Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz70 m
Mélység22 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés22 m
Tengerszint feletti magasság347 m
Ország Magyarország
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5451-2
Elhelyezkedése
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja (Magyarország)
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja
Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 47″, k. h. 20° 40′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 47″, k. h. 20° 40′ 39″

A Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Szögliget négy fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy déli részén található Bába-völgyben, Szögliget központjától északra, három kilométernyire, egy kis sziklafal tövében nyílik. A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlangnak a bejáratától körülbelül 150 méternyire, az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjához és a piros sáv jelzésű turistaúthoz közel van a bejárata. A turistaúton, a völgyben felfelé haladva a turistaúttól jobbra található. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek.

A bejárata és a belseje omladékos és szűk. Sok cseppkő található benne, például egy majdnem három méter hosszú cseppkőzászló és egy több mint egy méteres állócseppkő. A több helyen csak kúszva járható víznyelőbarlang felső triász, hallstatti mészkőben alakult ki. Az Aggteleki-karszt területén itt tanulmányozható a legjobban ez a mészkő. A Borz-forrás vízrendszerének a része. A látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Előfordul irodalmában Bába-völgyi 2. sz. víznyelőbarlang (Kordos 1984), Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlang (Neidenbach, Pusztay 2005), Bába-völgyi II.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Bábavölgyi barlangrendszer (Kordos 1984), Bába-völgyi-cseppkőbarlang (Székely 2003), Bábavölgyi-cseppkőbarlang (Jakucs 1961), Bódvaszilasi-barlang (Csekő 1959), Bódvaszilasi-cseppkőbarlang (Dénes 1959), Bódvaszilasi cseppkőbarlang (Kordos 1984) és Szádvári 2. sz. víznyelő barlangja (Kordos 1984) neveken is. 1993-ban volt először Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja néven említve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1957-ben a Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjainak sikerült bejutni a barlangba egynapos bontás után. 1957-ben Szentes György vezetésével fel lett mérve. A felmérés alapján hossza 108 méter és mélysége 30 méter. 1958-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport és a Kinizsi Barlangkutató Csoport barlangkutatói néhány méterrel növelték hosszát. 1959-ben a Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Csoport fluoreszceines vízfestéssel mutatta ki, hogy a barlang és a Borz-forrás (Dénes 1960), amelynek később Lakatos-forrás lett a neve, és, vagy a Bába-forrás (Dénes 1964) kapcsolatban van egymással. A víznyelőben eltűnő megfestett víz 72 óra múlva jelent meg a forrásban.

Az 1962-ben megjelent A barlangok világa című könyvben 120 méter hosszúnak lett leírva. 1966-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai csak ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Bába-völgyi 2. sz. víznyelőbarlang néven Bábavölgyi barlangrendszer, Bódvaszilasi cseppkőbarlang és Szádvári 2. sz. víznyelő barlangja névváltozatokkal, valamint térképen van feltüntetve helye. 1992-ben a MAFC Barlangkutató Csoport tagjai felmérték és a felmérés alapján hossza 70 méter és mélysége 22 méter. 1993-ban a csoport elkészítette alaprajz térképét és hossz-szelvény térképét.

1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. Földtani és hidrológiai értékei alapján lett fokozottan védett barlang. Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak az Aggteleki-karszt fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangját ábrázoló is. Ez a barlang is csillaggal lett megjelölve, amely azt jelenti, hogy leginkább erről a barlangról keres fényképet. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került alsó-hegyi térképlapon nincs rajta.

1995 óta a Világörökség része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja az igazgatóság engedélyével látogatható. Az 1998–1999. évi Karszt és Barlangban megjelent Móga János által írt tanulmány szerint a víznyelőbarlang is az Acskó-forrásba adja le vizét. Ezt a megállapítást azonban nem támasztják alá megfigyelések. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlang (Bódvaszilasi-cseppkőbarlang) az Aggteleki-karszt 1993-tól fokozottan védett természeti értéke. Az Alsó-hegy D-i részén, 347 m tszf. magasságban van a bejárata. A triász mészkőben keletkezett barlang 70 m hosszú és 22 m mély. A víznyelőt 1957-ben a Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai tárták fel bontással. Cseppkövek díszítik a Borz-forrás vízrendszeréhez tartozó, szűk, omladékos járatait. A karszt területén itt tanulmányozható legjobban a felső triász hallstatti mészkő, amely a barlang befoglaló kőzete. A végponti omladék gátolja a továbbjutást. Engedély kell a néhány helyen csak kúszva járható barlang meglátogatásához. Szentes György szócikkében meg van említve, hogy Szentes György részt vett a Bódvaszilasi-cseppkőbarlang feltárásában és társaival elkészítette a barlang térképét.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelentek az 1993-as barlangtérképek. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 70 méter hosszú, 22 méter mély és 347 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőbarlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Székely Kinga: A nemzeti park fokozottan védett barlangjai. In: Baross Gábor szerk.: Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, 1998. 225–238. old.

További információk[szerkesztés]