felmérés alapján hossza 70 méter és mélysége 22 méter. 1993-ban a csoport elkészítette alaprajzi barlangtérképét és hossz-szelvény barlangtérképét. 1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. Földtani és hidrológiai értékei alapján lett fokozottan védett barlang. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került alsó-hegyi térképlapon nincs rajta.

1995 óta a Világörökség része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja az igazgatóság engedélyével látogatható. Az 1998–1999. évi Karszt és Barlangban megjelent Móga János által írt tanulmány szerint a víznyelőbarlang is az Acskó-forrásba adja le vizét. Ezt a megállapítást azonban nem támasztják alá megfigyelések. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyv szerint 70 méter hosszú és 22 méter mély, valamint Szentes György is részt vett feltárásában és társaival készítette el barlangtérképét. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelentek az 1993-as barlangtérképek. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 70 méter hosszú, 22 méter mély és 347 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Székely Kinga: A nemzeti park fokozottan védett barlangjai. In: Baross Gábor szerk.: Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, 1998. 225–238. old.

További információk[szerkesztés]