Iker-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iker-zsomboly
Hossz15 m
Mélység7,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés7,5 m
Település Bódvaszilas
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-26

Az Iker-zsomboly két, egymástól független zsombolyroncsból álló barlang. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, 1350 méterre, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, egy fokozottan védett területen, a Soltész-zsombolytól délnyugatra található töbör alján vannak a bejáratai.

Két, egymástól független, kicsi, nagyon feltöltődött, fosszilis zsombolyroncsból áll. Középső triász, wettersteini mészkőben keletkeztek. A vízszintes kiterjedése 13 méter. A két zsombolynyílás együtt, a környék egyik legnagyobb, fosszilis zsombolyroncsa. A mélyebb zsombolyroncs 7,5 méter mély. Ebbe, első ránézésre lehetetlennek tűnik kötél nélkül lejutni, mert haranghoz hasonlóan, lefelé szélesedik. De a két zsombolynyílást elválasztó peremen átsétálva, az akna északi oldalánál, azzal párhuzamosan egy kis, csőszerű járat vezet lefelé, amelyen keresztül könnyen a lyuk aljára lehet jutni. Itt látható, hogy a fő akna valóban túl tág a traverzáláshoz. Lent kis cseppkövek és egy omladékos talpú, lejtő, hamar véget érő járat található. A másik zsombolyroncs öt méter mély. A bejáraton szabadon lemászva egy száraz, jellegzetesen ferde mennyezetű, 7×2 méteres hasadékterembe lehet jutni, ahol egy felszínközeli, agyagos talpú járatmaradványon kívül, kis cseppkő bekérgezést és oldott falfelületeket lehet látni. Érdekes a vastag, bejáratot borító mohatakaró, amely behatol a terem belső részeibe is, mert a zsomboly teljesen világos a felszíni fény miatt.

Előfordul az irodalmában S-18 (Kósa 1992) jelzéssel is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1988-ban Csöndör Gyula, Kósa Attila és Molnár András mérték fel és a felmérés alapján rajzolva lett egy alaprajzi barlangtérkép, egy függőleges, hosszmetszet barlangtérkép, valamint négy keresztmetszet. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye és a kiadványban megjelentek az 1988-ban készült barlangtérképek. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen az Iker-zsomboly az 54. legmélyebb a hat méteres mélységével. A szakdolgozat szerint az egyik jellegzetes példája a beszakadásoknak, a zsombolykezdeményeknek. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A térképen nem jó helyen bejelölt zsombolyt csak két csapat, az első helyezett és az utolsó helyezett kereste meg. Nyerges Attila ismeretlen időpontban rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és négy keresztmetszetet. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 16 méter hosszú és az egyik oldalon hat, egy másik oldalon hét méter mély barlangként szerepel, valamint a füzetben megjelentek a Nyerges Attila által rajzolt barlangtérképek. A verseny egyik lehetséges, felszíni érintőpontja volt.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]